Tóth Csaba (MSZP)

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott költségvetési törvény általános indoklásának bevezetése olyan, mintha egy sikertörténetről szólna, mintha egy gazdasági csoda történt volna az országban. Ebből megtudhatjuk, hogy a kormány szerint Magyarország ma már jobban teljesít, a kormány megmentette az országot, és a konszolidációs két év után 2014. és ’15. év növekedési fordulatot vett, és a 2016-os költségvetés egy új korszak költségvetése lesz. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a kormány 2010 óta tartó rossz gazdaságpolitikája azt eredményezte, hogy jelentős a lemaradás a régiós országokhoz képest, az államháztartási egyensúly javulása csak látszólagos, az államadósság valójában nőtt.

A magyar gazdaság az előző évek stagnálásához, sőt recessziójához képest a múlt évben ugyan bővülni látszott, ezzel a növekedéssel a magyar gazdaság újra felzárkózási pályára került az Európai Unióhoz képest. Sajnálatos módon azonban csak egyetlen évre. A gazdaság múlt évi szárnyalását az uniós források koncentrált beáramlása alapozta meg. A kormány uniós szabályokat megszegő politikája, valamint a fejlesztési források elosztását és a projektek irányítását végző szervezetek működésképtelensége miatt az érintett szervezetek Magyarországon olyan jelentős csúszásban voltak a források lehívásában, hogy a kormány 2013 közepén a veszteségek minimalizálása érdekében kapkodásba kezdett. Ennek következtében 2014-ben jelent meg a gazdaságban a hétéves forráskeret csaknem egyharmada, amely jelentős növekedést generált a beruházási tevékenységben és az építőiparban, és a járműipari nagyberuházások egy szakaszának lezárultával jelentősen megnőtt az ipari termelés is.

(16.20)

A kormány azzal számol, hogy a gazdasági növekedést továbbra is felfele húzza az uniós források beáramlása. Bővülő foglalkoztatásra számítanak, igaz, az egymillió új munkahelyről már nem beszélnek, növekvő lakossági fogyasztás további növekedését várják, emelkedő reálbérekkel. Arra számítanak, hogy nő a működőtőke-beáramlás, és ennek nyomán nő a beruházások nagysága.

A törvényjavaslat szerint 2016-ban 16-ról 15 százalékra csökkenne a személyi jövedelemadó mértéke, ami összességében semmit sem enyhít, viszont 120 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésből. A 2016. évi költségvetés optimista makrogazdasági feltételezések mellett is jelentős megszorításokat és társadalmi konfliktusokkal járó évet vetít előre, mert nem jó irányban változnak az állami kiadások 2016-ban sem. A törvényjavaslatból kiderül, hogy az állam működési költségei tovább nőnek, a jóléti kiadások stagnálnak, a gazdasági kiadások jelentősen csökkennek.

A 2016-os költségvetés bevételi és kiadási főösszegei elmaradnak a 2015. évitől. Inflációtól elmaradó mértékben emelkednek, vagyis reálértéken csökkennek a nyugdíj- és szociális kiadások. Az államháztartás gazdasági kiadásai szinte minden soron csökkennek, ugyanis 2016-ban átmenetileg visszaesnek az uniós támogatások, márpedig az útépítéstől a környezetvédelemig az elmúlt években szinte kizárólag brüsszeli pénzekből valósult meg beruházás Magyarországon. Vannak persze olyan kiadási tételek is, amelyek jelentősen nőnek. Jelentősen többet költ a kormány önmagára: az államszervezet 100, a honvédelem 45, a rendvédelem pedig 106 milliárd forinttal kap többet.

Nézzük, mit hoz a gazdaság szempontjából a jövő évi költségvetés. Az előzetes bejelentéseknek megfelelően 2 százalékos hiánnyal, 1,6 százalékos inflációval és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolva nyújtotta be a kormány a költségvetés tervezetét. Jelen állás szerint a társasági adó jövőre nem lenne egykulcsos, a nagyvállalatok továbbra is 19 százalékos adót fizetnének az 500 millió feletti nyereségük után, míg a kis- és közepes cégeknél maradna a 10 százalékos teher.

A szerencsejáték-koncessziós díjak az 1,6 százalékosra tervezett inflációval megegyező emeléséről is rendelkezik a jövő évi költségvetési törvényjavaslat. A szerencsejáték-koncessziós díjakból a 2016. évben ugyanúgy 4,2 milliárd forint bevételt tervez, mint 2015-ben. A játékadó előirányzata 41,2 milliárd forint, amely magasabb, mint az idei 39,7 milliárd forint érték volt. Ez ugyan növekvő irány, de még messze van a 2010-es szinttől, amikor a játékadó-befizetés 62,5 milliárd forint volt. A koncessziós díj emeléséről szóló tervezet azonban nem érinti különösebben az érintetteket, hiszen a koncessziós díj összege levonható a játékadóból.

Az egyszerűsített vállalkozói adó címén tervezett 2016. évi költségvetési bevétel 83,8 milliárd forint, ez a bevétel 8,6 milliárd forinttal, 10 százalékkal kevesebb az ez évinél. A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó tekintetében gyakorlatilag kudarcot vallott a kormány. Korábban még azt mondták, hogy az új vállalkozási adókat választók száma elérheti az 500 ezret, ez azonban nem így történt. A kata esetében a 2015. évi 56,3 milliárdhoz képest 2016-ban 70,1 milliárd forint az előirányzott összeg, ugyanez a kiva esetében azonban a 2015. évi 16,4 milliárddal szemben 2016-ra már csak 13,8 milliárd forint.

A legnagyobb problémát a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika okozza, aminek az az eredménye, hogy soha annyi cég nem ment tönkre az országban, mint tavaly. Idén az év első 3 hónapjában 12 618 gazdasági társaságot törölt a cégbíróság, ez már 36 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában volt. A cégtörlések száma 2014 eleje óta negyedévről negyedévre emelkedve újabb és újabb rekordokat dönt meg. Ha a tendencia folytatódik, a megszűnő cégek száma 2015-ben 50 ezer fölé fog emelkedni.

A kis- és középvállalkozások egyik legnagyobb problémája Magyarországon a szűkös piaci lehetőség, aminek egyenes következménye a fejlesztések ellehetetlenülése és a versenyhátrány fokozódása. A 2015. év nem adott megfelelő alapot a kkv-k problémáinak megoldására, nem segített a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetén. Az üzleti környezetet a magas közigazgatási terhek, a kiszámíthatatlan szabályozás és a gazdaság területén tapasztalható mérsékelt verseny határozza meg.

A kormány a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban foglaltak szerint nyilvánvalóan követi az eddig folytatott, alapvetően kudarcos gazdaságpolitikáját. A szükséges forrásokat unortodox megoldásokkal szerzi majd meg, például a tulajdonviszonyok drasztikus átalakításán keresztül az önkényes, a társadalmi véleménynyilvánítást kizáró, a nemzetközi normákat mellőző törvényalkotásig.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottság minden évben kiértékeli a tagállamok stabilitási, illetve konvergenciaprogramjait, és ezek alapján országspecifikus ajánlásokat fogalmaz meg, amelyeket az Európai Tanács majd jóváhagy, így a tagállamok már az Uniótól kapott szakpolitikai tanácsok birtokában kezdhetik meg a következő évre tervezett költségvetésük véglegesítését. A kormány azonban, úgy tűnik, továbbra sem veszi figyelembe az Európai Bizottság kritikáit és ajánlásait.

Nézzük, hogy az Európai Bizottság milyen országspecifikus javaslatokat fogalmazott meg Magyarország részére ebben az évben! Az ajánlás többek között felhívja a kormány figyelmét arra, hogy tegyen intézkedéseket a reálgazdaság rendes hitelezésének helyreállítása érdekében, szüntesse meg a piaci alapú portfóliótisztítás akadályait, és csökkentse jelentősen a bankszektorban megnövelt állami tulajdonból fakadó kötelezettségekkel összefüggő kockázatokat. Évek óta visszatérő javaslat, hogy mérsékelje a torzító hatású ágazati különadókat, szüntesse meg a piacra lépés indokolatlan akadályait a szolgáltatási ágazatban, ideértve a kiskereskedelmi ágazatot is. Csökkentse az alacsonyjövedelmű munkavállalókat terhelő adóéket, és ennek érdekében terelje át az adóterheket a növekedésre nézve kevésbé torzító területekre. Folytassa az adócsalás elleni küzdelmet, fejlessze tovább a korrupció elleni küzdelem kereteit. Erősítse meg a közbeszerzési rendszer versenyt ösztönző és az átláthatóságot előmozdító struktúráit, amely, ismervén a hazai közbeszerzési eljárások tapasztalatait, különösen fontos lenne.

Felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány csoportosítsa át a közmunkaprogramra szánt költségvetési forrásokat az aktív munkaerőpiac javára. Ezzel szemben azonban azt látjuk, hogy az idei 270 milliárd forint helyett 340 milliárd forintot szán közfoglalkoztatásra, és 40 ezer fővel kívánják növelni a közfoglalkoztatottak számát. A közel 200 ezres közmunkással akarja az új munkahelyekre tett ígéretét teljesíteni a kormány, ráadásul úgy, hogy az érdemi munkalehetőséget szűkíti vele.

Javasolja továbbá, hogy növelje a hátrányos helyzetű csoportok és különösen a romák részvételét a befogadó többségi oktatásban, valamint célirányos tanárképzésen keresztül javítsa az ezen csoportok részére nyújtott támogatás színvonalát, erősítse meg az oktatás különböző szakaszai közötti, illetve a munka világába való átmenetet.

A benyújtott költségvetési javaslat a megfogalmazott uniós ajánlásokat nem veszi figyelembe, annak ellenére, hogy fontosak a közösségi pénzek Magyarország számára. A 2016. évi költségvetési törvényjavaslatot az MSZP-frakció többek között ezek miatt sem tudja támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)