{"cycle": 40, "id": "76-22", "date": "2015-05-27", "ulnap": 76, "seq": 22, "speaker": "Tállai András (Fidesz)", "p_azon": "t002", "faction": "Fidesz", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára", "event": "Vita kivételes eljárásban T/4900 A reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról", "iromany": "T/4900", "duration_s": 252, "position": "Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára", "chars": 3520, "paragraphs": ["TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A reklámadó 2011. augusztus 15-étől része az adórendszernek. A kormánynak ezen adó bevezetésével, hasonlóan több más forgalmi fogyasztási adóhoz, az volt a célja, hogy az arányos közteherviselés érdekében a nagyobb teherbíró képességű vállalkozások fokozottan vegyék ki részüket a társadalom közös kiadásainak fedezéséből. Fontos szempont volt továbbá, hogy az adózással összefüggő adminisztrációs költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek.", "A kormánynak a mai napig töretlen szándéka, hogy a jelentős reklámpiaci szereplők kiemelten vállaljanak szerepet a közteherviselés rendszerében. Ezért a reklámadó a jövőben is fennmarad. Az Európai Bizottság ugyanakkor az adó bevezetése óta vizsgálja a reklámadó egyes rendelkezéseinek és nem az egész adónak a közösségi joggal való összeegyeztethetőségét.", "A kormány lehetőség szerint szeretné a vitát lezárni, mert nem áll érdekünkben, hogy hosszú éveken át bizonytalan legyen az adókötelezettséget befolyásoló egyes szabályok tartalma.", "Ezért a kormány a Bizottság aggályainak elosztása érdekében indokoltnak látja a reklámadóról szóló törvény módosítását anélkül, hogy feltétlenül osztaná a Bizottság álláspontját. A módosítás azonban nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a reklámadó eredeti céljai sérülhetnek, azaz továbbra is érdemi bevételt várunk az adóból, pontosabban: a nagyobb reklámközzétevő vállalkozások befizetéséből. Az is hangsúlyos marad, hogy a kisebb vállalkozások adminisztrációs terheinek és az általuk fizetendő adónak is arányban kell állnia. Ezért továbbra is nullaszázalékos adómérték vonatkozik a 100 millió forintnál nem nagyobb adóalapra. Ehhez ragaszkodunk abban az esetben is, ha az Európai Bizottság úgy véli, nagyobb érdek fűződik a kisvállalkozások többletadminisztrációjához és a többlet-adófizeté­séhez, mint a racionális adóztatáshoz. A javaslat értelmében az adóalanyoknak az adómentes határnak számító 100 millió forint adóalaprész fölött egységesen 5,3 százalékos kulccsal kell fizetniük a reklámadót a jövőben.", "Ez a rendelkezés az adóalany döntése alapján alkalmazható a törvény hatálybalépésére visszaható hatállyal. Mindezek mellett a törvénymódosítás hatálybalépésétől kezdődően a reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó, a megrendelés ellenértékére mint adóalapra vetülő adómérték a mostani 20 százalékról 5 százalékra csökken. Az egységes adómértéknek köszönhetően jelentősen csökken a reklámadó-kötelezettség különféle szerkezeti, szervezeti változtatásokkal történő megkerülhetőségének kockázata, ezért a javaslat értelmében a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítását előíró hatályos szabály a továbbiakban csak akkor lenne alkalmazható, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követően szétválás miatt jött létre. Ez a rendelkezés is alkalmazható visszamenőleg.", "Végül a javaslat tartalmazza a társaságiadó-törvény reklámadóztatással összefüggő rendelkezésének adózókra nézve kedvező, 2015-től hatályos módosítása időbeli hatályának a korábbi, 2014. évre történő kiterjesztését is. E változás révén a társasági adó alanyai 30 millió forint alatti reklámközzététellel kapcsolatos adóévi költségei minden egyéb feltételtől függetlenül visszamenőlegesen már 2014-ben is csökkentik a társasági adó alapját.", "Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérjük önöket, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg, és a szavazás során fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}