Pogácsás Tibor (Fidesz)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitája nagyon jól példázza, mutatja, hogy mennyire nehéz egy olyan törvényjavaslatot vinni, illetve egy olyan törvényjavaslatban egyetértést, konszenzust elérni, amely egyfelől olyan technikai hátteret igényel, amelynek a végrehajtása olyan technikai háttér kialakítását igényli, amelynek a teljes keresztmetszetét teljesen nyilvánvalóan nem láthatjuk, és egy képviselő vagy egy politikus a műszaki hátterét nem kell, nem tudja átfogni. Másfelől pedig az a kijelentés vagy az a megfogalmazás, ami Staudt képviselő úrtól megfogalmazódott, hogy ő látja, hogy a kormánypárti képviselők hisznek ebben, ők pedig nem hisznek ebben, ilyen típusú megosztottság vagy erővonal mellett nyilván nagyon nehéz egy olyan javaslattal, illetve egy olyan törvénnyel élni, amely mindenki számára elfogadható. (Dr. Staudt Gábor: Nyitottak vagyunk!)

Azt gondolom, hogy nagyon lényegi kérdés, ami fölött azért többen és többször átsiklottak, hogy maga az új személyazonosító kártya olyan adatokat, amelyeknek az összekapcsolása a kártyán keresztül történhetne, nem tartalmaz. Tehát a kártya egy eszköz, amellyel adatbázisokhoz ‑ egyébként a kártyabirtokos személyes közreműködésével ‑ lehet később hozzáférni, tehát ezt automatikusan összekötni nem lehet.

Persze, valószínűleg százszázalékos biztonság nem létezik, ez igaz a mai adattárolási eszközök esetén is, és feltehetően igaz lesz a későbbiek során is. Tehát azok a felsorolások és elmondott példák nyilván sajnálatosak, és nyilván az a cél, hogy ne legyen semmiféle visszaélési lehetőség és ne legyen visszaélés az elkövetkezendő időszakban sem az adatokkal, illetve az állampolgárok személyes nyilvántartásaival. De azt ezzel kapcsolatban ellenpéldaként felhozni, hogy adott esetben a világ bármely országában ‑ és nyilván számos országában ‑ történhettek ilyen típusú visszaélések, ez nem lehet érv a magyarországi e-kártya bevezetése ellen, hiszen egyébként minden olyan adatbázis, ami informatikai hálózaton van, az valahol meghekkelhető, hozzáférhető, pénz-, illetve energiabefektetés kérdése, nagy valószínűséggel ez megtörténhet. De ugyanez a papír alapú nyilvántartások eltulajdonításával vagy megszerzésével is megtörténhet. Tehát azt gondolom, hogy ennek a veszélye összességében csekély.

Igyekszünk megtenni minden olyan lépést és egyeztetést, ami elvezethet oda, hogy a parlament mindkét oldala olyan mértékben támogathassa ennek a törvénynek a továbbvitelét, elfogadását, hogy valóban bevezethető legyen, hiszen ‑ és itt a napi aktuálpolitikánál, azt gondolom, hogy érdemes figyelembe venni ‑ ez egy folyamatos bevezetést jelent, minimum tíz év, de talán több is lehet, mire egyáltalán átfut az e-kártya teljes elterjedése, hiszen a személyi igazolványok lecserélése nem egyszerre, nem egy ütemben történne, hanem az aktuális lejáratnak megfelelően.

Éppen ezért ez egy hosszadalmas, hosszas folyamat, célszerű minél előbb elkezdeni, és nyitva hagyni azokat az elektronikus lehetőségeket, amelyek a későbbi bővítés során a felhasználás körét tovább növelhetik.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)