Korózs Lajos (MSZP)

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A kormány egyik első számú intézkedése volt a megváltozott munkaképességű emberek, többek között a rokkantak célkeresztbe állítása és bűnbakká tétele. Az ellátórendszer szétverésével, a rokkant- és baleseti nyugdíjazás megszüntetésével súlyos károkat okoztak az embereknek, nemcsak a már rokkantaknak az ellátás elvételével, csökkentésével, hanem azoknak a munkából és bérből élő embereknek is, akik bármelyik pillanatban érintettekké válhattak.

Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy a rokkantság vagy a baleseti rokkantság nem egy tervezett probléma, hanem egy biztosítási kockázat. A rokkantellátás átalakításánál a rendszer úgynevezett tökéletesítése érdekében szükségük volt arra, hogy felülvizsgálják az összes potenciális érintettet ‑ a „potenciálisat” természetesen idézőjelbe tettem ‑, akitől nem szégyellték elvenni a juttatását. A közel 200 ezer embert érintő felülvizsgálatok a mai napig nem fejeződtek be, pedig már két alkalommal meghosszabbították a felülvizsgálati határidőt.

Az úgynevezett új, módosított komplex felülvizsgálati rendszer olyan szigorral lép fel a jogosultakkal szemben, mintha mindegyikük csaló lenne, pedig nem erről van szó. Sokaknak megszüntették az ellátását, sokaknak csökkentették az ellátását, több tízezren pedig még várnak a sorukra. Akiket kilöktek a rendszerből, azok nagyobb része ellátás nélkül maradt, ezeknek se támogatás, se munkahely. A sokszor hangoztatott rehabilitáció sem működik megfelelően, ráadásul miként is segítene azokon, akik csak papíron munkaképesek.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az átalakítás sok abszurd helyzetet eredményezett, ezek közül most csak néhányat emelnék ki, amelyekkel kapcsolatosan kérdezném is államtitkár urat. A rehabilitációs ellátásban részesülő betegek többségének maximum hároméves rehabilitációja hamarosan letelik. Mi lesz a kifutó rehabilitációs ellátás után azzal a körülbelül 160 ezer érintettel, akiknek már pénzellátás sem jár a jövőben, de munkahelyük sem lesz?

A másik kérdés: közel 10 milliárd forint uniós támogatást kaptak informatikai fejlesztésekre és az infrastrukturális beruházásokra, mégis az előírt 60 nap helyett átlagosan 5-6 hónap múlva kapják kézhez az érintettek a határozatot, de kapaszkodjanak meg, tudok olyan esetről, amikor egy évig, illetve hallottam olyan esetről, amikor három évig tartott a határozat meghozatala és annak kézbesítése. Magyarul: miért nem biztosítják, hogy megadott időn belül megkapják a határozatot az érintettek?

Továbbá 44 milliárd forintot költött a kormány a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, pedig a rehabilitációs hozzájárulásból ‑ ahogy olvasom ‑ mintegy 62 milliárd forint bevétel származott. Kérdezem államtitkár urat, hogy hova tűnt az a 18 milliárd forint, ami a kettő közötti különbség. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)