{"cycle": 40, "id": "75-339", "date": "2015-05-26", "ulnap": 75, "seq": 339, "speaker": "Korózs Lajos (MSZP)", "p_azon": "k254", "faction": "MSZP", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/4476 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról", "iromany": "T/4476", "duration_s": 416, "position": null, "chars": 6149, "paragraphs": ["KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ahogy többen említették, a köznevelési törvény mostani módosítása szervesen összetartozik a benyújtott szakképzési törvény módosító javaslatával. Az MSZP álláspontját szeretném ismertetni.", "Először is átnevezik a szakképzés két iskolatípusát. A szakközépiskolát szakgimnáziummá nevezik át, azzal az indokkal, hogy vissza kívánják állítani ennek az iskolatípusnak a vonzerejét. A szakgimnáziumban négy év után érettségit tesznek a tanulók, az ötödik évben a szakmát tanulják, és technikusi vizsgát tesznek.", "1985 óta, amikor ismét bevezették a technikusképzést Magyarországon, a szakközépiskolák 4+1-es rendszerben dolgoznak. Ebben az iskolatípusban már évtizedek óta be lehet számítani a 9-12. évfolyamokon elsajátított szakmacsoportos szakmai alapismereteket, és erre alapozva a 13. évfolyamon lehetett szakmai végzettséget szerezni. Nem tudom, hogy ehhez képest mi az újdonság. Lehet, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban nem tudják, de a szakközépiskola ma is a legnépszerűbb iskolatípus hazánkban, ahogy én láttam a statisztikákat, közel 40 százaléka a diákoknak általános iskola után ebbe az iskolatípusba jelentkezik.", "További csavar az, hogy a szakmai érettségit OKJ-s szakképesítésként kívánják elismerni. A szakközépiskola, illetve szakgimnázium 9-12. évfolyamán a tanulók csak körülbelül 1200 óra szakmacsoportos alapismereteket tanulnak, amire szakmai végzettséget nem lehet kiadni. A szakmai ismeretek oktatása a 13. évfolyamon kezdődik; további gond, hogy a szakközépiskola, illetve szakgimnázium csak szakirányú továbbtanulásra készíti fel a törvény szerint a hallgatókat.", "Miért nem módosíthat pályát a szakközépiskolában tanuló vagy végzett diák, amennyiben tanulmányait gimnáziumban akarja folytatni, és később nem a szakirány szerinti egyetemre készül? Elvileg ugyanazon tárgyakból, ugyanazon követelmények szerint tesz érettségi vizsgát, mint a gimnazista diák. De hogy valóban így lesz-e, ezt még nem lehet tudni, vagy legalábbis számunkra ez nem derült ki, vagy az egységes érettségi követelményrendszert is fel akarják borítani, ezt, hangsúlyozom, még nem tudjuk.", "A szakiskolát szakközépiskolává nevezik át, jelezve ezzel, hogy a hároméves szakiskolai képzésre alapozva további két év után érettségi vizsgát tehetnek a tanulók. Ez azonban a szülők és a tanulók becsapása véleményünk szerint, a jelenlegit iparostanonc-képzéssé silányítják, a szakiskolában az összes közismereti tárgyat heti hat órában oktatják, így egy-egy tantárgyra hetente egy tanítási óra sem jut. Hogyan gondolják, államtitkár asszony, hogy erre alapozva két év alatt az érettségi vizsgára fel lehet készülni? A törvénytervezet készítője vagy nem ismeri az egységes érettségi vizsga követelményeit, vagy egyedi érettségi vizsgakövetelményeket kívánnak bevezetni a későbbiekben ebben az iskolatípusban.", "A fenti átnevezések csak megzavarják a szülőket és a gyerekeket a pályaválasztás során az iskolatípusok kiválasztásánál.", "A második: a tervek szerint az NGM háttérintézménye átveszi a szakképző iskolák fenntartását. A kérdés nem az, hogy az eddigi, működésképtelen KLIK intézményfenntartótól átkerül-e mintegy ötszáz szakképző iskola egy másik központhoz, a kérdés az, hogy az iskolák visszakapják-e szakmai, pedagógiai és gazdasági önállóságukat. Erre azonban, úgy látjuk, nincs esély, hiszen a fenntartó és az iskolák közé 30-40 iskolacentrumot akarnak létrehozni, így létrejönnek azok a tízezer fős mamutintézmények és az alattuk lévő tagintézmények, amelyeknek semmilyen önállóságuk nem lesz.", "Arról egyik szervezet sem szól, hogy a köznevelés háttérintézményeit és szolgáltatásait, mint az OFI, a KELLO, a tankerületi igazgatóságok, hogyan, milyen módon használják és vehetik igénybe a szakképző iskolák. Arról sem, hogy a köznevelés intézményrendszerének ezen iskolatípusait hogyan, milyen módon és milyen feltételekkel felügyeli az EMMI.", "A harmadik dolog: a duális képzés rendszerét bővíteni kívánják a mikro-, kis- és középvállalkozások, vállalatok bevonásával. Ez az elmúlt négy évben sem sikerült, mert ez nem kívánság kérdése. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a múlt évben, a múlt tanévben, a ’13-14-es tanévben a tanulók mindössze 2, azaz kettő százalékát érintette.", "A bővítési próbálkozások azért sikertelenek, mert a vállalatoknak nincsenek meg sem a személyi, sem a tárgyi feltételei a gyakorlati foglalkozások szervezésében. A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó módosítások pedig nem fogják lázba hozni azt a vállalkozói réteget, amely korábban sem kívánt a képzésbe bekapcsolódni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a minimum 30-50 fős vállalkozások hajlandók 3, 4, esetleg 5 tanuló gyakorlati képzését felvállalni.", "Egyébként a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó módosítások csupán visszaállítják annak a rendszernek egy részét, amely 2010 előtt ösztönözni kívánta a gazdaság szereplőit a képzésben, valamint a saját alkalmazottaik át- és továbbképzésében való nagyobb szerepvállalásra.", "A negyedik: a törvény szerint a szakképző iskolákban pedagógiai végzettség nélkül is taníthatnak szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat a tanárok, az úgynevezett tanárok. Ez a pedagógusszakma arculcsapása véleményünk szerint, és nem utolsósorban annak figyelmen kívül hagyása, hogy a tanulók nem fiatal felnőttek, hanem fiatalkorúak, azaz gyerekek. Pedagógiai ismeretek nélkül hogyan képzelhető el 14 és 18 éves fiatalok nevelése és oktatása?", "Az ötödik dolog, amelyről szeretnék szólni: a szakképzést is folytató alapítványi és magániskolák számára tovább szigorodik a feltételrendszer, és ezzel gyakorlatilag az ott folyó szakképzés, éppen a legszegényebbek, legrászorultabbak, különösen a testi és szellemileg is enyhe fokban fogyatékosok képzése megszűnhet. Ugyanez vonatkozik az esti és levelező képzések szabályozására is.", "Az MSZP-frakció ezeket a módosításokat nem támogatja, mert egyetlen olyan paragrafusa sincsen, amely a jövő nemzedékének érdekeit szolgálná, sőt egyes paragrafusok kifejezetten hátrányosak mind az egységes szerkezetű köznevelés, mind a kimeneti szabályozás, mind a továbbtanulási lehetőségek szempontjából. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Gőgös Zoltán tapsol.)"]}