Dr. Vinnai Győző (Fidesz)

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Ahogy Kucsák László képviselőtársamtól hallottuk, a 2011. évi CXC. törvénycikk módosítása, amely a köznevelést szabályozza, szorosan összefügg a szakképzési törvény módosításával. Véleményünk szerint a két törvényjavaslat csak együtt értelmezhető.

Néhány olyan háttérponthoz szeretnék szólni, amelyek a köznevelési törvény módosítását vagy eredményét jelentik a módosítás következtében. Az egyik ilyen nagy eredmény, hogy a nappali rendszerű oktatásban való részvétel lehetséges felső határa a 25. életév lett; ez 23-ról növekedett. Ez kedvezően hat a szakképzésre, és természetesen a nemzeti köznevelési törvényjavaslatban van szabályozva. A korhatár kitolása fontos fejlemény. Ez azt jelenti a szakképzés esetében, hogy a szakmaszerzéshez szükséges tanulmányokat a fiatal nagyobb biztonsággal fejezheti be nappali oktatásban, és ez azt is jelenti, hogy a szakképzési Híd-programban folytatott tanulmányok utáni szakmaszerzés is időben belefér.

A törvényi pontosítás 2. háttérpontjáról Kucsák László szólt, hogy általános iskolai végzettség a szakképzési Híd-programban is szerezhető. Egy részükben eddig is lehetett szerezni, a szakképzési törvényjavaslat azonban ezt kiterjeszti mindazokra, akik elvégzik a szakképzési Híd-programot. Ez véleményünk szerint második esélyt, elérhető célokat ad az addig sikertelen, kudarcos fiataloknak. Ez ugyanis azt jelenti, hogy aki általános iskolai végzettséget szerez, megnyílik előtte a piacképesebb szakmák megszerzésének lehetősége. És miután a nemzeti köznevelési törvény tartalmazza az átfogó szabályozást a köznevelésre vonatkozóan, ennek jogtechnikailag itt van a helye.

Engedjenek még egy olyan fontos dolgot! A tanulói jogviszonyról is szólt Kucsák László, de egy picit részletesebben, hogy a törvényjavaslat a szakképző iskolák tanulóiról beszélve szól a tanulói jogviszony megszüntetéséről. A módosító javaslat rendezi a tanulói jogviszony kérdését azok esetében is, akik nem egy iskolatípusban szerepelnek vagy tanulnak, hanem egy programban. A Híd-programok ilyenek. A tanulói jogviszony ilyetén szabályozása annál inkább fontosabb, mert szélesedik a programba bekapcsolódni tudó, nem tanköteles tanulók köre is. Hiszen ide nemcsak azok kerülhetnek 2016 szeptemberétől, akiknek nincs alapfokú végzettségük, hanem azok is, akik bármilyen középfokú intézményből kimaradtak, mert nem teljesítettek, és a tanköteles kor után, tehát a tankötelezettség után otthagyták az iskolát.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül még egy módosító javaslatról, a 9. háttérpontról szeretnék szólni, mert ez a javaslat lehetőséget ad a gimnáziumok sorsáról történő megfontolt döntésre is. Hiszen több olyan gimnázium van, amelyek a szakképzéssel együtt vannak, egybeszervezettek, és a jövőjükről még nem született döntés. Tehát nem a kifutó rendszerről beszélek, hanem olyan gimnáziumi képzésről, ami például egy járásban vagy egy kisebb területen fontos, hogy megmaradjon. Tehát ennek a döntésnek a lehetősége megmarad, és ezalatt a gimnázium és a szakképzési intézmény együttélése mellett is megosztható a szakmai irányítás és a vezetők személye is különválasztható.

Összegezve: a nemzeti köznevelési törvény módosítása a koherencia megteremtését, megtartását jeleni a szakképzési törvény módosításával kapcsolatban, az alapfokú végzettség megszerzésének erősítését és a pályakorrekció lehetőségét a középfokú oktatásban. Ezért támogatjuk ezeket az összegző módosító javaslatokat. Köszönöm szépen.