Kissné Köles Erika

KISSNÉ KÖLES ERIKA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Spoštovani Gospod Predsednik! Cenjeni Državni Zbor! Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Hölgyek és Urak! Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok vezetőivel és képviselőivel egyetértésben a jövő nemzedékei nevelésének és oktatásának kérdését munkája egyik leghangsúlyosabb részének tartja. Kötelessége élni azon jogával, hogy a kormány által T/4475. számon benyújtott, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a vele összefüggő tárgyú törvények módosítására irányuló törvényjavaslatok tárgyalása során megfogalmazza a nemzetiségi megrendelők, azaz a szülők, tanulók, potenciális munkaadók szempontjait is figyelembe vett nézeteit.

Magyarország területén több olyan, néhány településből álló, földrajzilag jól körülhatárolható térség található, ahol magasabb az egy meghatározott történelmi nemzetiséghez tartozó lakosság számaránya a többségi nemzethez tartozókhoz képest. E térségek gazdasági fejlettsége vagy éppen elmaradottsága egyúttal az ott élő nemzetiség megmaradásának a biztosított vagy éppen veszélyeztetett voltát is jelenti, amennyiben ugyanis nemzetiségi fiataljaink ott nem találják meg a megélhetési forrásokat, elköltöznek, nyelvvesztőkké, nemzetiségi kultúrájukkal szakítókká válhatnak, további létszámcsökkenést idéznek elő a különböző történelmi sorsok, helyzetek miatt megritkult magyarországi nemzetiségeknél.

A nemzetiségek számára is meghatározó a mai magyar szakképzés működésének törvényi szabályozása, a szakképzés helyzete, lehetőségei és jövője. Bár nemzetiségi közösségeink ma nincsenek olyan helyzetben, hogy meghatározó önálló gazdasági tevékenységet folytassanak, de a versenyképes tudást biztosító iskolai rendszerű szakképzés a nemzetiségek számára is kiemelt fontosságú. A közösségeinken belül a jövőben is nagy szerep hárul a jól képzett, a nemzetiség nyelvét is jól beszélő szakemberekre.

A szakképzésről szóló törvény és az azzal összefüggő tárgyú törvények módosítására irányuló törvényjavaslatok szakképzés intézményrendszerének átalakítására vonatkozó elképzeléseibe jól beilleszthetőnek érezzük a nemzetiségi szakgimnáziumok bevezetését, a nemzetiséghez tartozók szakközépiskolai nevelését, oktatását. Ezen intézménytípusok képzési tartalmai között helyet lehet és kell biztosítani a nemzetiségi nyelvek magas színvonalú, adott helyzetekben a szakmai nyelv igényeit is szolgáló tanításának. Meggyőződésünk, hogy bizonyos szakmák esetében ki kell lépni ugyanis a hagyományos nyelvoktatás keretein túlra, és a szakmai képzésben az alapfokú kétnyelvű oktatás folytatását biztosítandó, a gyakorlatorientált képzésben a szakmai elméleti tantárgyak és a gyakorlat bizonyos tananyagtartalmait nemzetiségi nyelven is célszerű oktatni.

Kiemelt célunk, hogy az új típusú szakközépiskolai feladatokkal összhangban legyen lehetősége a nemzetiségi nevelést és oktatást is folytató középfokú intézményekben az adott térség gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci igényeinek megfelelően egyes szakirányok kétnyelvű elméleti és gyakorlati oktatására abban az esetben is, ha az intézmény egésze nem vagy nem lehet kétnyelvű.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló pontokban foglaltak nemzetiségi tanulóink számára középszintű és szakmai képzésüket jól biztosító törvényjavaslatok. Bizottságunk üdvözli a két szakképesítés állami szakképzési rendszerben történő megszerzésének ingyenessé tételét, mely nemzetiségi fiataljaink számára sokoldalúbb felkészültséget, biztosabb szakmai karrier elérésének lehetőségét kínálja, reményeink szerint a nemzetiségeik soraiban maradásuk is biztosabb lesz ezáltal.

A köznevelési és szakképzési Híd-programoktól a szociális hátrányokból fakadó leszakadások számszerű csökkenését, a sérülékeny társadalmi csoportok számára a felzárkózás lehetőségét, a nemzetiségi hovatartozástól független esélyegyenlőség minőségi fejlődését várjuk.

A szakképző iskolai munkában szerzett tapasztalatok alapján alátámasztható, hogy a duális képzés erősítésének, a színvonalas gyakorlati képzés megvalósulásának igénye indokolja a gyakorlati oktatásvezető munkakör visszaállítását, amely rendkívüli összetettsége miatt nehezen látható el további igazgatóhelyettesi teendőkkel is megbízott személy révén. A szakképzésben tanítók képesítésére vonatkozó szabályozástól a szakmai továbblépésük lehetőségét és ebből fakadóan a bérezés pozitív alakulását várjuk a nemzetiségi szakoktatók miatt is.

Bizottságunk kifejezi abbéli reményét, hogy a tervezett változtatások késleltetett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és felmenő rendszerű bevezetésére az intézmények kollektívái rugalmasan fel tudnak készülni, a tanulóifjúságot a bevezetett változások nem érintik hátrányosan. Köszönöm a figyelmüket. Hvala za pozornost. (Taps a kormánypárti padsorokban.)