Dr. Berke Barna

DR. BERKE BARNA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés asztalán lévő törvényjavaslat célja a Gazdasági Versenyhivatal, GVH eljárásaira irányadó egyes szabályok módosítása, kiegészítése az eljárási hatékonyság fejlesztése érdekében, és az ügyfelek érdekeit is szem előtt tartó szabálypontosítás az eljárások gyorsítása érdekében.

Általános felvezető mondatként a következőket hadd emeljem ki. A gazdasági hatékonyságot és az ország fejlődését szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással, valamint a nemzetközi szerződéses és európai uniós jogi rendszerekben való részvétellel biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan versenyjogi rendelkezések elfogadása és érvényre juttatása szükséges, amelyek tiltják a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartásokat, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, valamint megakadályozzák a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos méretű összefonódásait. Tehát amit alapvetően a gazdasági verseny joga pártfogol ‑ és itt érdemes tartalmi, tárgyköri határokat megvonni, és azokat a diskurzusban, bármiféle vitában betartani ‑, és amivel foglalkozik, amit a Gazdasági Versenyhivatal, valamint az Európai Unió versenyhatósága érvényesít, az definiálható tárgykörökként az úgynevezett kartelltilalmi jog, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tilalmazó joganyag, valamint a fúziókontroll, a bizonyos mérethatár feletti vállalati koncentrációk ellenőrzése és megfelelő indokokkal való megtiltása vagy feltételhez kötése.

A versenyjogi anyagi jogi tilalmak és a széles jogalkalmazói mérlegelést engedő egyéb rendelkezések mellett természetszerűleg szükséges egy olyan intézmény és eljárási rezsim is, amely egy hatékony versenyhatóságot tud teremteni és működtetni, annak erős tényfeltárási, vizsgálati jogosultságokat, jogosítványokat képes biztosítani. Viszont ugyanilyen fontos tényezőként az eljárási rezsimnek garantálnia kell a vállalkozások, a piaci szereplők, a versenyhatósággal kapcsolatba kerülő piaci szereplők eljárási, garanciális jogait is, mind a hazai alkotmányossági mérce, mind pedig az európai emberi jogi konvenció vagy az EU alapjogi chartája értelmében vett eljárási garanciákat. Tudjuk jól: a nemzetközi jogfejlődésben a vállalatoknak is vannak emberi jogai, kifejezetten az eljárási garanciák körében és természetesen a tulajdonvédelem körében, a gazdasági verseny joga és a versenyhatósági eljárások ezen paraméterek, az ezekből következő kritériumok szerint kell hogy alakuljanak.

(12.20)

Nos, mindezek a szemléleti és elvi célok mozgatják a gondolkodásunkat, és természetesen az a szempont is, hogy igyekezzünk segíteni a versenyhatóság minél hatékonyabb munkáját, az eljárásoknak az ügyfelek érdekében is álló gyorsítását. Ezért szükséges a versenyjogi szabályozás folyamatos figyelemmel kísérése, értékelése és adott esetben korrekciója.

Ha egy percre fölidézhetjük, a versenytörvény módosításai sorában vagy történetében alapvetően kétfajta törvényhozással volt dolgunk az elmúlt két évtizedben. A versenytörvény-módosítások sorában voltak átfogóbbak. Hadd idézzem föl például a 2000. év decemberében elfogadott törvénymódosítást, amiben még egyik versenyhivatali vezetőként magam is közre tudtam működni. Ebben a törvénymódosításban alapvető eljárásjogi nóvumok kerültek be a rendszerbe.

Vagy hadd utaljak a 2004 májusától beállt új versenyjog-alkalmazási rezsimre, ami az Európai Unióhoz való csatlakozással valósult meg. Lényege szerint azt a kardinális változást jelentette, hogy az antitrösztjog, tehát a kartelljog például a korábbiakban az Európai Unió szintjén központosítottan került alkalmazásra. A gyakorlatban ez úgy valósult meg, hogy amennyiben az EU versenyjogát kellett alkalmazni egy konkrét piaci magatartásra, akkor azt automatikusan az Európai Unió versenyhatósága, a Bizottság alkalmazta. No, ebben a hagyományos modellben valósult meg egy nagy fordulat a decentralizáció jegyében. Ez azt jelentette, hogy 2004 májusától az EU-tagállambeli nemzeti versenyhatóságok és a bíróságok is közvetlenül alkalmazhatták az EU kartelljogi szabályokat.

Ennek az immár 11 éves jogalkalmazási gyakorlatnak a tapasztalatait, hadd mondjam itt el, most értékeljük, és valószínűleg a következő nagyobb lélegzetű versenytörvény-revízió ennek az értékelésnek a folyományaként valósulhat meg, párhuzamosan azzal a további igénnyel, ami szintén az európai uniós jogalkotásból következik, hogy tudniillik 2016-ban szükséges elfogadni azokat a hazai implementációs szabályokat, amelyeket az EU kártérítési irányelve tesz szükségessé. Tehát egy olyan új jogi modellt vezet be, ami a versenyjogi jogsértések miatti, bíróság előtt, rendes polgári perben érvényesíthető kártérítési igények eljárási, bizonyítási kérdéseit rendezi alapvetően.

A nagyobb lélegzetű versenytörvény-módo­sítások mellett a második típus, amire utaltam, az utóbbi két évtizedben az olyanfajta versenytörvény-módosítási jogalkotás volt, amikor alapvetően a Versenyhivatal, a bírósági eljárások tapasztalataira reflektálva, azokat értékelve történtek bizonyos korszerűsítő, kisebb-nagyobb jelentőségű eljárási szabályozási módosítások. Az ilyenfajta korrekciós vagy korszerűsítési szabályozásokat színezetre tekintet nélkül a kormányok a korábbiakban elvégezték. Úgy gondolom, ez helyes is volt. Helyes törekvés az, hogy a versenyhivatali működést a kormányok, természetesen szakszerű értékelő és jogi inputot adva az előterjesztésekhez, segítsék. Ezt a fajta szakszerűségi vagy jogi revíziót a jelen esetben is megtettük Igazságügyi Minisztériumként, előterjesztőként, értékelve a tapasztalatokat, a hatékonyabb és gyorsabb működés érdekében tett javaslatokat. Elmondhatjuk, hogy voltak bizonyos elképzelések, amelyeket Igazságügyi Minisztériumként, előterjesztőként ezúttal nem támogattunk, hanem azt egy nagyobb, szélesebb, hosszabb és megfontoltabb elemző-értékelő munka tárgyává kívánjuk tenni.

Mindezek után engedjék meg, hogy a jelenlegi törvényjavaslat néhány pontjára kitérjek. Az eljárásjogi részletszabályozások bizonyos korrekciói mellett a jelen előterjesztésben szerepel egy új szabályozási megoldás. Ez azt jelenti, hogy a versenyfelügyeleti bírság kiszabhatósága kapcsán a javaslatban azt képviseljük, hogy a kis- és középvállalkozások egyfajta támogatásaként vagy az őket megillető egyfajta speciális figyelemként, sajátos helyzetükre tekintettel, a jövőben a versenyfelügyeleti eljárásokban is mód nyíljék arra, hogy amit egyébként az általános hatósági ellenőrzések körében eddig is lehetett követni, hogy az első esetben előforduló jogsértéseket feltáró eljárásokban a kis- és középvállalatokat bírság megfizetésére ne kelljen kötelezni. Ehelyett egyfajta figyelmeztetésben és a versenytörvénynek megfelelő piaci magatartásra felhívásban részesüljenek. Ezt a kedvező elbánást egy bizonyos kivétel szűkíti. Fontos ez a kivétel, mert itt is azért tisztázni kívánjuk azt, hogy a közbeszerzési kartellek, az árrögzítések, piacfelosztások közbeszerzési eljárások keretében történő megvalósulása mindenféle pardon és kivételi lehetőség nélkül, az általános rezsim szerinti bírságszankciót vonja maga után.

Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban röviden hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy egy, a közbeszerzéshez kapcsolódó további ponton is módosítást javaslunk ebben az előterjesztésben. A javasolt új rendelkezés szerint, ha a közbeszerzésekért, illetve az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter jelzi a Gazdasági Versenyhivatalnak, hogy a közbeszerzési eljárások, szerződések vagy szerződésmódosítások ellenőrzése, figyelemmel kísérése során a versenytörvény vagy az EU-versenyjog kartelltilalmi rendelkezéseinek megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, akkor minden, ezzel az észlelt potenciális jogsértéssel kapcsolatos adatot jogosult átadni a Gazdasági Versenyhivatal részére az ügy érdemi versenyhatósági kivizsgálása érdekében.

Úgy gondoljuk, hogy ez a lehetőség elősegíti a közbeszerzéseket, illetve az európai uniós források felhasználását érintő versenyjogi jogsértésekkel szembeni hatékonyabb hatósági fellépést. Azt kívánjuk tehát elősegíteni, hogy ez az érdemi fellépés a gyakorlatban is minden szükséges esetben megvalósuljon, eredményesen működjön, ehhez pedig az adatok rendelkezésre álljanak.

Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi javaslat az agrárszektort érintő, a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló szabályozás kapcsán korábban megmutatkozott egyik vitatott pontra is reagálni kíván.

(12.30)

Korábban a magyar versenyjog nem volt figyelemmel a mezőgazdaságnak más ágazatokhoz képest eltérő sajátosságaiból eredő jellemzőire. Ezeket a sajátságos jellemzőket egyébként bizonyos tartalmi keretben maga az Európai Unió versenyszabályzása is kezeli, ezekre reflektál.

Az agrárszektort érintő úgynevezett szakmaközi törvény 2012. évi módosítása a mezőgazdasági termékek vonatkozásában speciális, megengedőbb versenyjogi rendelkezéseket határozott meg, előírta, hogy a mezőgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható meg a versenytörvény kartelltilalmi rendelkezéseinek a megsértése, ha ebből a megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladta meg. Ez a speciális szabályozás azt is előírta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ebben a szektorban függessze fel a bírság kiszabását az olyan vállalkozások közötti, versenyjogot sértő megállapodások esetén, amely megállapodások mezőgazdasági termékre vonatkoztak.

A jelen törvényjavaslatban egyfelől ezeket a Gazdasági Versenyhivatal eljárására vonatkozó szabályokat, az agrárszektort érintő specialitásokat be kívánjuk emelni a versenytörvénybe, és a módosított, 2015. szeptember 1-jétől alkalmazandó szabályozásban egyértelműen meghatároznánk azt, hogy a hazai versenyjognak a mezőgazdasági termékekre vonatkozó speciális rendelkezései továbbra is fennmaradnak, működhetnek, érvényesülnek, hasonlóan ahhoz, mint ahogy a korábban hivatkozott szakmaközi törvényben az szerepelt. A hazai jogviszonyokra íródó magyar versenytörvényben tehát ezek a specialitások megmaradhatnak. Ezek a speciális rendelkezések másfelől nézve tehát abban az esetben lesznek irányadók, amennyiben a konkrét piaci cselekvésre az Európai Unió versenyjogi szabályai nem alkalmazandók és nem kerülnek alkalmazásra a Gazdasági Versenyhivatal eljárása és döntése keretében.

Tehát a hazai versenyjog-alkalmazás és az EU versenyjog-alkalmazás hatásköri elválasztásában áll javaslatunk szerint az újfajta kezelése az agrárpiacra irányadó speciális versenyjogi rezsimnek, amiben tehát ‑ még egyszer mondom ‑ a magyar versenytörvény rendelkezéseinek korábban írt alkalmazási specialitásai fennmaradhatnak.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Összegzésül és az eljárási rendelkezések számos részletébe ezen a ponton nem belebocsátkozva úgy gondolom, hogy megítélésünk és legjobb szándékunk szerint az előterjesztett törvényjavaslat az állampolgárok, a gazdaságban szereplő fogyasztók és a versenyjogi előírásokat betartó vállalkozások érdekeit szolgálja azáltal, hogy pontosítja, korszerűsíti a GVH eljárásaira vonatkozó szabályozást, elősegítve egyszersmind az ügyintézési gyorsaságot és a versenyhatósági fellépés hatékonyságát.

Mindezekre és a javaslat tartalmi egészére tekintettel kérjük a tisztelt Országgyűlés támogatását. Köszönöm szépen.