{"cycle": 40, "id": "72-50", "date": "2015-05-12", "ulnap": 72, "seq": 50, "speaker": "Dr. Schiffer András (LMP)", "p_azon": "s100", "faction": "LMP", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/4648 A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról", "iromany": "T/4648", "duration_s": 519, "position": null, "chars": 7491, "paragraphs": ["DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Akkor én visszatérnék ahhoz, amit ön itt említett az egyeztetéssel, illetve az egyeztetés hiányával kapcsolatban. Helytálló az, hogy néhány nappal ezelőtt valóban kaptam ‑ köszönettel ‑ öntől egy levelet, amelyben tájékoztatott arról, hogy ez a törvényjavaslat benyújtásra kerül, és egyébként az egyes szakaszoknak mik az indokai. Én ezt egy csütörtöki napon kaptam meg, egész pontosan én külföldön voltam, Bécsben, Bárándy képviselőtársam volt szíves felhívni a figyelmet arra, hogy van egy ilyen kezdeményezés az önök részéről. Azt gondolom, ezt nem lehet egyeztetési kísérletnek tekinteni.", "Elég érdekes az, hogy akkor, amikor egy halászati törvénynél is kiderül, hogy van egy sarkalatossági záradék ‑ ez külön megérne néhány kört, hogy olyan jogrendszert alakítottak ki, ahol a legelképesztőbb szakpolitikai, szektorális törvényeknél is kétharmados szabályokba ütköznek, ez egyébként az önök kormányzását nehezíti jelenleg ‑, szóval, egy halászati törvénynél is jön egy konkrét államtitkári meghívó ötpárti egyeztetésre ‑ na, az ötpárti egyeztetés. Ön tájékoztatott arról, hogy milyen indokok alapján nyújtanak be egy törvényjavaslatot; ez nem egyeztetési kísérlet.", "(12.00)", "És szeretném azt is megerősíteni, hogy az elmúlt hónapokban az LMP minden egyes ötpárti egyeztetésen részt vett; amennyiben az igazságügyi tárca ötpárti egyeztetést kezdeményezett volna erről a javaslatról, ezen az egyeztetésen is részt vettünk volna, mint ahogy csütörtökön is el fogunk menni a végrehajtási törvénnyel kapcsolatos ötpárti egyeztetésre. Tehát maradjunk annyiban, hogy ötpárti egyeztetési szándék a kormány részéről nem fogalmazódott meg!", "A másik: államtitkár úr, én arról próbáltam viszont önt meggyőzni, hogy a 22. és bizony a 23. §-okban megfogalmazott kívánságok akár még elfogadhatóak is lennének, hogyha egyébként egyrészt nem lettek volna azok az előzmények, amelyek az igazságszolgáltatási politikával kapcsolatban 2011-12-ben megtörténtek. Nem tudunk ellenzéki oldalon elvonatkoztatni attól, hogy önök durván visszaéltek a kétharmados többségükkel a megelőző években, és csak külső nyomásra álltak el attól a szándékuktól, hogy két, Orbán Viktor által jelölt személy szabadon terelgethessen ügyeket egyik bíróságról a másikra.", "(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)", "Ilyen előzmények után áldásunkat adni egy olyan módosításra, amely korlátok nélkül lehetővé teszi azt, hogy bírósági titkárok ‑ azért tendencia szerint mégiscsak többségében vannak a fiatal, nemrég végzett emberek ‑ korlátlan számban kirendelhetőek legyenek az igazságügyi tárcához, majd a szakmai értékelést az igazságügy-miniszter, tehát egy politikus adja meg, ráadásul amire Gyüre képviselőtársam is utalt, hogy, igen, az OBH-nál, igazságügyi tárcánál eltöltött idő előnyt jelent a pályázatnál, ráadásul egy politikus által adott szakmai értékelés szintén a pályázati szempontrendszer része, ebbe ellenzéki oldalról így, ilyen előzmények után nem lehet belemenni.", "Én tettem egy javaslatot arra, ön erre nem reagált, hogy mi lenne például akkor ‑ de ezt leginkább tényleg egy ötpárti egyeztetésen lehetne megvitatni ‑, hogyha például a 22-23. §-ban megfogalmazott szándékokat egész egyszerűen korlátok közé, idő- és létszámbeli korlátok közé szorítanák. Tehát hogyha azt mondanák, hogy egy adott időszakban legfeljebb ennyi bíró, illetve bírósági titkár rendelhető ki a tárcához, a minisztériumhoz, illetve az OBH-hoz, illetve megadott időszakon belül legfeljebb ennyi személy nevezhető ki bíróvá, aki korábban az OBH-nál, illetve a minisztériumnál töltötte az idejét kirendelt bírósági titkárként vagy bíróként, tehát hogyha lenne erre egy felső plafon, amiben megállapodunk, akkor én azt sem zárom ki, hogy a 22-23. §-ban megfogalmazott javaslatok irányát is el tudjuk fogadni. De erre sem érkezett önöktől szándék, államtitkár úr.", "Ami pedig az automatikus szignalizációt illeti, természetesen megfontolandó az, amit ön elmondott, hogy nyilván pusztán törvényben szabályozni azt, hogy adott ügyeket milyen ismérvek alapján oszt le a bíróság vezetője konkrét ítélkező bírákhoz, ebben önnek igaza van, államtitkár úr, ez így önmagában valóban meg tudja bénítani az igazságszolgáltatás működését. De ez az egyik véglet. A másik véglet viszont az, ami egy kicsit mulatságos is ‑ ezt ön is pontosan tudja ‑, hogy egy elnöki utasítás rendelkezik jelenleg az automatikus ügyleosztásról. Az elnöki utasítás nem jogszabály. Mi annyit kérünk, annyit követelünk, hogy az automatikus ügyleosztásnak a kereteiről rendelkezzen a törvény, és a törvény keretei között kapjon felhatalmazást az OBH elnöke, hogy elnöki utasításban ezt munkálja ki. De jelenleg arról van szó ‑ és itt nekem nem mentség az, hogy a megelőző húsz évben sem volt másként, nem helyes, hogy nem így volt ‑, nekem az a problémám, államtitkár úr, hogy a szervezeti törvény egyáltalán, utalásszerűen sem rendelkezik az automatikus ügyleosztásról, tehát még annyi sincsen benne a szervezeti törvényben, hogy az automatikus ügyleosztás szabályaira, annak a kialakítására egyébként az OBH elnökének ad felhatalmazást. Már ez is több lenne a semminél, de ez sincs benne, és szerintem ennél azért egy picit precízebb szabályokat is lehetne alkotni a bírói szervezeti törvényben. Helytelen, hogy nem így volt egyébként az elmúlt negyed században, de ez nem ok arra, hogy ezen ne változtassunk. Elég sok minden helytelen volt az elmúlt negyed században, mi azért vagyunk itt a magyar Országgyűlésben, hogy az elmúlt negyed századnak a fogyatékosságait is megpróbáljuk kiküszöbölni.", "Államtitkár úr, összegezve: akkor lehet ellenzéki hozzájárulást kapni ahhoz, hogy a bírói titkárok, illetve a bírósági titkárok igazságügyi tárcához kirendelhetőek, majd bíróvá kinevezhetők legyenek, illetve hogy a miniszteri értékelés a pályázati szempontrendszer része legyen, hogyha erről van ötpárti egyeztetés, és az ötpárti egyeztetésen megállapodunk annak a kereteiről, hogy egyébként adott időszakon belül pontosan hány bírót, hány titkárt lehet a tárcához, illetve az OBH-hoz kirendelni, illetve az OBH-hoz, a minisztériumhoz kirendelt titkárok és bírók közül hányat lehet egy adott időszakon belül a bírói karba beemelni. Ebben az esetben is továbbra is fenntartom azt az álláspontomat, hogy felettébb aggályos egy bíróvá kinevezés feltételeként, a bírói pályázati szempontrendszer részeként megtenni egy miniszteri értékelést. Ha a bíróság független hatalmi ág, akkor egy politikusi értékelés ‑ még akkor is, hogyha az a közigazgatási szervezetrendszeren belüli működést értékeli ‑, egy miniszteri értékelés nem lehet feltétele, nem lehet szempontja a bírói kinevezésnek.", "Az államtitkár urat én arra kérem, hogy ezeket a szempontokat mérlegeljék. Ha világosan értette a szavainkat, és ebben, azt gondolom, egyetértés volt az ellenzéki pártok között, nemcsak hogy a kétharmados részekkel vagy a bírói jogállási törvényen kívüli részekkel nagyjából egyet tudunk érteni, hanem még a kétharmados körben szereplő jogállási javaslatokkal is meg tudnánk adott esetben békélni, ha egyeztetünk arról, hogy ezeket milyen keretek közé lehet szorítani. Ha ebben nincsen egyeztetés, illetve nincsen egyetértés, a ’11-12-es előzmények után kénytelenek vagyunk élni a gyanúperrel, hogy önök az igazságügyi tárcát egy fideszes bírókeltetőként kívánják használni, ehhez pedig, nyilvánvaló, hogy az ellenzék nem adhatja a hozzájárulását. Köszönöm szépen. (Dr. Gyüre Csaba tapsol.)"]}