karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

2015-05-12 · 72. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 15:09

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/4648 A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról

Szöveg12 765 karakter · 20 bekezdés · JSON

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvény áll előttünk, amely a megváltozott európai helyzetre tekintettel próbálja szabályozni azokat a jogviszonyokat, amelyek tagállami szinten talán nem történtek meg megfelelően az elmúlt időszakban. Megváltozott Európa, és megváltoztak az európai emberek is, és ez nagy kényszert jelent ránk, Magyarországra, illetve sok negatív dolgot is hozott, hiszen tudjuk, hogy ma Magyarország egyik legnagyobb problémája az, hogy közel 600 ezer ember ment ki ebből az országból külföldi munkavállalás céljából, és ezeknek az embereknek egy jó része nem is fog hazajönni, ott fog új hazát találni, de ha ők még haza is jönnek esetleg nyugdíjas korukra, az ő gyermekeik, leszármazottaik már, akik ott járnak iskolába, akik ott szerzik meg az identitástudatukat, akik ott fognak felnőni, az a nyelv lesz az, amelyet majd a barátaikkal fognak beszélni, már oda fogja őket kötni, nem pedig Magyarországhoz fogja kötni őket.

A 600 ezer rettenetesen nagy szám. Most jelent meg a Tárki legújabb felmérése, amely azt mutatja ki, hogy aki még itt van Magyarországon, aki még itt maradt ebben az országban, azoknak is a 10 százaléka, tehát minden tizedik ember Magyarországon kívül képzeli el a jövőjét. Elsősorban Angliába, Németországba, Ausztriába akarnak kimenni dolgozni az emberek, ott képzelik el a családjuk jövőjét, ott képzelik el a saját jövőjüket. Nagyon szomorúak ezek a számok, és nagyon szomorúak ezek a tények. Eszembe jutnak József Attila Hazám című versének szavai, amikor arról beszél a költő, hogy kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk. Bizony, az egy nagyon sötét történelmi kor volt, és ha azt nézzük, hogy József Attila mikor élt, miről is ír, mely korszakról ír, nos, arról a korszakról ír, amikor még Nagy-Magyarország volt, amikor még 23 millió lakosa volt ennek az országnak, és ha arányaiban megnézzük azt a másfél millió embert, akkor rájövünk, hogy a mai szám pontosan ugyanakkora arányaiban. Tehát arányaiban ugyanannyi ember tántorgott ki külföldre, mint József Attila Hazám című versében.

De miért mondtam én ezt el ezzel kapcsolatban? Azért mondtam el ezzel a törvénnyel kapcsolatban, mert kiköltözik ez a rengeteg ember, 600 ezer, aztán 1 millió, és ki tudja, hogy hol áll meg, új családi kapcsolatok keletkeznek, új rokoni kapcsolatok kötődnek, s mindez magával hozza azt, hogy amikor majd odakerülnek idővel és korban, hogy elhaláloznak, akkor bizony az öröklési problémák fel fognak vetődni a kinti rokoni kapcsolatokkal és az ott megszerzett ingóságokkal, ingatlanokkal kapcsolatban. Vajon melyik jog fog rá vonatkozni, vajon ki fog örökölni? Vajon az angol jogszabályokat, a brit jogszabályokat vagy a magyar jogszabályokat kell majd ezekben az esetekben alkalmazni?

E tekintetben is a megváltozott körülményekre való tekintettel nagyon jó az, hogy bejön egy olyan új törvény, amelyben ezt megpróbáljuk egységesíteni, és megpróbálunk egy olyan szabályrendszert kitalálni, amivel gyakorlatilag egész Európa területén vagy szinte egész Európa területén ezek a szabályok egységesülnek, és nagyjából tisztában lehet azzal mindenki, hogy milyen országban, milyen ingatlanok és ingóságok után milyen jogszabályokat kell alkalmazni, és azokat viszonylag gördülékenyen.

(11.00)

Nyilván nem az a cél, ami régen is adott esetben előfordult, hogy meghalt Kanadában valakinek egy rokona, és 5-10 évet kellett várni, hogy a hagyatéki eljárást lefolytassák, és a hagyatéki eljárás során majd valamikor pénzhez jutott, és azt sem tudta, milyen formában, főleg a szocializmus időszakában. Ez a jogszabály viszonylag egyszerűsíti, egységesíti ezt, az eljárási rendjét is megállapítja, és az eljárási időkre is tekintettel lesz a jogszabály alkalmazása. Tehát ezért jó ennek bevezetése.

Ezzel kapcsolatban született meg a 650/2012. számú európai uniós rendelet, amely 2012. július 4-től lépett hatályba. Ez alapvetően szabályozza az Európai Unió területén az örökléssel kapcsolatos problémákat. Ennek a 31. cikke az, amin a mai jogszabályi javaslat alapul. Mi is ennek a lényege? Tulajdonképpen ez egy mondatba férne bele, ha az Igazságügyi Minisztérium nem egy salátatörvényként terjesztette volna elő ezt a jogszabályt. Ahogy az előttem felszólaló ellenzéki képviselő is elmondta, egyszerűen nem értjük, hogy egy ilyen jogszabályhoz miért kell bekeverni egyéb, ide nem tartozó más jogszabálytervezeteket is. Salátatörvényként behozni semmiféleképpen sem tartjuk ildomosnak.

De miért is jó az egységesítés? Azért jó az egységesítés, mert a dologi jogszabályok az Európai Unióban nem felelnek meg következetesen egymásnak, amit egy-egy országban alkalmaznak. És ha egy-egy dologi jog nem ugyanazt jelenti Magyarországon, mint például Nagy-Britanniában, akkor Magyarországon probléma lesz, ha Magyarországon kell érvényesíteni valakinek az örökléshez való jogát. Mi lesz ezzel a probléma? Ha egy olyan dologi jogi szabály alapján kellene bejegyezni például a magyar ingatlan-nyilvántartásba valakinek, egy örökösnek a jogát, amit a jogszabály nem ismer, abban az esetben például a földhivatal nem tudja az ingatlan-nyilván­tartásban keresztülvinni ezt a változást, mert az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben ilyen rendelkezés nincs, aminek alapján be lehetne jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

Erre vonatkozik elsősorban a szabályozás lényege, hogy ebben az esetben egy olyan megfeleltetési eljárást kell Magyarországon lefolytatni, amely során a jogalkalmazó szervek meg fogják azt vizsgálni, hogy adott külföldi dologi joghoz mely magyar jogintézmény áll a legközelebb, melyik az a dologi jogi szabály, amelyik erre ráhúzható, és adott esetben a földhivatal majd ezt fogja bejegyezni. No de nyilván a földhivatal nincs abban a helyzetben, hogy ezt önmagától eldöntse és megállapítsa; mert, bár nyilván kitűnő dolgozók, köztisztviselők dolgoznak ott, de mégsem az ő hatáskörük, hogy egy ilyen jogi problémát megoldjanak. Van erre egy elhivatottabb szerv, nem véletlenül az Igazságügyi Minisztérium az EU tanácsi rendelet alapján a hatáskört úgy állapította meg, hogy erre vonatkozóan a bíróságnak mint a jogban lejáratosabb magyarországi szervnek legyen meg a hatásköre, és a bíróság legyen az, amelyik ebben az esetben eljárhat. Tehát a hatáskör helyesen van a bíróságokhoz telepítve.

A másik kérdés, ami itt szabályozva van, a bíróságok illetékessége. Az illetékesség is egyértelmű, nagyon helyes az, hogy egy bíróságot jelöl ki illetékesség szempontjából a jogalkotó, ez pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság. És mivel jogorvoslati rendszer az Alaptörvény alapján mindenkit megillet, ebben az esetben is van lehetőség jogorvoslatra a Fővárosi Törvényszék irányában. Tehát ez a döntés is helyes és egyértelmű.

Azt is látnunk kell, hogy az egész eljárás a kérelmező kérelmére indul meg. Itt nagyon érdekes, hogy ki lenne a kérelmező. Logikusnak eleve az tűnne, hogy az örökös, aki az öröklés szempontjából leginkább érdekelt legyen a kérelmező. De nagyon helyesen itt a kérelmező maga az alapfokon eljáró intézmény, közigazgatási szervezet lesz, amelyhez az örökléssel kapcsolatos kérelmet beterjesztették. Amint az előző példában említettem, amikor az örökösödéssel kapcsolatban bejegyzett jogról van szó az ingatlan-nyilvántartásban, akkor maga a földhivatal lesz a kérelmező. És nagyon helyesen azt mondja a jogszabály, hogy amikor a kérelmet a kérelmező benyújtja, akkor tájékoztatni kell az öröklési ügyben érintetteket ennek megindításáról.

Én itt egy módosítást javasolnék is az Igazságügyi Minisztériumnak, illetve be is nyújtjuk ezt a módosítást. Ennek az lenne a lényege, hogy ne csak annak tényéről tájékoztassák, hogy a kérelmet beterjesztették a bíróságról, hanem a kérelem egy példányát közvetlenül küldjék meg az örökösödési ügyben érintettnek is, hogy ő is tisztában legyen azzal, mi az a kérelem, amit benyújtottak. Hiszen kvázi beavatkozó lesz ebben a perben, még ha ezt nem is ismeri el a nemperes eljárásban a jogszabály, hogy beavatkozóként részt vehetne az eljárásban. De mégis még ennél több vagy ugyanilyen jogosultsággal fog rendelkezni, hiszen a jogorvoslati eljárásban már a jogorvoslatot előterjesztheti maga az örökös is, az öröklésben érintett is. Ezért is lenne fontos, hogy ez a módosítás bekerüljön. Tehát már önmagában a kérelmet is meg kellene küldeni egyidejűleg az eljárás megindításával az érintetteknek. Ezt javaslom megfontolásra.

Az, hogy kizárólag okiratok alapján döntsön, helyes, hiszen egy gyors eljárásról van szó, amelynek határideje is szigorú. 60 napos határidő van erre meghatározva. A 60 nap elfogadható, emberi határidő, hiszen ilyen rövid idő alatt az örökösödési ügyek nem mentek eddig keresztül, főleg, ha külföldi érintettség is volt az ügyben. Tehát ez mindenféleképpen jó. Más kérdés, hogy vannak olyan esetek, amikor sajnos nem lehet a 60 napot betartani. Nyilván a jogszabály rámutat az ezzel kapcsolatos problémákra, mégpedig arra, hogy sok esetben teljesen nyilvánvalóan a magyar bíróság annak az adott európai uniós tagállamnak az érintett jogát nem fogja ismerni, nem fog rendelkezésére állni hivatalos fordítás. Éppen ezért a már begyakorolt és megszokott módon, ahogy a bíróságok eddig is tették, amikor külföldi megkeresés vagy külföldi jog iránti megkeresésre volt szükség, abban az esetben értesítették az Igazságügyi Minisztériumot, és az Igazságügyi Minisztérium a már megszokott módon beszerzi, megkeresi abban az esetben, ha az öröklésben érdekelt nem tudja a megfelelő jogszabályt a bíróság rendelkezésére bocsátani, vagy a megfelelő határozatokat. Akkor a bíróság az Igazságügyi Minisztériumon keresztül fogja ezeket beszerezni. Tehát álláspontom szerint ez a rész is helyesen van megalkotva.

Ennek alapján 60 napon belül fogja majd a bíróság megtalálni, megismervén a külföldi állam jogát, összevetve a magyar joggal, azt a dologi jogi intézményt a magyar jogrendszerben, amit adott esetben alkalmazni kell Magyarországon, és majd arra fogja utasítani határozatában a földhivatalt, hogy azt a fajta jogot, amit a bíróság el fog dönteni, jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. Innentől zárul be a kör, innentől lesz végrehajtható Magyarországon a külföldi öröklési határozat is. Itt ezért van szerepe az európai öröklési bizonyítványnak, amelynek szintén abban van nagy szerepe, hogy minden tagállamban egyformán lehet majd alkalmazni az öröklés esetén azt a jogot, amit az örökös az örökösödés megnyíl­tával megszerzett.

Az eljárási költségekről is rendelkezik a jogszabálytervezet. Teljesen egyértelmű, hogy akinek érdekében áll, hogy a bíróság eljárjon, annak a feladata a költségek kifizetése. Itt egy speciális helyzet állt elő, hiszen a kérelmező nem az, aki majd a jogot fogja megnyerni a bíróság döntése alapján, hanem az, aki az öröklésben érintett. Ezért teljesen nyilvánvaló, hogy a kérelmező az öröklésben érintettet, tehát az örököst fogja felkérni arra, hogy ezeket a költségeket előlegezze meg az eljárás folyamán, és ezek a költségek fognak átkerülni a bírósághoz. Tehát ez is ebből a szempontból jó.

Azt kell látnunk, hogy amennyiben ez a jogszabály kizárólag az öröklési bizonyítvánnyal, kizárólag a 650/2012. európai uniós rendelet végrehajtásával állna kapcsolatban, akkor egyértelműen az lenne az álláspontunk, hogy ezt mindenféleképpen meg kell szavazni. Hiszen tekintettel a felszólalásom elején elmondott megváltozott körülményekre, mindenféleképpen minden magyar állampolgár érdeke az, hogy az Európai Unióban az örökösödési eljárások hasonlóan folyjanak le, illetve adaptálható legyen az egyik ország joga a másik országban is.

(11.10)

Az öröklési jog pedig érvényesüljön, függetlenül attól, hogy ki melyik országban, milyen állampolgárságú személytől milyen területű ingatlant, milyen állam területén szerzett ingatlant; ettől függetlenül érvényesüljenek az örökös öröklési jogai. Tehát e tekintetben mindenféleképpen jó lenne a jogszabály. Más kérdés, hogy a salátatörvény jellegéből eredően sok más dolgot is behoz, amely részben jó, részben pedig nem tudunk vele egyetérteni.

Ezzel kapcsolatban ‑ az időm vészesen fogy ‑ az elektronikus eljárásról még néhány gondolat. Bárándy képviselőtársam mondta, hogy a kormány mintegy ki akarja játszani az elektronikus bírósági eljárás 2015. július 1-jei bevezetését, ki akarja tolni, és ezzel csak a lehetőségét teremti meg. Azzal egyetértünk, hogy meg kell teremteni minden szinten az elektronikus eljárási lehetőséget. Azzal viszont már nem tudunk egyetérteni Bárándy képviselő úrral, hogy minden területen kötelezően kellene ezt bevezetni. Nagyon helyes, hogy egy átmeneti időszak van, sőt, mi még azt mondanánk, hogy erre az átmeneti időszakra az a fél év nem is lesz elegendő.

Köszönöm szépen a figyelmet, mert az időm lejárt. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Gyüre Csaba — 2015-05-12, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/72-32.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-72-32,
  title = {Dr. Gyüre Csaba — 2015-05-12, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/72-32.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}