{"cycle": 40, "id": "72-24", "date": "2015-05-12", "ulnap": 72, "seq": 24, "speaker": "Dr. Vas Imre (Fidesz)", "p_azon": "v054", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/4648 A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról", "iromany": "T/4648", "duration_s": 785, "position": null, "chars": 9606, "paragraphs": ["DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy fenntartja és továbbfejleszti a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása. A térség fokozatos kialakítása érdekében az Európai Unió intézkedéseket fogad el a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben való igazságügyi együttműködésre vonatkozóan, különösen, ha az a belső piac megfelelő működéséhez szükséges. Így kezdődik a 650/2012. európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről, végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról, végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről rendelkezik.", "Az elfogadott rendeletnek az Európai Közösségen belüli előzménye már 1999-re nyúlik vissza. Az Európai Tanács 1999. október 15-16-án Tamperében tartott ülésén a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés sarokköveként jóváhagyta az igazságügyi hatóságok ítéletei és egyéb határozatai kölcsönös elismerésének elvét, továbbá felkérte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fogadjanak el intézkedési programot ennek az elvnek a végrehajtására. A Bizottság és a Tanács 2000. november 30-án elfogadta a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése elvének érvényesítésére irányuló közös intézkedési programot. A program a kollíziós szabályok harmonizációjához kapcsolódóan olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek elősegítik a határozatok kölcsönös elismerését, és amely előírja egy, a végrendeletekre és az öröklésre vonatkozó jogi eszközök kidolgozását.", "Az Európai Tanács 2004. november 4-5-én Brüsszelben tartott ülésén új programot fogadott el, amelynek címe: „Hágai program: a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítése az Európai Unióban”. Ez a program hangsúlyozza, hogy az öröklési ügyekre vonatkozó olyan jogi eszközt kell elfogadni, amely foglalkozik különösen a jogszabályok közötti kollízió, a joghatóság, az öröklési kérdésekkel kapcsolatban hozott határozatok kölcsönös elismerésével, végrehajtásával, valamint az európai öröklési bizonyítvány kérdésével.", "Az Európai Tanács 2009. december 10-11-én Brüsszelben tartott ülésén új, többéves programot fogadott „A stockholmi program ‑ A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” címmel. Ebben a programban az Európai Tanács úgy vélte, hogy a kölcsönös elismerést, a tagállamok jogrendszereit, közrendjét és az e területen fennálló nemzeti hagyományait tiszteletben tartva ki kell terjeszteni a még nem lefedett, de a mindennapi élet szempontjából létfontosságú területekre, így az öröklésre és a végrendeletekre.", "Az Európai Unió mindezek után a hivatkozott rendeletben 2012-ben deklarálta, hogy elő kell segíteni a belső piac megfelelő működését azáltal, hogy megszüntetik azoknak a személyeknek a szabad mozgása előtti akadályát, akiknek ez jelenleg nehézségekbe ütközik a határokon átnyúló vonatkozású örökléssel összefüggő jogaik érvényesítése során. Az örökösök, a hagyományosok és az örökhagyóhoz közel álló más személyek, valamint a hagyatéki hitelezők jogait hatékonyan kell biztosítani. Az említett célkitűzések megvalósítása érdekében a rendelet egybegyűjtötte a joghatósággal, az alkalmazandó joggal, a határozatok, a közokiratok és a perbeli egyezségek elismerésével vagy adott esetben elfogadásával, végrehajthatóságával és végrehajtásával, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetésével kapcsolatos rendelkezéseket.", "A rendelet hatálya azonban nem terjed ki az adókérdésekre vagy a közjogi jellegű igazgatási ügyekre, ezért a nemzeti jognak kell rendelkeznie például az adók vagy az egyéb közigazgatási tartozások kiszámítási és behajtási módjáról, legyen szó az örökhagyónak az elhalálozás előtti időpontban fennálló adótartozásáról, illetve a hagyatékból vagy a kedvezményezettek által fizetendő bármilyen, az öröklés kapcsán felmerülő adóról. A nemzeti jognak kell rendelkeznie arról is, hogy a hagyatéki javaknak a kedvezményezettek számára az e rendelet értelmében történő átadása és a hagyatéki javak nyilvántartásba vétele közül melyik adóköteles. Éppen ezért a rendelet szabályai ugyan 2015. augusztus 17-étől közvetlenül alkalmazandók, az mégsem érinti például az egyenes ági öröklésnél az illetékmentességet, amelynek fenntartását a miniszterelnök úr a napokban meg is erősítette.", "Az előttünk fekvő javaslat a hivatkozott európai közösségi rendelet megvalósítása érdekében vezet be egy új nemperes eljárást, illetve módosít törvényeket a rendelettel összefüggésben. A nemperes eljárás az úgynevezett megfeleltetési nemperes eljárás, amelyre első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság, míg másodfokon a Fővárosi Törvényszék lesz illetékes. Fontos megjegyezni, hogy az adaptáció az adott külföldi öröklési és dologi jognak, valamint a hazai dologi jognak összehasonlító elemzésével valósítható meg, amire csak olyan szerv lehet alkalmas, amely az említett jogterületeken kimagasló szakértelemmel rendelkezik. Úgy vélem, hogy az erre a feladatra kijelöltek alkalmasak, hogy ennek a komoly kihívásnak megfeleljenek.", "Az elhangzottakkal némileg összefüggésben kérem, engedjék meg, hogy megjegyezzem, a javaslat a bírósági fogalmazók és a bírósági titkárok részére 10 százalékos mértékű munkaköri pótlékot vezet be 2015. július 1-jétől, ugyanez érvényes az ügyészségi fogalmazókra és az alügyészekre. Az előttünk fekvő javaslat megteremti a bírósági titkár bírósági ügyintéző feletti felügyeleti jogát is, hiszen a törvényben meghatározott esetekben a bírósági titkár érdemi ítélkező tevékenységre jogosult. Továbbá a javaslat annak a lehetőségét is biztosítja, hogy a bírósági titkár beosztásra kerülhessen az Igazságügyi Minisztériumba, ezzel is segítve szakmai tapasztalatszerzését. A benyújtott indítvány értelmében az Országos Bírósági Hivatal elnöke az igazságügyi alkalmazottat annak hozzájárulásával és a felette munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértésével több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében külön feladattal megbízhatja.", "Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a törvényjavaslat az elhangzottakon túl a bíróságon felmerülő gyakorlati problémákat is rendezi. Ilyen például az, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének a jövőben akkor is legyen helye, ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítására, illetve a per megszüntetésére azon okból kerül sor, mert a magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem megállapítható.", "(10.30)", "A jogértelmezést segíti annak a kimondása, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelemmel indult eljárásokban a perbe hívás határidejét az előkészítő iratnak az alperes részére történő kézbesítésétől kell számítani.", "A javaslat arra is irányul, hogy a kis értékű perekben a perbe hívásra és a perbe hívott nyilatkozatára meghatározott határidő 30 napos határidő helyett csak 8 nap legyen.", "Az elektronikus kommunikációs formák a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is egyre nagyobb teret nyernek. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy 2015. július 1-jétől immáron nemcsak a törvényszék és a járásbíróságok előtt folyó elsőfokú ügyekben lesz lehetőség az elektronikus kommunikáció igénybevételére, hanem a polgári per minden szakaszában, ideértve a perorvoslati eljárásokat is. Ezzel párhuzamosan a javaslat a bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartását is 2016. január 1-jétől kötelezővé teszi.", "Végezetül, engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket a közjegyzői nemperes eljárásokkal kapcsolatos szabályváltozásokra. A javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott eljárásoknál az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény szubszidiárius normaként szolgál. Emellett pedig szükséges néhány eltérő rendelkezés megállapítása a közjegyzőkről szóló törvényben. A közjegyzőkről szóló törvényben fő szabály az, hogy az ügyfél szabadon választhat közjegyzőt, aki viszont illetékességi területén kívül nem járhat el. Ezt a szabályt azonban gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt szigorítani, így például a fogyasztók jogainak hatékony védelmére. A fairbank-törvény hatálya alá tartozó jogügyleteknél indokolt, hogy az adós lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint járjon el a közjegyző. Azokban az esetekben, ahol a jogügylet tárgya vagy biztosítéka ingatlan, az ingatlan fekvése szerinti közjegyző is vagylagosan illetékes. Egy ilyen illetékességi szabály nagyban hozzájárul, hogy a közjegyzők fairbank-törvénnyel összefüggő okirat-szerkesztési tevékenységét hatékonyan lehessen ellenőrizni. Szintén ezt a célt szolgálja, hogy ugyanígy a fairbank-törvény hatálya alá tartozó közokiratba foglalt jogügylet felmondása esetén a felmondás közokiratba foglalása, illetve közlésének tanúsítására az arra a székhelyre kirendelt közjegyző kizárólagosan illetékes, aki a jogügyletet közokiratba foglalta.", "Úgy vélem, hogy az előttünk fekvő javaslattal összefüggéseiben és részleteiben is az állampolgárok jogi ügyeinek megkönnyítését, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hatékonyságát és gyorsaságát, ugyanakkor a jogbiztonságot is szolgálja, legyen szó határokon átívelő öröklésről, bíróságokkal történő kommunikációról vagy közjegyzői eljárásokról. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.", "Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)"]}