Dr. Répássy Róbert (Fidesz)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt másfél évtizedben a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló egységes európai igazságügyi térség fenntartásában és fejlődésében mérföldkőnek számító európai uniós jogi aktusok születtek. A közelmúltban sor került az európai öröklési jogi rendelet megalkotására is, amely uniós szinten egységesen szabályozza az öröklési viszonyok nemzetközi magán- és eljárási jogi alapkérdéseit. A rendelet 2015. augusztus 17-től lesz közvetlenül alkalmazandó Dánia, az Egyesült Királyság és Írország kivételével az Európai Unió valamennyi tagállamában, így hazánkban is. A rendelet jelentős változásokat hoz minden magyar jogalkalmazó szerv számára. Mostanáig a magyar jogalkalmazóknak csupán a magyar belső jog nemzetközi öröklési tárgyú szabályait, valamint az öröklési viszonyokat érintő nemzetközi szerződéseinket kellett ismerniük. Ez azonban megváltozik, ugyanis idén augusztus közepétől ezeket a rendelkezéseket felváltják a rendelet szabályai.

Milyen újításokat vezet be a rendelet? Az európai polgárok számára a külföldi hagyatéki vagyonnal kapcsolatos jogaik érvényre juttatása jelenleg számos nehézséggel jár, mivel az öröklési ügyek tekintetében a más államban hozott határozatok vagy ott kiállított közokiratok szabad forgalma javarészt hiányzik. Ennek következtében ma az örökösök arra kényszerülnek, hogy az ugyanazon örökhagyó utáni öröklés tekintetében is minden olyan államban, ahol hagyatéki vagyon maradt, külön eljárást kezdeményezzenek a hagyatékhoz való hozzájutás érdekében.

A rendeletnek köszönhetően azonban ez a helyzet 2015. augusztus 17-től megváltozik. Ezt követően az öröklés tekintetében elegendő lesz egyetlen tagállamban lefolytatni a hagyatéki eljárást, és az eljárás eredményeként született határozat vagy egyéb okirat birtokában valamennyi tagállamban fekvő hagyatékhoz hozzá lehet majd jutni újabb hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül. Ez jelentős mértékben megkönnyíti majd az európai polgárok örökléssel összefüggő jogainak érvényesítését, sőt számottevő idő- és költségmegtakarítást is eredményez.

A rendelet alapján mind a joghatóságot, mind az alkalmazandó anyagi öröklési jogot fő szabályként az örökhagyó halálakori szokásos tartózkodási helye határozza majd meg. A rendelet egyik meghatározó rendező elve a hagyaték egységének elve, amelynek értelmében az eljárást lefolytató fórum joghatósága kiterjed az örökhagyó teljes hagyatékára, ideértve a más tagállamokban fellelhető akár ingó, akár ingatlan hagyatékot is. A külföldi eljárás eredményeként hozott határozat vagy akár a rendelet által létrehozott új jogintézmény, az európai öröklési bizonyítvány birtokában az örökös hozzájuthat majd az őt megillető magyarországi vagyontárgyhoz, legyen az magyarországi bankszámlán lévő pénzösszeg vagy akár magyarországi ingatlan. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a külföldi hatóság által a külföldi jog szerint hozott határozat vagy a kiállított európai öröklési bizonyítvány alapján olyan idegen dologi jogot kérnek bejegyezni a magyar nyilvántartásba, amely a magyar jogban ismeretlen.

Az ilyen helyzetek orvoslására vezeti be a rendelet az úgynevezett adaptációt. Ennek lényege, hogy az ismeretlen dologi jogot a vagyontárgy fekvés helye szerinti tagállam jogában létező, az eredetihez legközelebb álló dologi joghoz kell igazítani, illetve a hozzá legközelebb álló dologi jognak kell megfeleltetni. Annak érdekében, hogy hazánk is eleget tegyen a megfeleltetési kötelezettségnek, a javaslat bevezeti az úgynevezett megfeleltetési nemperes eljárást. Ezen eljárást a nyilvántartást vezető szerv kezdeményezi, amelynek eljárása során a megfeleltetés szükségessége felmerült, vagyis amely szervnél az idegen dologi jogot tartalmazó külföldi okiratot bejegyzés céljából benyújtották. A magyar bíróság hozza majd meg azt a határozatot, amely a külföldi dologi jog magyar jogban ismert dologi jognak való megfeleltetéséről szól, és a bírósági határozatban szereplő dologi jog kerül majd bejegyzésre a hazai nyilvántartásba.

A módosítás meghatározza, hogy milyen eljárásrendet kell követniük a magyar közjegyzőknek a nemzetközivé váló hagyatéki eljárások során, hogy a másik uniós tagállamban öröklési ügyben hozott határozat, közjegyzői okirat hazai végrehajtása érdekében milyen eljárást kell lefolytatni, illetve hogy a földhivataloknak milyen speciális eljárási szabályokat kell alkalmazniuk az európai öröklési bizonyítvány birtokában igényt érvényesíteni kívánó ügyfelek ingatlan-nyilvántartási ügyeiben.

A törvényjavaslat ennek megfelelően több törvényt is módosít, legnagyobbrészt a hagyatéki eljárásról szóló törvényt. Ez utóbbi átfogó módosítására kerül sor annak érdekében, hogy ha az öröklési ügy lefolytatására a rendelet szerint magyar közjegyzőnek van joghatósága, úgy a hagyaték átadása a külföldi elemmel nem bíró hagyatéki ügyekhez hasonlóan minél gyorsabban és gördülékenyebben megtörténhessen.

A rendelet alkalmazását követően a magyar közjegyzőknek is több esetben kell majd lefolytatniuk olyan hagyatéki eljárást, amelyben az örökhagyó vagyona nagyrészt külföldön található. Az ilyen esetek kezelésére a törvényjavaslat a külföldi hagyatéki vagyonra vonatkozó rendelkezéseket iktat a hagyatéki eljárási törvénybe. A külföldi igényérvényesítés, például külföldi hagyatéki vagyon felkutatása, biztosítása megkönnyítése érdekében a törvényjavaslat bevezet egy új jogintézményt, a hagyatéki eljárási igazolást. Ez az okirat azoknak az öröklésben érdekelteknek nyújthat segítséget, akik valamely külföldi vagyontárgy meglétét és hagyatékhoz tartozását kívánják igazolni, ám ahhoz, hogy például a külföldi pénzintézet részükre felvilágosítást, tájékoztatást nyújtson, valamilyen módon igazolniuk kell, hogy az örökhagyó hagyatékával összefüggésben eljárás van folyamatban, és ebben az eljárásban érintettek.

A törvényjavaslat emellett az európai öröklési bizonyítvány kapcsán, a magyar hagyatéki eljárás sajátosságait szem előtt tartva épít be a hagyatéki eljárási törvénybe az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemre, a bizonyítvány kiállítására, valamint a rendelet előírta jogorvoslati jogra vonatkozó, a hazai jogalkalmazást segítő kiegészítő szabályokat. A javaslat részét képezi továbbá az úgynevezett bécsi vételi egyezményhez tett magyar nyilatkozat visszavonása is. A bécsi vételi egyezmény az áruk nemzetközi adásvételére egységes szabályozást teremtő egyezmény, amelyhez a világ szinte valamennyi, a kereskedelmi életben jelentős állama csatlakozott. Ma már nincs olyan magyar belső jogi rendelkezés, amely az adásvételi szerződésekre általánosságban kötelező írásbeliséget írna elő, ezért a nyilatkozat fenntartásának immár nincs meg a jogalapja. A nyilatkozat fenntartása, a belső joggal való összhang hiánya jogbizonytalanságot okoz, a magyar cégekkel kötött nemzetközi adásvételi szerződésekkel kapcsolatban növeli a jogi kockázatokat, költségeket. A nyilatkozat visszavonása ezáltal nemcsak tiszta jogi helyzetet eredményezne, hanem hozzájárulhat a magyar cégek versenyképességének növekedéséhez is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy áttérjek a törvényjavaslatnak az igazságügyi tárgyú törvénymódosításokat magába foglaló részére, és röviden áttekintést adjak azok főbb tartalmi elemeiről. A polgári perrendtartás elektronikus kommunikációra vonatkozó rendelkezése alapján 2013. január 1-jétől mód van arra, hogy a törvényszék első fokú hatáskörébe tartozó perekben a felek, illetve a képviselőik elektronikus úton tartsák a kapcsolatot a bírósággal. Ebben az esetben, amennyiben a felek, illetve képviselőik a polgári perben az elektronikus kapcsolattartás útját választják, a bíróságnak is elektronikus úton kell kapcsolatot tartania a felekkel.

(10.10)

A törvényjavaslat ezért 2015. július 1-jétől kizárólag lehetőségként írja elő az elektronikus kapcsolattartást mind a jogi képviselővel, mind a jogi képviselő nélkül eljáró felek tekintetében. A törvényjavaslat módosító rendelkezései következtében azonban immáron nemcsak a törvényszékek és a járásbíróságok előtt folyó elsőfokú ügyekben lesz lehetőség az elektronikus kommunikáció igénybevételére, hanem a polgári per minden szakaszában, ideértve a perorvoslati eljárásokat is.

A törvényjavaslat annak érdekében, hogy a bíróságoknak, illetve a polgári perben részt vevő feleknek elegendő idő álljon rendelkezésre az elektronikus kapcsolattartás kötelező alkalmazásához való felkészülésre, 2016. január 1. napjától tenné kötelezővé az elektronikus kommunikációt, ideértve a bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő kapcsolattartását is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat jelentős újítást hoz a közjegyzői tevékenységek szabályozásában is. A javaslat kimondja, hogy a közjegyzői eljárások többségéhez hasonlóan a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott közjegyzői tevékenységek ‑ így például a közjegyzői okirat szerkesztése, okirat vagy pénz bizalmi őrzése is ‑ nemperes eljárásoknak minősülnek, megteremtve ezzel az összhangot a bírói gyakorlatban és a jogirodalomban tükröződő ez irányú felfogással.

Kiemelt helyet foglal el ezen eljárások között az okirat-szerkesztési eljárás, amely a törvényjavaslat értelmében a jövőben kérelemre indul, annak érdekében, hogy erősítse az ügyfelek irányában az eljárás hatósági jellegét, valamint lehetővé tegye annak bizonyítását, hogy a közjegyző és az ügyfél közötti eljárási, azaz közjogi jogviszony mikor és milyen tartalommal jött létre. A formális kérelem bevezetése lehetővé teszi az eljárás lezárásának rendezését is arra az esetre, ha az nem a kérelem teljesítésével, azaz az okirat elkészítésével vagy a közreműködés megtagadásával végződik.

A közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott eljárásokban a fő szabály az, hogy az ügyfél szabadon választhat közjegyzőt, aki azonban az illetékességi területén kívül nem járhat el. Ezt a megengedő szabályozást néhány ponton szigorítani indokolt. E célból a törvényjavaslat kizárja az alávetés illetékességét valamennyi közjegyzői eljárás tekintetében, azaz a jövőben az ügyfelek a közjegyző illetékességét megállapodásukkal nem köthetik ki. Elő kell segíteni továbbá a devizahiteles ügyekben is tapasztalt, a fogyasztóknak meghatározott közjegyzőhöz való irányításában megtestesülő kedvezőtlen gyakorlat kiküszöbölését, ami a fogyasztói hitelek kapcsán igénybevett közjegyzői közreműködés szigorúbb szabályozásával érhető el.

A fairbank-törvény célja a fogyasztók hatékony védelmének megteremtése volt, amit jelen törvénymódosítás azzal támogat, hogy a fairbank-törvény hatálya alá tartozó jogügyletek esetén fő szabályként írja elő az adós lakóhelye, tartózkodási helye szerinti közjegyző illetékességét. Azokban az esetekben, ahol a jogügylet tárgya vagy biztosítéka ingatlan, vagylagosan az ingatlan fekvése szerinti közjegyző is eljárhat. Ez jelentős mértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a közjegyzők fairbank-törvénnyel összefüggő okirat-szerkesztési tevékenységét hatékonyabban lehessen kamarai ellenőrzés alá vonni, ami elősegíti az egységes jogalkalmazást és a fogyasztók érdekeinek teljes körű védelmét.

Ahhoz, hogy a javasolt illetékességi szabályok betartása biztosított legyen, a törvényjavaslat megsértésük esetére szankcióként kimondja, hogy az illetékességi szabályok megsértésével készült közjegyzői okirat nem minősül közokiratnak.

Megújulnak a közjegyzői iroda átalakulására vonatkozó szabályok is, lehetővé téve, hogy ha a közjegyző szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésével vagy felmentéssel megszűnik, a meglévő irodai infrastruktúra felhasználásával vállalkozási tevékenységet folytathasson tovább. Ennek érdekében a közjegyzői iroda korlátolt felelősségű társasággá alakulhat, több közjegyző tagságával működtetett közjegyzői irodából pedig a szolgálati jogviszony megszűnésével érintett tag kiválásával korlátolt felelősségű társaság jöhet létre.

A törvényjavaslat az előbb elmondottakon túl több igazságügyi jogállási törvényt is módosít. E változtatások célja a magyar igazságszolgáltatás magas színvonalú, az országosan egységes, kiszámítható és időszerű működéséhez szükséges jogi keretek további pontosítása.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény tekintetében a törvényjavaslat számos olyan kisebb pontosítást tartalmaz, amely az igazságügyi alkalmazottak foglalkoztatását, munkaszervezését segíti elő. Emellett a bírósági fogalmazók és bírósági titkárok részére és ezzel párhuzamosan az ügyészségi fogalmazók és alügyészek részére 10 százalékos mértékű munkaköri pótlékot vezet be 2015. július 1-jétől. A bíróságok bővülő feladataira és szolgáltatásaira tekintettel a bírósági fogalmazókra és a bírósági titkárokra háruló feladatok is egyre növekednek, így az e feladatkörben foglalkoztatottak megemelt díjazásra, munkaköri pótlékra lesznek a törvényjavaslat elfogadásával jogosultak.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény vonatkozásában a törvényjavaslat az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezdeményezésére több sarkalatos rendelkezést is módosít, amelyek szintén az igazságszolgáltatás működését teszik kiszámíthatóbbá, időszerűbbé. E körben újraszabályozza a katonai bírói kinevezés feltételeit, bővíti a katonai bírói álláshelyre kinevezhetők körét azokkal, akik rendelkeznek a Magyar Honvédség által kiállított egészségügyi, fizikai és pszichikai alkalmassági igazolással. A módosítással a törvényjavaslat az Alaptörvénynek megfelelően biztosítja a pályázók egyenjogúságát, a katonai bírói álláshelyek betöltését, valamint a hivatásos állomány okszerű és indokolt kihasználását.

A törvényjavaslat kiegészíti a bírói álláspályázatoknál a pályázati rangsor kialakításánál figyelembe veendő szempontokat, illetve a bírói vizsgálat eljárási határidejét, részletszabályait is pontosítja. Megteremti továbbá az Országos Bírósági Hivatalba, valamint a minisztériumba beosztott bírák bírói vizsgálatának lehetőségét, ami a méltányos és egyenlő elbírálás lehetőségét biztosítaná valamennyi bíró számára.

A törvényjavaslat elhárítja az akadályt a határozott időre kinevezett bíróknak az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beosztása elől. Emellett figyelemmel kell lenni a bírói életpálya átalakulására is: egyre több olyan, határozott időre kinevezett bíró van, aki nem a klasszikus bírósági fogalmazó-bírósági titkár-bíró pályát bejárva jutott el a sikeres bírói pályázatig, hanem titkári kinevezése, illetve bírói pályázata előtt más területeken szerzett tapasztalatokat, például ügyvédként vagy a közigazgatásban, amely többlettudás szintén jól hasznosítható a jogszabály-előkészítési munka során.

Mindezekre tekintettel indokolatlan fenntartani a jelenlegi szabályozás szerinti, határozott és határozatlan időre kinevezett bírák közötti különbségtételt. Az előbbiek mellett a törvényjavaslat a kirendelés szabályait akként módosítja, hogy a bírósági vezető hozzátartozóját az Országos Bírósági Hivatal elnöke a vezetői kinevezés idejére szólóan más bíróságra kirendelheti. E módosítás gyakorlati problémát orvosol, célja, hogy a bírósági vezető és hozzátartozója vonatkozásában az együttalkalmazási tilalomként jelentkező összeférhetetlenségi ok megszüntetésre kerülhessen.

Végezetül az ügyészségi törvény módosításáról ejtenék néhány szót. A törvényjavaslat az ügyészség számára az ügy jellegétől függetlenül biztosítja az elektronikus kommunikáció megvalósításához szükséges szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtását vagy azok igénybevételének lehetőségét, ezzel megkönnyítve az ügyészséggel való kapcsolattartást és gyorsítva az ügyészség eredményes eljárását.

Az elektronikus ügyintézés további lényeges eleme a különböző elektronikus űrlapok használata és más, elektronikusan beküldhető egyéb beadványok fogadásának kialakítása, amelyek a kommunikációt átláthatóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá teszik. Az ügyészséggel szolgálati viszonyban nem álló állampolgárok vagy ügyfelek számára az elektronikus űrlapok használata ugyanakkor természetesen nem kötelező előírás, hanem lehetőség, választásuk szerint a jelenleg rendelkezésre álló kommunikációs csatornákat és formákat továbbra is használhatják.

(10.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ismertettem a törvényjavaslatot, amely néhány ponton sarkalatos rendelkezéseket tartalmaz, sarkalatos törvények módosítását célozza. Kérem, vegyék figyelembe a törvényjavaslat vitája és végül a határozathozatal során, hogy mindezeket a pontosításokat az igazságszolgáltatás szervei kezdeményezték, illetve az igazságszolgáltatás szerveivel együttműködve alakította ki az Igazságügyi Minisztérium. Amennyiben természetesen további részletes egyeztetésekre van szükség a sarkalatos pontok elfogadása érdekében, akkor ezeknek az igazságszolgáltatási szerveknek a bevonásával az Igazságügyi Minisztérium készen áll a frakciókkal való egyeztetésre.

Ajánlom a törvényjavaslatot a tisztelt képviselők figyelmébe, kérve a támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)