Bartos Mónika (Fidesz)

BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni az elhangzottakhoz, hiszen államtitkár úr és képviselőtársaim is bemutatták, hogy mit is tartalmaz a nemzeti környezetvédelmi program, ami közel 300 oldal. Ez is mutatja azt, hogy mennyire komplex területről, mennyire komplex gondolkodásmódról van szó. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindaz, amit leírtunk és célul tűztünk ki, nem érhető el a társadalom támogatása nélkül. Azt gondolom, hogy a szemléletformálás mind ennek a programnak, mind a következő napirendi pontunkban szereplő, a biodiverzitást elősegíteni kívánó stratégiánknak is fontos eleme.

Ez azért is fontos, mert egy átlagos magyar állampolgár ökológiai lábnyoma 3,6 hektár, miközben hazánkban egy emberre csupán 2,7 hektár jutna fenntartható módon. Az jó hír mindannyiunk számára, hogy az Eurobarométer felmérései szerint a 2007. évi 41 százalékhoz képest 2014-re 69 százalékra nőtt a hazai lakosság tájékozottsága környezeti ügyekben. Ez köszönhető annak is, hogy a nemzeti környezetvédelmi program eddigi állomásai során nagy erőfeszítéseket tettünk a környezeti ismeretek fejlesztése érdekében. Ezt magam is megtapasztaltam, hiszen Sopronban az Alkalmazott Művészeti Intézet diákjaival van szerencsém ilyen témákról beszélgetni, és számomra is megdöbbentő, hogy ők milyen tájékozottak. Az is megdöbbentő, hogy érzik és tudják az intézményeken kívül az egyén felelősségét, a saját felelősségüket is, és ez reményt adhat mindannyiunk számára.

Nagyon fontos, és pontosan ehhez kapcsolódik, hogy hangsúlyt fektetett a kormány, igyekszünk hangsúlyt fektetni arra, hogy minden szinten megvalósuljon a környezettudatosság erősítése a képzésekben, a felsőoktatásban, és nagyon jó, hogy a kormány új alapokra helyezte a szakképzési rendszert is annak érdekében, hogy kiemelt hangsúlyt kapjanak a zöldgazdasággal kapcsolatos képzések. Hiszen ebben még nem állunk nagyon jól.

Az is egy fontos eredmény, hogy a hazai mezőgazdasági termelésre épülő élelmiszer-feldolgozás lehetővé teszi, hogy Magyarország a főbb élelmiszerekből önellátó legyen, ugyanakkor el kell mondani, hogy az utóbbi tíz évben nőtt a magas feldolgozottságú élelmiszerek behozatala hazánkban. Nagyon várjuk, és örülünk annak, hogy készül egy élelmiszeripar-fejlesztési stratégia 300 milliárd forintos uniós forrással, ami ezen kíván segíteni.

Az erdők nagyon fontos erőforrásunk. El kell mondanunk, hogy jelenleg az erdősültség 21 százalékos, de az a cél, 2025-re 27 százalékos legyen az erdősültség aránya. Emellett kiemelendő, hogy a fakitermelés aránya a biomassza alapú energiatermelés felfutása ellenére sem emelkedett jelentősen.

Mint mondottam, ez egy komplex program és nagyon sok apró részletből és az ezeket felölelő, átívelő stratégiai célkitűzésekből áll. Talán egy pici elemet, ami nem is olyan kicsi, hadd hozzak még képviselőtársaim elé. Ez pedig a denevérek védelmét szolgálja. Hiszen szerintem a komplex gondolkodás és az elkötelezettség példája az, hogy most már az idén a kormány által meghirdetett „Otthon melege” program társasházak energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása című alprogramjához fontos, hogy felelős szervezet tájékoztatást adjon arról, hogy a pályázattal érintett beruházások érintenek-e védett állatokat, érintik-e védett állatok, jellemzően denevérek élethelyét. És ha igen, akkor ezeket a denevérpopulációkat, közösségeket meg tudjuk védeni.

Nagy öröm számomra, hogy folytatódik a TeSzedd! program, ami ezen a hétvégén kerül megrendezésre. Nagyon sok család, fiatal, különböző korosztályhoz tartozó, elkötelezett ember vesz ebben részt. Azt gondolom, hogy ez a környezettudatosság a felvilágosító kampányok nagyon fontos eleme. Bátorítom képviselőtársaimat, hogy minél többen vegyünk részt május 16-án a TeSzedd! következő kampányában.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Sallai R. Benedek tapsol.)