karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Heringes Anita (MSZP)

2015-05-12 · 72. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 6:46

napirendi pont: Általános vita lefolytatása H/4582 A 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról

vezérszónoki felszólalás: A vita elején minden frakció kijelölt szónoka elmondhatja a frakció álláspontját. Ez az idő a frakciónak jár, nem a képviselőnek.

Szöveg6 523 karakter · 11 bekezdés · JSON

HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét az 1997 óta készülő nemzeti környezetvédelmi programok jelentik. Tekintettel arra, hogy a 96/2009-es országgyűlési határozattal elfogadott III. nemzeti környezetvédelmi program 2014-ben lejárt, ahogy Manninger képviselőtársunk is említette, szükségessé vált a IV. nemzeti környezetvédelmi program kidolgozása.

Tény, hogy a program kidolgozása az Országgyűlés által 2013 tavaszán elfogadott nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiával összhangban történt, és az is tény, hogy a nemzeti környezetvédelmi program Magyarország középtávú környezetpolitikájának átfogó stratégiája. Ugyanakkor a benyújtott határozati javaslat mellékletét képező, 205 oldalas 2020-ig szóló programot az Orbán-kormány elmúlt ötéves tevékenysége hitelteleníti el teljesen. Az elmúlt években ugyanis szinte leépült a hazai környezetpolitikai intézményrendszer. A zöldpolitikai szakpolitikák ma négy minisztériumhoz tartoznak. A Földművelésügyi Minisztériumhoz a környezet- és természetvédelmi ügyek, a Belügyminisztériumhoz a vízügyek, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz a klímaváltozásból adódó ügyek és a megújuló energetikai programok, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz pedig a klímakvótával való kereskedelem. Ráadásul mind szervezetileg, mind finanszírozásban szinte teljesen leépült a szakhatósági igazgatási rendszer is. Április 1-je óta már a kormányhivatali rendszerbe integráltan, csak főosztályként működnek például az eddig önálló környezetvédelmi igazgatóságok is.

Jelenleg pedig éppen a nemzeti­park- igazgatóságok teljes ellehetetlenítése zajlik, mint ahogy nagyon sokan ezt tudják.

A környezetpolitikai intézményrendszert óriási költségvetési megszorítások jellemezték az elmúlt években. Csak a nemzeti parkokból közel 40 százaléknyi forrást vontak el az elmúlt öt esztendőben. De szinte megszűntek a zöld, természetvédelmi és környezetvédelmi civil- és szakmai szervezeteket támogató állami pályázati források is. Így viszont veszélybe került a környezettudatos szemlélet, a gondolkodásmód erősítése, valamint lehetetlenné válik a társadalmi részvétel környezeti információs terjesztése is. Megértem, hogy Manninger úr miért nem említette a hulladékgazdálkodás rendszerét, amelyet az Orbán-kormánynak sikerült teljesen szétvernie. Pedig egy jól működő rendszer volt.

A hazai hulladékgazdálkodást óriási problémák jellemzik. Az Illés Zoltán-féle rossz törvényi szabályozás, a rengeteg új adó, valamint az elhibázott rezsicsökkentés miatt ma már ott tartunk, hogy rengeteg közszolgáltató a csőd szélére került. Így több százezer háztartásból nem tudni, hogy ki viszi el a szemetet a következő hónapoktól kezdve. Mindemellett a szelektív hulladékgyűjtés uniós elvárásainak nem tudtunk megfelelni. Az európai uniós irányelvek átültetése is csúszott közel két évet a hazai jogszabályokban. Ugyancsak a hulladékgazdálkodás állapotát jellemzik azok a vészhelyzet közeli ügyek, amelyek az elmúlt hónapokban, hetekben nagy hangot kaptak. Elég csak a balmazújvárosi illegális vagy az Illatos úti, felszámolás alatt lévő veszélyeshulladék-tároló telepek ügyeire gondolni.

Magyarország az elmúlt években visszalépett a megújuló zöldenergiák területén is. A hazai kvótavagyon a kormány rossz értékesítési politikája miatt szinte ellehetetlenült. Így gyakorlatilag megszűnt a panelprogram, valamint a megújuló energiák használatát támogató lakossági fejlesztési program is. Ráadásul a kormány ahelyett, hogy támogatást nyújtana a szélenergia- és napenergia-rendszerek kiépítésére, pluszteherrel, napelemadóval, azaz környezetvédelmi termékdíjjal sújtja a szektort. Mindeközben pedig a megvalósított rezsidíjcsökkentés nemcsak a piacgazdaság feltételeinek nem felel meg, de „a szennyező fizet” elvet is sérti, amit önök nagyon sokszor hangoztattak, valamint ellenérdekeltségeket teremt a fogyasztás csökkentésében.

A kormány a környezetügyért felelős Földművelésügyi Minisztérium asszisztálása mellett ellehetetleníti a nemzetipark- igazgatóságokat azáltal, hogy most éppen a használatukban lévő földterületeket a földmutyit vezénylő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet alá rendeli. Ráadásul költségvetési megszorításokkal sújtja a kutatási és hatósági rendszert is. Ígyjelentősnek mondható a visszalépés a levegőminőségjavításának és a zajterhelés csökkentésének területén is.

Az elmúlt években az ivóvízminőség-javítási és szennyvíz-elvezetési és -tisztítási, szennyvíziszap-kezelési, -hasznosítási fejlesztési programok sem úgy mennek, ahogy kellett volna. Ahogy a Fidesz is elmondta, sajnos egy háztartás is sok, ami nincs bekötve az ivóvízrendszerre. A mai napig közel 145 ezer háztartásban nincs vezetékes ivóvíz, a XXI. században Magyarországon. Ráadásul a vízgyűjtők szerinti területi, szervezeti megoszlás is megszűnt. Az árvízvédelmet szolgáló Vásárhelyi-terv beruházásai csak részben valósultak meg. Az öntözött területek nagysága töredékére csökkent az elmúlt években. A víz keretirányelv szerinti jó ökológiai állapotnak vízfolyásainknak csak 8 százaléka, állóvizeinknek 18 százaléka felel meg.

A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmét, az ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztését, a vizek szennyezőanyag-terhelésének csökkentését gátolja a vízügyi társulások felszámolása. Nem lehetséges a vizeink fenntartható használata akkor, amikor az ígéretek ellenére a kormány nem készített vízgazdálkodási és öntözési stratégiát.

Nem lehet a kormány kutatás-fejlesztésre, ökoinnovációra, környezettechnológiára vonatkozó szándékait komolyan venni akkor, amikor szinte teljesen megszűntek a K+F és innovációs támogatások, valamint óriási megszorításokkal sújtották a hazai környezetpolitikai kutatóintézeteket, felsőoktatási intézményeket és gyakorlóiskolákat is. Mindent elárul az Orbán-kormány környezetpolitikájáról az, hogy a bioallergének elleni küzdelem területén a legnagyobb hír az volt az elmúlt öt évben, amikor kiderült, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak a parlagfű elleni védekezésre felajánlott 1 százalék jelentős részét teljesen más célokra sikerült felhasználnia.

A Magyar Szocialista Párt a nemzeti környezetvédelmi program 2020-ig megfogalmazott céljaival és intézkedéseivel egyetért. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a programban megfogalmazottakat az Orbán-kormány saját ötéves politikája hitelteleníti el, így kritikai észrevételek hangsúlyozása mellett tartózkodni fogunk a szavazásnál. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Heringes Anita — 2015-05-12, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/72-116.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-72-116,
  title = {Heringes Anita — 2015-05-12, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/72-116.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}