V. Németh Zsolt (Fidesz)

V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Napjainkban a környezetpolitikának továbbra is számos tartós és egyre súlyosbodó környezeti kihívással kell szembenéznie, úgymint az éghajlatváltozás veszélyének növekedése, a biológiai sokféleség csökkenése, az ivóvízkészletek szűkössége és elszennyeződése, az erőforrások túlzott használata, a géntechnológiai érdekek gazdasági erősödése, a fogyasztásorientált szemléletmód terjedése.

Az emberi tevékenység során bekövetkező, különböző környezeti problémák nemcsak önmagukban hatnak, hanem káros hatásaik kölcsönösen felerősíthetik egymást, sokszoros hatással rombolva a környezetet és veszélyeztetve az emberi egészséget.

A társadalom, a gazdaság és a környezet együttese kölcsönhatásaik révén összetett rendszert képeznek. A kedvezőtlen környezeti folyamatok társadalmi-gazdasági összefüggéseit felismerve a környezetügy átfogó felelőssége, hogy feladatai magas színvonalú ellátásával elősegítse az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, ugyanakkor tudatosan lépjen fel a társadalmi és környezeti értékek fenntartása érdekében, és hatékonyan közreműködjön a környezeti szemléletformálásban.

Az egészséges környezet nemcsak életminőségünket határozza meg, de versenyképességi előnyei is vannak. A környezeti állapot javulása, a természeti erőforrások bölcs hasznosítása, a környezeti szabályozás korszerűsítése kedvez az ökohatékony, fejlett gazdasági szerkezet kialakulásnak.

A környezetpolitika kiemelt célja, hogy az ország gazdasági fejlődése, a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható hasznosítása mellett menjen végbe, és érvényre jusson az Alaptörvényben megfogalmazott, egészséges környezethez való jog.

Hazánk környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét 1997 óta a hatévente megújítandó nemzeti környezetvédelmi programok jelentik, amelyek kidolgozását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény írja elő. Tekintettel arra, hogy a 2009 és 2014 közötti időszakra vonatkozó, harmadik nemzeti környezetvédelmi program lezárult, szükségessé vált a negyedik nemzeti környezetvédelmi program kidolgozása a 2015-2020 közötti időszakra vonatkozóan.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A program összhangot teremt az ország környezetpolitikai céljai, az elérésükhöz szükséges feladatok és eszközök, valamint az Európai Unió aktuális, hetedik környezetvédelmi cselekvési programjával és hazánk nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiájával.

(16.00)

A program egyúttal a 2014-2020 közötti időszakban rendelkezésre álló, európai uniós környezetvédelmi célú fejlesztési források felhasználásának szakmai megalapozását is szolgálja. A IV. nemzeti környezetvédelmi program és a részét képező nemzeti természetvédelmi alapterv szerves folytatását jelenti a megelőző hatéves programoknak, tartalmát és célkitűzéseit tekintve ugyanakkor a jövő kihívásaira is igyekszik választ adni.

A program átfogó céljai a következők. El kívánjuk érni az emberi egészség környezeti feltételeinek javításán keresztül az életminőség javulását. El kívánjuk érni továbbá, hogy fenntartható módon használjuk természeti erőforrásainkat a termelés és a fogyasztás terén is. El kívánjuk érni végül az erőforrás-takarékos, erőforrás-hatékony zöldgazdaság meg­teremtését. Mindhárom célhoz kapcsolódik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási képesség és a környezetbiztonság javítása, horizontális cél pedig a társadalom környezettudatosságának erősítése.

A program stratégiai céljainak elérését az egyes stratégiai területeken meghatározott célok és intézkedések biztosítják. A stratégiai területek környezeti elemekre, környezeti rendszerekre, illetve szektorokra irányulnak. Egyes stratégiai területek több stratégiai cél eléréséhez is hozzájárulnak, átfedések nélkül. Minden egyes stratégiai terület bevezetője ismerteti a témakörrel kapcsolatos fő problémákat, értékeket és kihívásokat, utal a hazai, az európai uniós, illetve nemzetközi keretekre, és tartalmazza a stratégiai területen elérendő célokat.

Az együttműködés jegyében az egyes témaköröknél a kormányzati felelősségi körbe tartozó intézkedések mellett az önkormányzatokat, a gazdasági szférát és a lakosságot érintő feladatokat is megjeleníti. Gondosan választottuk ki azokat az eszközöket, amelyek hatékonyan szolgálják a program célkitűzéseinek megvalósulását; például stratégiai tervezés, nemzetközi együttműködés, kutatás-fejlesztés, oktatás-nevelés, fejlesztéspolitika. A program keretstratégia, amelynek végrehajtása az Európai Unió, a nemzetközi támogatások, az éves költségvetés és az ország teherbíró képessége függvényében alakul.

A program megvalósítása nem elsősorban több­let­ráfordítási igényt jelent, hanem sokkal inkább a tervezhető források koordinált, hatékony, a prioritásokhoz igazodó felhasználását célozza. Emellett az intézkedések számos esetben többletforrást generálnak, illetve hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez.

A program pénzügyi tervének összeállítása az európai uniós források és a hazai társfinanszírozás, valamint a 2014. évi hazai költségvetési támogatás figyelembevételével történt. A kormányzaton kívüli szereplőknél javasolt intézkedések forrásainak tervezése és felhasználása során figyelembe kell venni az egyes szektorok pénzügyi lehetőségeit és teherviselő képességét.

A program végrehajtása során elért eredmények, valamint a környezeti állapot változásának nyomon követését indikátorok segítik, amelyek a stratégiai célokhoz kapcsolódnak. A környezeti problémák összetettségéből következik, hogy a program nem ágazati hatáskörű, hanem horizontális, a társadalom és a gazdaság egészét érinti. Megfelelő végrehajtása az egész társadalom részvételét igényli, amelynek során a legszélesebb körű partnerség megvalósítása szükséges. Ebben a kormányzat aktív partnerei az önkormányzatok, a vállalkozások, a gazdálkodók, a tudományos, oktatási, nevelési, szakmai intézmények és civil szervezetek, valamint a lakosság.

Az együttműködés fontos eleme az országos, megyei és települési szintű feladatok összehangolása, így az adott feladatok megoldása azon a szinten valósul meg, ahol a leghatékonyabban biztosítható és a megfelelő tudás és helyismeret rendelkezésre áll.

A program céljai nem érhetők el széles társadalmi támogatottság nélkül, illetve végrehajtása a kormányzat egészének együttműködését, összehangolt cselekvését igényli.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a IV. nemzeti környezetvédelmi programról szóló H/4582. számú határozati javaslatot fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)