{"cycle": 40, "id": "71-260", "date": "2015-05-11", "ulnap": 71, "seq": 260, "speaker": "Magyar Zoltán (Jobbik)", "p_azon": "m051", "faction": "Jobbik", "kind": "napirend utáni felszólalás", "role": null, "event": "Napirend utáni felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 305, "position": null, "chars": 5054, "paragraphs": ["MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Öt éven belül nem lesz fecske Magyarországon ‑ ezzel a címmel jelent meg a napokban egy hazai civil szervezetnek a figyelemfelhívó cikke. A hír, hogy hazánkban 2020-ra teljesen eltűnhetnek a fecskék, azt hiszem, sokunkban ébreszt szörnyű jövőképet.", "Régóta köztudott, hogy a fajok eltűnése és a biodiverzitás csökkenése nemcsak arra az egyes fajra van hatással, amiről éppen beszélünk, hanem bizony az emberekre, az emberiségre is. A fecskék eltűnése nemcsak azt jelenti, hogy szegényedik hazánk madárfaunája, hanem a Magyarországon és globálisan is megfigyelhető negatív változásoknak egy előjele. Ezen változásokat, például a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá válását a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, ami komoly hatással van ‑ ha mást nem említünk ‑ a mezőgazdaságra, és azon keresztül az emberiség élelmezésére is.", "A fecskefélék családjába egyébként két alcsalád tartozik, összesen húsz nemmel, de Magyarországon csak a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske őshonos. A klímaváltozás és az emberi tevékenység viszont mindhárom fecskefaj túlélési esélyeit teljesen tönkreteszi. A molnárfecskék száma 65 százalékkal, a füstifecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké pedig 30 százalékkal csökkent csak az elmúlt tíz évben. Ezen brutális számok mögött persze nem lehet egy konkrét okot felfedezni, fontos tényezők halmaza áll mögötte, melyek közül legfontosabb az élőhelyek átalakítása és az éghajlatváltozás.", "Az élőhelyek átalakulásánál elsősorban az állattartás jelentős visszaszorulását kell megemlítenem, valamint a fészkelőhelyek drasztikus csökkenését. Az éghajlatváltozásnál már az említett szélsőséges időjárást, illetve a Szahara évről évre való terjeszkedését, hiszen ezen fajok a Szaharától délre, Közép- és Dél-Afrikában telelnek. Ez azzal jár, hogy több millió egyedre akár egyszerre olyan negatív hatások érkeznek, amelyek a pusztulásukhoz vezetnek, és ezt az idehaza meglévő, visszatérő állomány nem képes pótolni, hiszen már nem adottak azok a feltételek, amelyek ekkora veszteséget képesek lennének ellensúlyozni.", "Fontos tényező, hogy ősi természet közeli tájhasználatok eltűntek, és a gazdálkodási formák sem alkalmasak már ezen madárfajok nagyszámú meglétéhez. Ahogy már említettem, itt legfőképpen az állattartás visszaszorulását kell említeni.", "(19.30)", "A füstifecske az első faj, amiről említést szeretnék tenni, felül nyitott sárfészket rak, elsősorban istállók vagy mezőgazdasági épületek esőtől védett részeire. Erősen kötődik tehát az állattartáshoz. Ebből és az előbb elmondottakból érthető, hogy ez a faj miért is szorult vissza ilyen mértékben. Emellett fontos megemlíteni kockázatként a közvetlen emberi pusztítást és zavarást, a rendkívüli időjárási körülményeket a fészkelőterületeken, a vonulási, telelési és táplálékproblémákat is ide kell sorolni.", "A vidéki környezetet kedvelő füstifecskék annak levét isszák meg, hogy az elmúlt évtizedekben összeomlott az állattartás hazánkban, még nagyobb baj, hogy az emberek sem vidéken, sem városban nem tolerálják a fecskéket, leverik a fészkeket, az épületek eresze alá tüskesort szerelnek, hogy ne is telepedhessenek vissza. Hol vannak már azok az idők, amikor a gazdák még büszkélkedtek is szomszédjuknak arról, hogy kinél hány fecske található, mondjuk, az istállóban.", "A molnárfecske jellegzetes zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott sárfészkeit inkább városias környezetben rakja, nemritkán nagyvárosok panelházaiban, esőtől védett részekre. Itt is fontos kockázat a már említettek mellett a táplálkozási probléma, a városi környezetben egyre nehezebben talál sarat a fészeképítéshez, és ezzel összefüggésben az emberi zavarást is ugyanúgy meg kell említeni, a vonulási, telelési és táplálkozási problémákat.", "A partifecske viszont, a harmadik faj ettől egy kicsit eltérően, 30-80 centiméter hosszú fészeküregekbe, folyópartokon, homokbányák függőleges oldalába vájja a fészkét, telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több ezer párt is megszámlálhatunk. Nekem is volt részem ebben a természeti csodában. A pontos telelési területet sajnos nem ismerjük, itt is elsődleges kockázatok az előbb már említettek. Fontos itt még talán a különböző ragadozás egyre jelentősebb mértékét megemlíteni, róka, nyest és vándorpatkány. A három fecskefaj közül egyébként a partifecske van a legnagyobb veszélyben, évi 20 százalékos az állománycsökkenése.", "De mit tehetünk mi, mit tehet az állam? Úgy gondolom, hazánkban egyébként évtizedes madárvédelmi tapasztalatok rendelkezésre állnak, a XXI. század technikája is megvan, sok lelkes, segítőkész civil van, nyitott vállalkozások, önkormányzatok, családi és társasházak vannak. Az államnak kellene egy összefogott, összehangolt lépéssorozatot indítania, szeretném, ha bebizonyítanánk együtt, hogy Magyarország nem akar fecskementes övezet lenni. Fogjunk össze azért, hogy a jövő generációi ne csak fényképekről ismerhessék meg a magyar tájra mindig is annyira jellemző fecskéket.", "Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)"]}