{"cycle": 40, "id": "68-72", "date": "2015-04-28", "ulnap": 68, "seq": 72, "speaker": "Dr. Kiss László (MSZP)", "p_azon": "k764", "faction": "MSZP", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/4475 A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról T/4476 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról", "iromany": "T/4475 · T/4476", "duration_s": 903, "position": null, "chars": 13733, "paragraphs": ["KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány dologról még nem volt itt szó, kapjunk bele ezekbe. Először 2011-ben fogadták el az új szakképzési törvényt, és a törvény elfogadása után már a kormányzati dicshimnuszok is elkezdtek jönni arról, hogy az új szakképzés milyen jó eredményeket hozott be. Ehhez képest gyakorlatilag most hozzák be azt a törvénymódosítást, amely néhány esetben ‑ fontos esetben egyébként ‑ valóban rendezne egy olyan kérdést, amit rendezni is kell. Most fedeztek fel néhány hibát, illetve most jöttek rá a szakképzési törvény néhány következményére, például az intézménylétszámra vonatkozó következményekre, amelyek pedig 2011 óta benn vannak a törvényben. Ez azért fontos, mert amikor a törvényjavaslatot elolvassuk, akkor azt láthatjuk, és nekem is egy kicsit ilyen érzésem volt ‑ a régi mondás szerint az egyik szemem sírt, a másik meg nevetett ‑, kicsit negatív volt az érzésem attól, hogy viszontláthattam azokat az irányokat, amelyek a közoktatási átalakítás kapcsán negatív irányok voltak. Itt gondolok arra, hogy amikor a KLIK hatalmas robajjal összedőlt (Derültség a Fidesz soraiban. ‑ Czunyiné dr. Bertalan Judit: Azóta eltelt három év. Jelen időről beszélünk.), és az önök által készített és önök által titkosított átvilágítási rendszer is, mondjuk úgy, hogy visszás lépéseket és visszás intézkedéseket mutatott, akkor önök létrehoznak egy „KLIK kettőt” a szakképzés irányítására. Ezt semmiképpen nem tartom jó iránynak, és ezt semmiképpen nem tudom támogatni.", "Ugyanakkor mindenképpen fontos és jó iránynak tartom azt, hogy ennek a törvénynek számos eleme visszahozza a szakképzés korábbi fejlesztési irányát és struktúrájának az irányait. Annyira árulkodó módon teszi ezt… ‑ én ennek abszolút örülök, hogy ez így van, hiszen így a 2011-ben elfogadott szakképzési törvény számos olyan javaslatát és számos olyan elemét törlik el, amit valóban el kellett törölni. Nos, hogy ez mennyire igaz, jól mutatja, hogy annak idején, amikor én érettségiztem ‑ és ez nem most volt, sajnos ‑, hasonló rendszerben érettségiztem, mint amilyen rendszerben önök most fel akarják vagy újra fel akarják építeni ezt a szakképzési rendszert.", "De néhány konkrétumot arról, hogy mi is történik valójában. Az egyik ez a szakgimnáziumi szabályozás kérdése. Igazából azt lehet mondani, szinte mindegy, hogy hívjuk ezeket az intézményeket, a valóság az, hogy van-e és milyen lehetősége van az itt tanuló diákoknak becsatlakozni a későbbi képzésekbe, valódi képzést ad-e. Sajnos, nem osztom államtitkár úr optimizmusát a tekintetben, hogy szinte egyenértékű érettségiről van szó a szakképzésben tanuló diákok és a gimnáziumban tanuló diákok között. Az igazsághoz hozzátartozik egyébként, hogy ez régi problémája a szakképzésnek, ez nem az Orbán-kormány alatt keletkező problémája a szakképzésnek, amit azonban az előző kormányok, az Orbán-kormány sem tudott megoldani. De ha megnézzük a szakképzés kerettantervét, akkor azt látjuk, hogy a szakközépiskolák kerettantervében a fizika, a kémia, a földrajz egy-egy órával kevesebbel szerepel, mint a gimnáziumok kerettantervében; a művészetek nyolc órával kevesebb, a négyéves időszakra lebontva, ami azt jelenti, hogy kilenc óráról egy órára; az informatika egy órával kevesebb, ami azért érdekes, mert a kerettanterv a gimnáziumok esetében két órában határozza meg, 9.-ben és 10.-ben egy-egy óra informatika, a szakközépiskolában pedig 9.-ben egy óra informatikát határoz meg.", "Felmerül a kérdés tehát, hogy egy sokkal kisebb elméleti képzéssel rendelkező gyermek mennyire állja meg a helyét a szakmai felsőoktatásban. Ugye, erre jön a válasz, ami nekem is logikusnak tűnik egyébként, hogy a szakmai elméleti képzés pótolja ezeket a hiányosságokat, sőt a szakmai elméleti képzés teszi azt lehetővé, hogy a most már szakgimnáziumban, korábban szakközépiskolában végzett diákok helytálljanak a szakmai felsőoktatásban; tehát például a középfokú közgazdasági végzettséggel rendelkező diákjaink helytálljanak a közgazdaság-tudo­mányi egyetemen vagy adott esetben egy műszaki végzettséggel rendelkező szakközépiskolás helytálljon egy mérnökképzésen. Na most, ha megnézzük, hogy ezekben a képzésekben mely tantárgyak számítanak úgymond húzó tantárgynak, ahogy mi ezt anno neveztük, vagy ma azt mondanánk, hogy nehéz tantárgynak, akkor azt látjuk, hogy például a közgazdaság-tudományi egyetemen az ott tanulók számára a legnehezebb tantárgy a matematika.", "(14.50)", "Tehát arról van szó, hogy a közgazdasági szakközépiskolát végzettek, akik egyébként nem tanulnak emelt szintű matematikát, szemben azokkal, akik például egy gimnáziumban matematika szakra járnak, ők kiválóan boldogulnak abban a közgazdasági szakképzésben, amiben végeznek, és ebből nem is szerepelnek rosszul, de hatalmas nehézségeik származnak a szakmai felsőoktatásban a matematikai kompetenciájuk gyengesége miatt.", "De nézzük a mérnökképzést! Ha megnézzük a gépészmérnökképzést, akkor itt is felmerül a kérdés, hogy mi számít a legnehezebb tantárgynak, a felsőfokú gépészmérnöki képzésből való lemorzsolódódásért melyik tantárgy a felelős leginkább, megint csak azt látjuk, hogy a matematika újra az a tantárgy, amelyet egyébként a műszaki szakképzésben sem tanulnak emelt óraszámban a gyerekek, ahogy a fizikát és a kémiát sem tanulják emelt óraszámban a gyermekek. De ha megnézzük az összes többi szakmai felsőfokú képzést, akkor azt látjuk, hogy bizony-bizony, a matematika, illetve számos más közismereti tantárgy kompetenciáinak a nem tudása a leggyakoribb oka annak, hogy valaki elhagyja az intézményt.", "Tehát pusztán arról beszélni, hogy ezt a fajta hátrányt le lehet dolgozni jelen rendszerben, nem lehet. Sajnos, ez régi, visszatérő problémája a közoktatásnak, ezt egyébként ez a fajta megközelítés sem oldja meg.", "Gyakori vita és én soha nem tudok szó nélkül elmenni emellett, ez a tankötelezettség kora. Én magam nem értek egyet az oktatási bizottság jobbikos elnökével abban, hogy önmagában sem megoldás ez a dolog, önmagában is jobb, hogy 18 év volt a tankötelezettség, mint ami most van, de persze nem árt, hogyha egy jól működő szakképzés támogatja meg a 18 éves tankötelezettség rendszerét, és arról beszéltünk, hogy ilyen rendszer most jelenleg nincsen.", "Persze, nyilvánvalóan az oktatási bizottság elnökének nem feladata tudni az előző közoktatási törvény szabályozását, ezért csak hadd hívjam fel itt a figyelmet arra, hogy amikor „18 éves” volt a tankötelezettség, akkor az ezért felelős jogszabály, a ’93. évi LXXIX. törvény 6. §-a rendelkezett erről a dologról, és akkor azt mondta a közoktatási törvény, hogy a tankötelezettség a 18. életévig tart, illetve annak a tanévnek a végéig, amikor ezt betöltötte. Tehát például amikor én is elvégeztem a középiskolát, és még nem voltam 18 éves, amikor érettségiztem, nyilvánvalóan megszűnt ekkor a tankötelezettség. Plusz egyébként a 16. életévnél a szülő és a gyermek kérésére meg lehetett szüntetni a tankötelezettséget többek között több esetben, de például akkor, hogyha szakképzettséget szerzett.", "Ez csak arra példa, hogy korábban sem volt az a rendszer, hogy erőszakkal tartották bent az iskolában azokat a fiatalokat, akik egyébként már rendelkeztek végzettséggel, de nem kívántak tanulni, ezt, mondjuk úgy, finoman fogalmazva is tudatlanság állítani, azonban nekem az állításom, hogy az iskolában és egy jó iskolában töltött idő bármikor jobb, mint egyébként munkanélkülinek lenni. Azt pedig ugyanúgy osztom, mint ahogy néhány MSZP-s képviselőtársam ezt a kérdést már megfogalmazta, hogy vajon mennyire kapkodnak a munkaerőpiacon egy 17 éves fiatal után – hát, sajnos nem nagyon. Vannak példák, amik ebben a dologban pozitívak, de azért nem lehet mondani azt, hogy ez igaz lenne. Például hogyha az ember megnézi a fiatalok munkanélküliségi adatait, akkor azt lehet mondani, hogy elmondható az, hogy minél inkább fiatal valaki, annál valószínűbb, hogy nincsen munkája, hogyha alacsony végzettséggel rendelkezik. Ezek pedig tények.", "Ahogy az is tény egyébként, hogy a KSH adatai szerint, amikor önök visszaállították a tankötelezettséget, akkor 9 százalékkal csökkent a szakiskolába beiratkozók száma, és 4 százalékkal csökkent a gimnáziumba beiratkozók száma is, ami egyébként a demográfiai csökkenést, a 3,5 százalékos csökkenést meghaladja. Tehát már ez is mutatja, hogy ez mennyire kártékony intézkedés volt. Nem beszélve arról, hogy én magam is szakiskolai osztályfőnökként megtapasztaltam azt, hogy hány gyerek iratkozott ki az iskolából pusztán azért, mert ezt most már büntetlenül megtehette. Ezek után ‑ mondjuk úgy ‑ nem tudok arról sajnos beszámolni, hogy ezek a gyermekek kiváló karriert tudtak befutni a munka világában, bárcsak azt mondhatnám, hogy ez igaz.", "A szakiskolában lévő közismereti tantárgyakban nem véletlenül mondja azt az MSZP, hogy itt komoly baj van. Azt mondja az önök struktúrája, amivel én egyébként egyetértek, tekintve, hogy amikor én érettségiztem, akkor ez volt, ez a rendszer volt, hogy elvégzi valaki a hároméves szakiskolai rendszert, utána plusz két évvel érettségit szerez. Azt gondolom, hogy ez megfelel egyébként a nemzetközi törekvéseknek, megfelel azoknak az irányoknak, amibe fejleszteni kell a szakképzést, megjegyzem, amikor én érettségiztem, akkor ugyanez a rendszer működött.", "Csakhogy egy jelentős különbség van a kettő között: az, hogy amikor én érettségiztem, akkor normális közismereti képzés folyt a szakképzésben, normális közismereti képzés folyt a szakmunkásképzésben, most pedig ez az óraszám, amit önök biztosítanak a kerettantervekben, nevetséges. Amikor arról beszélünk, hogy ezeknek a gyerekeknek, akik elvégzik a szakképzést és egy szakmát kapnak, két év alatt kell érettségit szerezniük, akkor arról beszélünk, hogy úgy kell ezt megszerezniük, hogy például idegen nyelvből összesen a három év alatt 6 órájuk van, tehát minden évfolyamonként 2, de matematikát már nem tanulnak a harmadik szakképzési évfolyamon, első évfolyamon 2, a második évfolyamon 1 matematikaórájuk van. Olyan óra, hogy történelem, nincs, azt társadalomismeretnek nevezi a kerettanterv, 2 és 1 óra, harmadik évfolyamban ilyen nincsen, testnevelésóra az van 5, az nyilván jó is, osztályfőnöki óra van 1-1-1, ezt sem így nevezik, és a szabad órakeret, aminek biztosítania kellene azt, hogy mégiscsak valamit tanuljanak a gyerekek, és egy kicsit súlyozza a rendszert az iskola, az kilencedikben 1 óra, tizedikben nulla óra, és tizenegyedikben 1,5 óra. Tehát lényegesen kevesebb közismereti képzést kapnak ezek a gyerekek, és erre a képzésre kellene ráépíteni azt a plusz kétéves, érettségit adó képzést, amely egyébként ‑ még egyszer mondom ‑ nem példátlan a magyar közoktatás rendszerében, például az én húgom így érettségizett annak idején, az sem most volt. Tehát nem példátlan ez a rendszer, de az példátlan, hogy ilyen kevés szakmai ismeretre akarják ezt a rendszert ráépíteni.", "Hasonlóan nagyon fontos, ezt az egyik önök által megrendelt tanulmányban olvastam, de az Oktatáskutató tette ki a honlapjára, ami a német példát próbálta jó példaként beállítani. Szerintem egyébként a német szakképzésből nagyon sok mindent lehet tanulni, maga a tanulmány is sok minden javaslatot tesz a kormányzat felé. Ennek egy része vissza is köszön ebben a javaslatban, ami itt van, azonban fontos különbség megjegyezni, csak szemezgetünk néhány ilyen különbséget, hogy Németországban a tankötelezettség nem 16 év ‑ de zárjuk le ezt a kérdést ‑, hanem az első szakképzettségig tart, amely 18-19 évesen fejeződik be. A másik pedig az, hogy az oktatási minisztérium a fenntartója ennek az intézményrendszernek, tehát nem viszik semmiféle másik minisztériumhoz ezt a dolgot.", "Nagyon jó ötletnek tartom azt, hogy az érettségi mellett valaki valamilyen előzetes szakmát szerezhet. Ez nyilvánvalóan úgy lehetséges, hogy a moduláris szakképzés miatt valamely részmodul teljesítésével az annak a modulnak megfelelő szakmát megszerzi. Szeretném jelezni, hogy jelen pillanatban is ‑ most nem akarnám az OKJ moduláris szintjeit felolvasni ‑ számos olyan 52-es vagy 54-es kódszámú képzés van, amelynek nincsenek olyan részmoduljai, amelyek korábban megszerezhetőek. Ezért mindenképpen abban az esetben, hogyha valóban a parlament elfogadja ezt a szabályozást, akkor szükséges az OKJ-t áttekinteni, hogy minden egyes olyan képzésnek, amely érettségi utáni képzés, legyenek olyan moduljai, amely az érettségi előtt is szakmai képzettséget nyújt.", "Igazából azt kell mondanom összefoglalva, hogy én nem érzem azt, hogy ez a javaslat számos problémáját megoldaná a szakképzésnek, de vitathatatlan, hogy néhány olyan előrelépés valóban történt ebben a törvényben, ami előttünk van, amelyek jelentős problémákat oldanak meg, vagy ha úgy tetszik, akkor a 2011-es törvény rossz irányba tett rossz lépéseit orvosolják. Például itt szó volt arról, hogy 25 éves korig kitolják azt a határt, amíg tandíjmentesen lehet megszerezni a közoktatásban az első szakképzettséget. Magam ezt jónak tartom, nem is értettem azt, hogy korábban, 2011-ben miért írta elő a törvény azt, hogy ez ennél sokkal kevesebb legyen: 21 év.", "De örülök, hogyha belátták, hogy ez probléma és ezt megoldották, azonban továbbra sem értem azt, hogy miért ezt a struktúrát kell létrehozni. Továbbra sem értem azt, hogy ha a közoktatásban rosszul működik egy struktúra, akkor miért a szakképzésben kell ugyanezt folytatni. Továbbra sem értem azt, hogy ha önök valóban tudnak tanulni a hibákból, és a 2011-ben elfogadott törvényük néhány problémáját ki tudják küszöbölni, akkor miért nem képesek belátni, hogy az alapvető struktúra felállításában hibáztak. Hibáztak akkor, amikor államosították az intézményrendszert, és hibáztak akkor, amikor csökkentették a szakiskolai közismereti tartalmakat.", "Emiatt viszont ezt a törvényt én nem tudom támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)"]}