{"cycle": 40, "id": "68-46", "date": "2015-04-28", "ulnap": 68, "seq": 46, "speaker": "Kissné Köles Erika", "p_azon": "k766", "faction": null, "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/4475 A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról T/4476 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról", "iromany": "T/4475 · T/4476", "duration_s": 768, "position": null, "chars": 10219, "paragraphs": ["KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Spoštovani gospod predsednik! Cenjeni državni zbor! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!", "Az Országgyűlés által 2011. április 18-án elfogadott, 25-én kihirdetett, majd 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény Nemzeti hitvallás részében kinyilvánítja, hogy „a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők”. Magyarország Alaptörvényében megfogalmazódik azon jog is, hogy minden magyar állampolgár számára ingyenes és kötelező az alapfokú oktatás, a középfokú oktatás pedig ingyenes és mindenki számára hozzáférhető.", "A 2011. évi CLXXIX., a nemzetségek jogairól szóló törvény 12. § (1) bekezdése szerint a nemzetiséghez tartozó személynek joga van megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben; továbbá joga van az oktatási esélyegyenlőséghez, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel köteles elősegíteni.", "Fentiek értelmében a Magyarországi nemzetiségek bizottsága kötelességének és jogának érzi a kormány T/4476. számú, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, továbbá a kormány által T/4475. számon benyújtott, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítására irányuló törvényjavaslatok tárgyalásába való bekapcsolódást.", "A Magyarország területén élő történelmi vagy őshonos nemzetiségek közül az utóbbi években, évtizedekben többek esetében a nemzetiséghez tartozók létszámának csökkenéséről kell beszélnünk. Természetes igényünk ugyanakkor, hogy ezen népcsoportok ‑ amelyek közül többen évszázadok óta élnek Magyarország meghatározott térségeiben ‑ az eljövendő évszázadokban is fennmaradjanak ugyanott, őrizve nemzetiségeik nyelvét, kultúráját, hagyományaikat, különbözőségükkel gazdagítva Magyarország kultúráját, amelyhez állampolgárságunk jogán tartozunk, és érzelmi kötődésünkkel, feladatvállalásunkkal ugyancsak vállaljuk ezt a tényt.", "Nemzetiségi hovatartozásunk szerint annak a népcsoportnak az értékőrzői, gyarapítói akarunk maradni, amelynek soraiba származásunk okán tartozunk. Ma mondhatni, mind a 13 magyarországi nemzetiség ‑ de különösen a kis létszámú nemzetiségek esetében ‑ rendkívül nagy szerep hárul a köznevelési intézményekre a nemzetiségek nyelvének, kultúrájának megőrzése és átörökítése terén. Az elmúlt időszakban bizonyos esetekben generációkat veszítettünk, olyanokat is, akik éppen ez idő tájt szülők vagy a közeli jövőben válnak szülővé. Az ő gyermekeiket az iskolának kell visszavezetnie nemzetiségi gyökereikhez, hogy szülővé válva már maguk legyenek ezen értékek direkt közvetítői.", "Ezért kiemelt fontosságú számunkra, hogy a mai magyar köznevelésben és szakképzésben milyen lehetőséget tudunk biztosítani a nemzetiséghez tartozók anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatásához. Nemzetiségi közösségeink gazdasági helyzetében nagy szerepet szánunk a jól képzett és a nemzetiségi nyelvet is jól ismerő szakembereknek, olyanoknak, akik képesek és alkalmasak akár arra is, hogy az adott anyaországból hazánkba érkező vállalkozók munkatársaiként vállaljanak munkát.", "A szakképzési intézményrendszer fejlesztése, a gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes tudást biztosító iskolai rendszerű szakképzés érdekében benyújtott, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat e tekintetben érinti a nemzetiségek bizottságát is.", "A szakképzés intézményrendszerének átalakítása 1. pontjában foglaltakat, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló javaslatot bizottságunk nem kívánja kiegészíteni, az abban foglaltak a szakképzésben nemzetiségi tanulóink számára középszintű és szakmai képzésüket jól biztosító törvényjavaslatok.", "(13.10)", "A szakképesítések megszerzését biztosító új struktúrákban is szeretnénk, ha a nemzetiségi nevelés és oktatás helyet kapna azon intézményekben, ahol erre a törvényben meghatározott számú szülő, illetve tanuló részéről igény jelentkezik. A nemzeti köznevelésről szóló és a szakképzési törvény jelen módosításaira irányuló törvényjavaslatok tartalmi elemei közötti hasonlóság miatt a továbbiakban a köznevelési törvény módosítására irányuló törvényjavaslat mentén fejtem ki bizottságunk véleményét.", "A T/4476. számú törvényjavaslathoz bizottságunk részéről a következőket teszem hozzá. A törvényjavaslat 1. §-ában rendelkezik a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt közfeladatok elnevezéséről. A felsorolásból hiányoljuk a nemzetiségi pedagógiai szakmai szolgáltatás fogalomkört.", "A 2014. év őszén a Magyarország kormánya által a T/2085. számon benyújtott, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során bizottságunk közvetve felhívta a benyújtó szaktárca képviselőinek a figyelmét arra, hogy célszerűnek látná a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nemzetiségi nevelési-oktatási intézmények esetében nemzetiségek részére nevesített intézmények révén ellátni. E törvénymódosítás részletes vitájához nem tudtunk csatlakozni, javaslatunkról a parlament nem szavazott.", "Észrevételeztük akkor, hogy a jelzett törvénymódosítás 5. § (2) bekezdésében a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételének lehetőségét nem terjesztette ki a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekre, hiszen a következőképpen fogalmazott: „Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat a hivataltól veszi igénybe.” A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények ilyetén pedagógiai szakmai szolgáltatás nélkül maradnának.", "Márpedig a nemzetiségi nevelési-oktatási intézményeknek szüksége van pedagógiai szakmai szolgáltatókra, a nemzetiségi nevelés sajátosságaira tekintettel nemzetiségi pedagógiai szakmai szolgáltató intézményi és szaktanácsadói, szakértői körre. A nemzetiségi nevelés jellemző sajátosságait a nemzetiségi szakemberek minden bizonnyal könnyebben átlátják, problémaérzékenységük e területen talán kifinomultabb és lényeglátóbb. A nemzetiségi pedagógiai szakmai szolgáltatókra tehát kifejezett szükség van, kérjük, hogy a törvénymódosítás az alapfeladatok felsorolásában azt nevesítse.", "A törvényjavaslat 2. §-ában foglalt, a köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai, illetve a 3. § kiegészítő javaslatához nem kívánunk hozzáfűzni kiegészítést.", "A 4. §-ában a köznevelési rendszer intézményei körébe bekerült szakgimnázium és szakképző iskola fogalma konkretizálódik, e felsorolásból is a nemzetiségi pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény hiányára hívom fel a figyelmet.", "A törvényjavaslat 6. §-ában foglaltak a középfokú nevelés és oktatás, illetve elsősorban a szakképzési rendszer tervezett változásaival függnek össze.", "A szakképzési törvénnyel összehangolt módon kerül sor a szakgimnáziumi és az új szakközépiskolai intézménytípusok bevezetésére 2016. szeptember 1-jével. Elemi érdekünk, hogy ennek az átalakításnak ne legyen negatív hatása a nemzetiségi nyelvoktatásra a középiskolai gyakorlatban.", "Bizottságunk e törvényjavaslatok vonatkozásában azon kérését fogalmazza meg, hogy az új típusú szakközépiskolai feladatokkal összhangban legyen lehetősége a nemzetiségi nevelést és oktatást is folytató középfokú intézményekben az adott térség gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci igényeinek megfelelően egyes szakirányok kétnyelvű elméleti és gyakorlati oktatására.", "A vendéglátás és idegenforgalom például, valamint az anyaországgal határos térségek esetében e lehetőség a nemzetiségek számára kiemelt jelentőségű lenne. Jól képzett és a nemzetiségi nyelvet is jól beszélő szakemberekre tehát szükségünk van, ezért lényeges, hogy ne csak a gimnáziumokban tanuló gyerekeink, fiataljaink számára legyen adott a lehetőség, hogy az alapképzésben kétnyelvű intézményben tanulók a nemzetiségi nyelv és kultúra terén szerzett ismereteiket továbbépíthessék. A kerettantervek kidolgoztatásánál erre célszerű lesz figyelni.", "A készségfejlesztő szakiskolákban, szakközépiskolákban, továbbá a Híd-programokban is legyen vagy maradjon lehetősége a nemzetiségi tanulóknak a nemzetiségi nyelvvel és népismerettel való foglalkozásra. Fontos ugyanakkor arra is figyelni, hogy a tanulói óraszámok alakulása a nemzetségi nyelvtanulás miatt ne jelentsen teljesítményromlást előidéző túlterheltséget diákjaink számára. Megjegyzem, a középiskolai oktatásból érkezőként tudom, hogy a nemzetiségi nyelvet és népismeretet is tanuló diákjaink nagyon tiszteletreméltóan komoly pluszfeladatot vállalnak, sok esetben természetesen kultúrcsoportok köreiben is ott kívánjuk látni őket.", "Célunk és igényünk, hogy a köznevelési Híd-program és a szakképzési Híd-program más-más minisztérium kompetenciájába kerülve se helyeződjék figyelmen kívülre, hogy a nemzetiségi származásból fakadó esetleges hátrányos helyzet feloldására, az esélyegyenlőség mindenkori biztosítására, a társadalmi felzárkózásra a Híd-programok tartalmi elemeinek meghatározásánál figyelemmel legyenek.", "A többcélú intézmények köreinek kiterjesztése vonatkozásában a szakképzési centrumok bevezetését bizottságunk aggályosnak érzi abban a tekintetben, hogy a koncentráltan egy térségben élő nemzetiségi csoportokhoz tartozó megrendelők ‑ értem ez alatt: szülők, tanulók, potenciális munkaadók ‑ által előnyben részesített szakképzést nyújtó intézmények gondoskodása a nemzetiségi nevelés és oktatás terén esetleg hátrányt szenvedhet.", "A törvényjavaslat további pontjaival bizottságunk nem kívánt foglalkozni.", "A felnőttoktatásról szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása kérdésében az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató munka révén érintenek egyes nemzetiségi közösségeket, esetükben ugyanis nincs lehetőség intézményesített formában a nemzetiségi nyelv oktatására, de kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatást folytatnak. E tevékenységük révén jelen törvénymódosítás egyes vonatkozásai őket érintik. Ezt még a részletes vita során kívánjuk tanulmányozni.", "Lenne továbbá még egy kérdésem, konkrétan, hogy a szakképző iskolákban a szakmai igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető megjelenése után maradhat-e.", "Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hvala za pozornost! (Taps.)"]}