Dr. Józsa István (MSZP)

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes volt hallani, hogy egy nagyon erős szakmai expozé után a Fidesz vezérszónoka MSZP-zett egy jóízűt a brókerbotrány kapcsán. Én azt hiszem, hogy a jelen állás szerint, miután önök öt éve kormányoznak, kevéssé tekinthető ez a dolog lényegének.

Az biztos igaz, amit az államtitkár úr mondott, hogy a brókerbotrányok néven elhíresült banki bedőlések, csalássorozat nemcsak hogy árnyékot vetnek a magyar pénzügyi közvetítőrendszer működésére, hanem jelen állás szerint talán még be sem látható hullámokat fog vetni, én attól tartok, hogy a bizalomvesztésnek még csak az elején vagyunk, tehát ilyen értelemben érthető, hogy önök gyorsan idejöttek egy ilyen szigorítási törvényjavaslattal. Ugyanakkor amit az arányérzékről mondanak, az nem biztos, hogy szakmai vélemények szerint is teljesül.

Ha nagyon plasztikusan akarnék fogalmazni, akkor ez a törvénycsomag egy báránybőrbe bújtatott farkas. A báránybőr a fogyasztók fokozott védelme, a pénzügyi rendszer ellenőrzésének a szigorítása, ugyanakkor a belül lévő farkas most felzabálja annak a lehetőségét, hogy a Magyar Nemzeti Bank a felügyeleti hatáskörében okozott károkért valaha is ténylegesen kártérítésre kötelezhető legyen. Ez legalább ilyen súlyos része ennek az előterjesztés-csomagnak. Szóval az, hogy jelentősen érinti a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési jogosítványait, az teljesen helyénvaló, már az átalakítási törvény vitájakor elmondtuk, amikor a PSZÁF-et a szakmai aggályok ellenére beolvasztották a Magyar Nemzeti Bankba, hogy nem lesz ennek jó vége. Nagyon szomorúak vagyunk, hogy ezek az aggodalmak sajnos valóssá váltak.

Úgy érezzük, hogy az előterjesztés jelentős része inkább pótcselekvés, és például a pénzügyi békéltető testületre vonatkozó, alapvetően támogatható szabályok inkább a figyelem máshová helyezése tekintetében kezelhetőek. Kétségbe vonható, hogy szükség van-e egy önálló hivatal létrehozására, amikor a testület működtetésének feladata jelenleg is a Magyar Nemzeti Bankot terheli.

2013-ban az új nemzeti banki törvényben külön rögzítették a jegybanki közigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősséget, de akkor is igen megszorító módon: ha a Nemzeti Bank mulasztást követ el, a keletkező kárért csak akkor felel, ha azt a mulasztása közvetlenül okozta. Ilyen követelményt a polgári törvénykönyvben a közigazgatási jogkörben okozott károkra vonatkozó szabályok nem tartalmaznak, tehát az egyébként általános érvényű Ptk.-hoz képest ez már akkor is szűkítő hatású volt. Na, most erre rátettek egy lapáttal, nehogy a Nemzeti Bank a tevékenységben okozott kárért bármiféle kártérítést is ki kelljen hogy fizessen. Az előterjesztés szerint a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni kártérítési per indítását azáltal is nehezebbé teszik, hogy nem csak egy jogellenes nemzeti banki döntéssel szemben, de az MNB mulasztása esetén is közigazgatási pert kell először indítani, amely esetben ha a Nemzeti Bank pervesztes lesz, akkor indítható kártérítési per ‑ tehát kétlépcsőssé teszik a dolgot. A brókerbotrányok károsultjai ennek a feltételnek eleve nem tudnak megfelelni, mivel közigazgatási eljárás nem folyt, annak ügyfelei ők nem tudtak lenni, nem voltak, így közigazgatási per sem indítható. Ez valójában a fideszes hozzászóló kártérítésre vonatkozó pozitív kijelentéseivel szemben egy merénylet a károsultakat illetően, illetve az egész pénzügyi rendszert illetően, mert néhány csaló pénzintézet kárát, ahelyett, hogy az elégtelen felügyeleti működés keretében viselt, legalább részleges kártérítési felelősségnek a Magyar Nemzeti Bank eleget tenne, szétteríti a pénzintézetekre, illetve nem juttatja hozzá a károsultakat, hogy peres úton szerezzenek érvényt a kárigényüknek. Ez szintén az a rész, aminél úgy látjuk, hogy kilóg a lóláb.

Szintén a Magyar Nemzeti Bank perveszteségét minimalizálhatja az előterjesztés azzal a módosítással, amely szerint egy perben a jegybank a bíróság döntésének meghozataláig bármikor módosíthatja határozatának a teljesítési határidőre vonatkozó részét ‑ feltehetőleg az MNB elleni keresetek egy része emiatt indulhatott, így ennek a méregfogát is ki lehet húzni. Közigazgatási perekben ez ismeretlen megoldás egyébként, és általában a joggyakorlatban is, hogy egy mozgó célpont legyen, ez szakmai szempontból kifejezetten aggályos, és a jogállami működést is kétségessé teszi.

A Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési jogköre jelentősen bővül, ami alapvetően helyes lehet, ha nem nézzük azt, hogy már jelenleg is milyen eszköztárral rendelkezett. Érdekes jogfelfogásról tanúskodik tehát az a változás, miszerint a jegybanktörvényben jelenik meg az az egyébként a Btk.-ban talán szereplő kategória, hogy a beismerő vallomás kötelező jellegű tételének a tilalma, magyarul a meghallgatott nem kötelezhető beismerő jellegű vallomásra, vagy ha ilyet tesz, akkor azt ki lehet zárni az eljárásból. Ilyen szabályokat csak a büntetőeljárásról szóló törvény ismer alkotmányossági okokból. Hogy ez így átemelésre kerül a jegybanktörvénybe, meglehetősen különös, és valószínűleg szakmailag nem állja meg a helyét.

(21.40)

Az, hogy már-már nyomozó hatóságként járhat el a Magyar Nemzeti Bank, talán egy független intézménynél, ha önmagában van még ilyen, a kormányzati struktúrába beletartozó ‑ mint a PSZÁF volt ‑ hatóság, akkor indokolható lenne, de hogy a jegybanki függetlenség keretében működjön egy felügyelet nélküli nyomozó hatóság, amely helyszíni kutatások, rendkívüli esetben akár előzetes ügyészi, bírói engedély nélküli lefoglalások, kikérdezések megtételére is jogosult, szintén aggályosnak tűnik.

Ez a törvényjavaslat önmagában eléggé eső után köpönyeg, utólag próbálnak mindenféle, látszólagos szigorításokat megtenni, és a Nemzeti Bankot a felelősség alól mentesíteni arra hivatkozással, hogy nem állt a jegybank rendelkezésére kellően hatékony hatáskör. Ez nem igaz. A Magyar Nemzeti Bank számára jelenleg is egy sor felügyeleti jogosítvány áll rendelkezésre. Folytathatott célvizsgálatot, témavizsgálatot, átfogó vizsgálatot, utóvizsgálatot, piacfelügyeleti ellenőrzéseket. Helyszíni ellenőrzést eddig is folytathatott, próbaügyletkötést is folytathatott, amit most új elemként említett meg államtitkár úr. Az ellenőrzések során közreműködőt, szakértőt, független könyvvizsgálót vehetett igénybe. Egyáltalán nem volt ebben megakadályozva a Nemzeti Bank, tehát ez egy kicsit ilyen szerecsenmosdatásnak tűnik.

Jelentősebb felügyeletieszköz-bővülésnek a rend­kívüli célvizsgálati ellenőrzés tekinthető, illetve a piacfelügyeleti eljárások során érvényesíthető, szinte nyomozóhatósági jogkörnek mondható, helyszíni kutatási és vizsgálati lehetőség. Ugyanakkor a laikus szemlélő számára felmerül a kérdés, hogy ha a NAV-nál megoldható volt, hogy a 200 ezer pénztárgépet online bekössék, akkor a pénzügyi felügyelet, ami jelen esetben a Nemzeti Bank, miért nem rendelkezhet hasonló technológiai-technikai fejlesztéssel.

Ha a fideszes vezérszónok ilyen politikai színezetbe csapott át, akkor hadd jegyezzem én is meg ‑ bár nincs már a teremben, majd elolvassa a jegyzőkönyvet ‑, hogy ezzel a Fidesz nem csak a csaló brókerek oldalára állt, és azokat látszik védeni, akik a csalások megelőzéséért nem tettek semmit, azaz a Nemzeti Bank elégtelen működése legalábbis jelentősen felelőssé tehető a visszaélések folytatásáért, kialakulásáért. Ez anyagi felelősséggel is kell hogy járjon véleményünk szerint.

Úgy tűnik, hogy nemcsak a hibákat akarják kijavítani, hanem mentességet akarnak adni a felelősségre vonás alól. A jegybanki törvényben a brókerbotrány most sem a károsultak érdekét nézi, hanem azt, hogy a Magyar Nemzeti Bankot mentesítse a felelősség alól. Tehát amikor Matolcsy György 200 milliárdot telepít az alapítványaiba, 30 milliárdért vásárol ingatlanokat, tehát mondhatni, két kézzel szórja a Nemzeti Bank pénzét, akkor pont a felügyeleti hatáskörben elégtelen működés során okozott kárért nem akar felelősséget vállalni.

Nagyon jó érzéssel hallgattam, amikor az államtitkár úr mondta, hogy ezentúl a banki vezetők megbízásánál egy alapfeltétel lesz a jó üzleti hírnév és a banki gyakorlat. Nagyon szépen kérem, hogy akkor ezt Matolcsy György esetében is érvényesítsék, mert sem a banki gyakorlata nincs meg, sem az úgynevezett üzleti jó hírneve; senki nem tartja egy korrekt, következetes embernek, tehát ennek megkövetelése, úgy gondoljuk, hogy konzekvens kell hogy legyen. Ha tetszik, a panaszkezelés könnyítése keretében ezt tessék beírni az első panasznak, hogy kérjük Matolcsy György átvilágítását az új törvény szerint. Hasonlóan az etikus üzletvitelhez, amire vonatkozóan szintén nagyon pozitívak voltak államtitkár úr szavai.

Szeretnék még szólni az MSZP korrekciós módosító indítványairól is. Olyan javaslatot teszünk, hogy a jegybank felügyelőbizottságának mint az Országgyűlés állandó ellenőrzését biztosító szervnek a megalakulását semmilyen tényező ne tudja a továbbiakban akadályozni, így végre helyreállítható lenne a Matolcsy György tevékenysége feletti törvényes felügyelet. A Nemzeti Bank felügyelőbizottságának feladatköre jelenleg nem terjed ki az MNB pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét jelentő tevékenységének egyikére sem. Ez szerintünk megengedhetetlen. Nincs, aki ellenőrizze az ellenőrt, a jegybanki függetlenség keretében a kormány nem ellenőrizheti, ugyanakkor a parlament ellenőrzési lehetőségét biztosító felügyelőbizottság egyrészt nem alakult meg, mert nem alakították meg ‑ ennek is törvényi garanciáját szeretnénk adni ‑, másrészt jelen állás szerint nem terjed ki az ellenőrzési feladatok áttekintésére.

A másik, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank az elmúlt években folyamatosan arra törekedett, hogy felelősségét minimálisra csökkentse, így tevékenysége vagy éppen annak elmulasztása miatt számonkérésére a lehető legnehezebben kerülhessen sor. Ezt a sort folytatja a jelen előterjesztés. A 2003-ban elfogadott új nemzeti banki törvény a polgári törvénykönyvhöz képest sokkal nehezebbé teszi, sokkal szigorúbb szabályokat határozott meg a kártérítési felelősség megállapítására, így a jegybank kizárólag akkor felel az általa okozott kárért, ha azt közvetlenül idézte elő. Mi úgy gondoljuk, hogy nemcsak anyagi, hanem erkölcsi károkozásban is felelős. Jelen törvényjavaslat a kárfelelősségi szabályokat tovább nehezíti, ez elfogadhatatlan.

Mi úgy gondoljuk, hogy amit Orbán Viktor 2011. május 6-án mondott, hogy Magyarország nem lehet a jövőben következmények nélküli ország, azt most érvényesíteni kellene. Nyilvánvaló, hogy a felelősség felvállalásával az elégtelen felügyeleti tevékenységgel okozott károkért jót kell állnia a Magyar Nemzeti Banknak, ez egyrészt anyagi felelősség, másrészt erkölcsi felelősség. Mindezeket nem látjuk tükröződni ebben az előterjesztésben, ezért ezt átdolgozásra javasoljuk, minimálisan a módosító javaslataink figyelembevételét, és nem egy olyan rendszer kialakításában, amelyben a Nemzeti Bank se nem ellenőrizhető, se nem vonható felelősségre. Köszönöm, elnök úr.