Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy éreztem, szólnom kell, hiszen több olyan állítás hangzott el, amely, azt gondolom, pontosításra szorul. Kezdem ezek közül azzal az állítással, hogy mennyire szavatos ez az idei költségvetés, már ki kell igazítani, gyakoriak voltak a költségvetés módosításai. Tisztelettel jelentem, hogy a 2014. évi költségvetés egy alkalommal módosult, és a 2015-ös költségvetésnek is az első módosításáról beszélünk.

Abban maximálisan egyetértek Burány Sándor elnök úrral, a Költségvetési bizottság elnökével, hogy fontos szempont, hogy a kormányzat, illetőleg az Országgyűlés hiteles, kiszámítható képet fessen magáról. Jelentem, azok a módosítások, amelyek 2014-ben megvalósultak, vagy amiről most beszélünk, semmilyen forráselvonást nem tartalmaznak, ez az érintettek helyzetét javítja, pluszforrást biztosít több területen. Azt gondolom, a kiszámíthatóságot semmilyen értelemben nem befolyásolja negatívan.

Makroszinten akkor lenne egy költségvetés módosítása kiszámíthatatlan, ha az az államadósság növekedését, a hiánycél nem teljesítését vagy egyéb makrogazdasági paraméterek felrúgását eredményezné. De jelenleg nem erről beszélünk. Jelenleg arról beszélünk, hogy olyan módosítások vannak a tisztelt Országgyűlés előtt, amelyek fedezete a gazdaság jobb teljesítménye miatt biztosított, és így többletkiadásokat úgy lehet teljesíteni, hogy változatlan marad a hiánycél, és változatlanul adósságcsökkenésről beszélhetünk.

Azt engedje meg Gúr Nándor képviselő úr, hogy megemlítsem, az előző évtizedben voltak olyan költségvetések, amelyek nem vagy minimálisan módosultak. Kérdezem, jobb volt-e az a költségvetés-politika, amikor a hiány hat egymást követő évben az Unió 27 tagállamából a legnagyobb vagy a második legnagyobb volt.

(20.00)

Tehát én azt gondolom (Dr. Józsa István: Mire költötték azt a pénzt, az a kérdés!), azt gondolom, képviselő urak, hogy amikor költségvetési törvény szavatosságáról és a költségvetés-politika hitelességéről beszélünk, akkor nemcsak a módosítások számát kell megnézni, hanem a költségvetés végrehajtását is. (Gúr Nándor közbeszól.) És az állításom az, hogy 2010 után egy olyan gazdaságpolitikát valósított meg a kormány, amely a foglalkoztatás bővítését, a növekedés igen jelentős mértékét érte el, úgy, hogy mellette az államadósság-csökkentés, a hiány tartósan 3 százalék alatt van. (Gúr Nándor közbeszól: És az államadósság-csökkentés?) Képviselő úr, kérem, hogy nézze meg az Eurostat és az Európai Bizottság adatait, és azt fogja látni, hogy a GDP-arányos államadósság 2011 után évről évre csökken. (Dr. Józsa István: Csak nem ezt ígérték!) 2011 után Magyarországon kívül egyetlenegy ország van (Gúr Nándor: De miről volt szó?!), Dánia, amely ezt meg tudta tenni. Ezek a tények feketén fehéren. (Gúr Nándor: De miről volt szó?!)

A többi konkrét felvetést illetően… (Gúr Nándor: Hogy 60 százalék lesz! Hol tartunk?!) Ugyan nem ezt a rendet szoktam meg, de hadd reagáljak erre a felvetésre, mert a képviselő úr 60 százalékos állam­adósságszintet említ. A képviselő úr pontosan tudhatja, hogy melyik időszakban növekedett a 60 százalékos mérték fölé, sőt nem 60 százalék fölé, 80 százalék fölé az államadósságnak a GDP-arányos mértéke. (Gúr Nándor: Mit ígértetek! Mit ígértetek, én arról beszélek!)

Ami a konkrét további felvetéseket illeti, Burány Sándor elnök úr azt vetette fel, hogy jó-e az, hogy az állam tulajdont szerez több szervezetben, több cégben, és ehhez kapcsolódóan Gúr Nándor képviselő úr közpénzek elherdálását is említette. (Dr. Józsa István: Így van!) Én azt gondolom, hogy (Dr. Józsa István: E.ON kétszeres áron!) az elmúlt időszakban…