Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Igazából köszönöm szépen a hozzászólását képviselő úrnak, hiszen mindnyájan úgy gondoljuk, hogy azokkal az emberekkel az államnak különösen sokat kell foglalkozni, akik valamilyen okból olyan helyzetbe kerültek, hogy önmaguk már nem képesek maguknak az ellátására, valamilyen külső segítségre van szükségük, és sok esetben ez egészségügyi ellátási okokból vagy más okokból csak az állam lehet.

Ugyanakkor mégiscsak az is fontos szerintem ‑ és a következő évek vagy évtizedek jogalkotását is befolyásolhatja ‑, amit az Alaptörvényben fogadtunk el, hogy nemcsak a gyermekek eltartása a feladata a szülőknek, hanem később, amikor már a szülő válik rászorulttá, és a gyermek egyébként önmagáról gondoskodni tud, sőt még azon túli anyagi lehetőségei is vannak, akkor a saját szüleiről is kell hogy gondoskodjon. Azt hiszem, ez egy alapvető erkölcsi alapelv. Lehet, hogy éppen ezért sokan azt mondják, hogy nem is az Alaptörvényben van a helye, hanem ez természetes.

(15.30)

Ugyanakkor fontos, hogy ezt az elvet rögzítettük mindenki számára alaptörvényi szinten, még fontosabb, hogy ez nyilvánvalóan a következő években az Alkotmánybíróság gyakorlatát és a törvényhozás menetrendjét is befolyásolja.

Azt, hogy erre a célra fordítani kell összegeket, senki sem vitatja, éppen ezért, ha összehasonlítja a képviselő úr is a 2014-es és 2015-ös költségvetést, akkor azt látja, hogy a szociális területre, ha ezt teljes vertikumában nézem, nemcsak az idősellátást, hanem minden mást is beleértve, a közfoglalkoztatást is, akkor egy 380 milliárdos tétel helyett idén már egy 411 milliárdos tétel szerepel. Tehát ez körülbelül egy 30 milliárd forinttal magasabb összeget jelent a költségvetési kiadások tekintetében.

Így kezdtük el az ebben a szférában dolgozók bérfejlesztését is tavaly, január 1-jén egy ágazati bérpótlékkal 12 milliárd forint értékben, és azóta is folynak a tárgyalások ‑ amelyekre a képviselő úr is utalt ‑ egy életpálya bevezetéséről, amelyet jelen pillanatban reálisan jövő év január 1-jétől mondhatunk. Nemsokára itt lesz a parlament asztalán a jövő évi költségvetés tervezete, abban a vitában majd mindnyájan ellenőrizhetjük és megnézhetjük, hogy a jövő évi költségvetésben szerepel-e az itteni béremelés, ami nyilvánvalóan egy életpályát jelent, tehát a szakmai végzettséggel rendelkezők számára is előír kötelezettségeket, olyasfajta illetményemelés, amely ellentételezendő nyilván egy magas szakmai munkával.

A két konkrét törvénymódosítást, illetve jogszabály-módosítást illetően, amit a képviselő úr is említett, az egyik a házi segítségnyújtással kapcsolatos pontrendszer, hogy a belépéshez szükséges pontok értékét megemeltük. Itt két fontos részletkérdésre nem tért ki, képviselő úr. Az egyik az, hogy ez felmenő rendszerben történik. Tehát aki a rendelet bevezetésekor házi segítségnyújtásban részesült, az a későbbiekben is ugyanúgy kapja ezt az ellátást, tehát rájuk az új szabályok nem vonatkoznak, csak felmenő rendszerben.

Ugyanakkor azt láthatjuk ‑ és ezt szociális munkások, szakemberek tapasztalataiból gyűjtöttük össze ‑, hogy sok esetben nem olyan feladatok elvégzését kérik ezektől a szakemberektől, szociális munkásoktól, ami a végzettségükhöz illik. Hiszen a kismedence kitakarítása, a disznóvágás utáni rendrakás, a fűnyírás, a kutyasétáltatás, a lottószelvény feladása nem egy olyasfajta kérés, amihez feltétlenül szociális végzettségre van szükség, és sok esetben ilyesfajta feladatokra vették igénybe ezt az egyébként szakmai szociális szolgáltatást. Ezért mondtuk azt, hogy az igazán rászorulóknak legyen ez segítség, ne azoknak, akik tényleg bevásárláshoz vagy kutyasétáltatáshoz, vagy lottószelvény feladásához szeretnék ezt igénybe venni, hanem akik tényleg ápolást igényelnek. Otthon segíteni a tisztálkodásban, segíteni abban, hogy valaki a lakásában jól mozogjon vagy bármilyen minimális testmozgást legalább végezzen, tehát olyan tevékenységekhez adja az állam ezt a támogatást, a házi segítségnyújtást mint forrást, amelynek nem változott a költségvetésben az összege, tehát pontszámok ugyan emelkedtek, de ugyanannyi ember részéről lesz ez igénybe vehető, hiszen ugyanakkora forrás van rá.

Ezzel arra szerettem volna kilyukadni, tisztelt képviselő úr, hogy ebben a módosításban a célzottság növelése volt a célunk. Nem az, hogy kevesebben vegyék igénybe, hanem hogy a tényleg rászorultak vegyék igénybe; nem az, hogy kevesebbe kerüljön a költségvetésnek, hanem az, hogy ezt a költségvetési forrást, amit ugyanúgy megőriztünk, mint a korábbi évben, azok kapják, akik rászorultak.

Az idősotthonokba belépési díj kapcsán ön dilemmákat mondott, és szerintem az a helyes, ha ezek a kérdések helyben dőlhetnek el. Adott esetben adott intézmény specialitásának megfelelően, vagy adott személynek az egyéni körülményeit figyelembe véve, aki be akar kerülni egy idősotthonba, nem az állam központilag mondja meg, hogy kinek milyen szempontokat kell sztrikten, szigorúan értelmezni, hanem van egy sokkal szélesebb körű mérlegelési lehetősége az intézményvezetőnek. Ő szerintünk jobban látja, mint ha ezt behatárolnánk neki.

Köszönöm szépen.