{"cycle": 40, "id": "65-63", "date": "2015-04-14", "ulnap": 65, "seq": 63, "speaker": "Witzmann Mihály (Fidesz)", "p_azon": "w704", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/4287 A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról", "iromany": "T/4287", "duration_s": 865, "position": null, "chars": 13521, "paragraphs": ["WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A második Orbán-kormány megalakulása, azaz 2010 óta a törvényhozói munka számos intézkedést tett a bajba jutott devizahitelesek megsegítése érdekében. Mielőtt rátérnék a szóban forgó törvényjavaslat főbb elemeinek ismertetésére, kérem, engedjék meg, hogy felidézzem a devizahitelesek érdekében eddig megtett kormányzati lépéseket.", "Mindenekelőtt ne feledjük el megemlíteni, hogy a devizahitelek elszabadulása a Gyurcsány-Bajnai-kormányok egyik legnagyobb bűne volt. A bankárkormányok alatt száznegyvenszeresére nőtt a magyar lakosság devizaadóssága, és mintegy félmillió magyar család otthonára került jelzálog. A bankárkormányok veszélybe sodorták több százezer magyar család otthonát, megélhetését, létbiztonságát. Ha rajtuk múlott volna, akkor most családok ezrei lennének földönfutók, mert ők soha nem a magyar emberek érdekeit nézték, hanem a bankokét. Százezreket taszítottak devizaadósságba, és családok ezreit tették tönkre fizikailag, lelkileg és idegileg egyaránt.", "A Fidesz-KDNP-kormány öt esztendővel ezelőtti megalakulása óta intézkedések sorát hozta a bajbajutottak érdekében. Az elmúlt években nyújtott kormányzati segítségekkel családok százezreit tudtuk megmenteni a legrosszabbtól, az otthonuk elvesztésétől, az otthonvédelmi akcióprogram keretében ugyanis eddig több mint 500 ezer család jutott valamilyen formában segítséghez. 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, több mint 165 ezren jelentkeztek eddig az árfolyamgátba, közel 7500-an ajánlották fel ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelőnek, míg 150 ezernél is többen voltak azok a családok, akiknek érdemi védelmet nyújtott a kilakoltatási moratórium.", "2013. november 5-én kivételes sürgősséggel további döntések elfogadására került sor. Az akkori törvénymódosítás a folyósításkor 20 millió forint feletti összegű, illetve a 90 napot meghaladó késedelembe esett hitelszerződések esetében is megteremtette az árfolyamgátba való belépés lehetőségét. Fontos kiemelni azt is, hogy az Országgyűlés a kilakoltatási moratórium időszakát idén, azaz 2015. április 30-ig hosszabbította meg. A törvénymódosítással közel 150 ezer háztartás számára nyílt meg annak a lehetősége, hogy kedvezőbb feltételekkel, akár a törlesztőrészletek 40-45 százalékos mérséklődése mellett tudja az adósságát visszafizetni.", "A devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot a kormány 2014. június 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek „a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről” címmel. Hadd emlékeztessem önöket, hogy a tavaly júniusban elfogadott törvényjavaslat alapvetően három pilléren nyugodott. Az első az árfolyamrés kérdése volt, amellyel kapcsolatosan a Kúria egyértelműen rögzítette, hogy semmis az a kikötés, amely szerint a kölcsönt a felvételkor a deviza vételi, visszafizetésekor eladási árfolyamán kell számolni. Ennek helyébe a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama lépett. A javaslat második pillére az egyoldalú szerződésmódosítások ügye volt. Ennek értelmében az addigi, a hitelesek számára meglehetősen hátrányos gyakorlattal ellentétben a bankokra hárult az a bizonyítási teher, hogy igazolják, az általuk végrehajtott módosítások megfelelnek a tisztességesség elvének. Ez jelentette a jogalapját annak, hogy amennyiben a bank tisztességtelenül kötötte meg a szerződést az ügyféllel, úgy a jogosulatlanul szerzett hasznot vissza kell fizetnie az ügyfél számára. Az előterjesztés harmadik pillére a folyamatban lévő eljárások, árverések, perek és végrehajtási eljárások felfüggesztése volt. Ezt azzal indokoltuk, hogy nem lehet senkit olyan helyzetbe hozni, hogy miközben van egy folyamatban lévő elszámolási vita, elárverezzék a biztosítékait.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat közvetlen előzménye a szeptemberben elfogadott úgynevezett elszámolási törvény. Az említett jogszabály a devizahitelesek mellett a forinthitelt felvett magyar családok számára is biztosította a tisztességes elszámolás lehetőségét, hiszen célja a teljes bankrendszer elszámoltatása volt. Az akkor elfogadott törvény fő szabály szerint a 2009. július 26-át követően megszűnt és a még érvényben lévő, élő szerződésekre írta elő kötelezően az elszámolás alkalmazását. Az elszámolási törvény a Magyar Nemzeti Bankot hatalmazta fel arra, hogy rendeletben szabályozza az elszámolás módját. Szintén a Magyar Nemzeti Bankot jelölte ki a törvény arra is, hogy minden egyes hitelszerződésnél és ügyfélnél ellenőrizze az elszámolást. A jogszabály azt is előírta, hogy a pénzintézeteknek a Magyar Nemzeti Bank későbbi rendelete alapján kell kiszámolniuk az adósoknak visszajáró összeget, ami a becslések szerint összességében közel ezermilliárd forintos nagyságrendet képviselt.", "A törvény az elszámolás szempontjából egységesen kezelte az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítási jogra vonatkozó kikötések érvénytelensége miatt szükségessé váló elszámolást. Eszerint az adós javára mutatkozó túlfizetést a tőketartozás terhére előtörlesztésként kellett elszámolni a pénzintézeteknek. Az elszámolási módszertan fő szabálya az volt, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, hogy a szerződéskötés időpontja óta a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. §-ában meghatározott árfolyamon, valamint a szerződéskötéskori eredeti kamatszinten történhessen meg az elszámolás. Az elszámolásról szóló értesítőt a bankoknak 2015. január 15. és január 29., illetve február 14. és február 28. között kellett elküldeniük az ügyfelek részére, attól függően, hogy a bank megtámadta-e a tisztességtelenség vélelmét korábban a bíróságon.", "Itt szeretném megjegyezni, hogy az elszámolás indokoltságát támasztja alá az a tény is, hogy a magyar bankok 2010 őszéig egyoldalúan módosíthatták a szerződéseket, az ügyfél beleegyezése nélkül, minimális értesítési kötelezettségek betartása mellett, gyakorlatilag egyszerű hirdetmények kifüggesztésével.", "(13.40)", "Nos, hát ennek az ügyfelek számára rendkívül kényelmetlen és kedvezőtlen gyakorlatnak a felszámolása folyik jelenleg is, hiszen az új jogszabályi háttérrel az egyoldalú szerződésmódosításoknak, az ügyfelek hátrányára megállapított költség- és díjemeléseknek, a kamatemeléseknek, vagyis a bankok tisztességtelen gyakorlatának szeretnénk egyszer és mindenkorra véget vetni.", "Már csak az állampolgárok tájékoztatása érdekében is érdemes hangsúlyozni még egyszer, hogy a forintosítás menetrendje a következőképpen fog megvalósulni. Januártól már az új, rögzített árfolyamon számolják a bankok a hitelesek törlesztő­részleteit. Februártól új szerződési feltételek léptek életbe, és a forintosítás időpontját is ez a dátum jelöli. Erről pedig vagy a múlt hónapban kellett, vagy most, áprilisban kell a bankoknak levelet küldeniük ügyfeleik számára, amelynek tartalmaznia kell, hogy ténylegesen mennyi pénz jár vissza a hitelesnek. A levél kézhezvétele után egy hónapon belül a bankoknak meg kell kötniük az érintettekkel az új forinthitel-szerződéseket visszamenőlegesen, február 1-jei hatállyal.", "Az állampolgárok először májusban fizethetik a lecsökkentett törlesztőrészleteket, a február óta fizetett többletet pedig a bankoknak kell ekkor visszautalniuk ügyfeleik számára. A forintosítás után 60 napig, de legkésőbb július 30-ig az ügyfélnek még mindig lehetősége van felmondani az új szerződést, amennyiben az nem lenne megfelelő számára. Mint már korábban is említettem, a bankok elszámoltatásának eredményeként közel 1000 milliárd forint jut vissza a magyar családokhoz, ezzel pedig véget ér az az apróbetűs időszak, ami eddig tapasztalható volt, és végre kiszámíthatóvá válnak a hitelfelvevők számára is a feltételek, illetve azokon csak jóval korlátozottabban lehet majd módosítani.", "Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, ezen intézkedéseket mindenképpen fontos volt elmondani emlékeztetőül, hiszen a mi politikai családunk volt az első, amely érdemben szembe tudott és szembe is akart nézni ezzel a széles körű társadalmi-gazdasági problémával. Ugyanakkor a jogalkotás során körültekintően kellett eljárnunk, hiszen vigyáznunk kellett arra, nehogy kiöntsük a vízzel együtt a gyereket is a vödörből. Mondom mindezt azért, mert különösen az ellenzék részéről sokszor hallani olyan felelőtlen megállapításokat, amelyeket mindenféleképpen helyre kell tenni.", "Jobbikos képviselőtársaim például előszeretettel hangoztatják, hogy a tisztességtelen devizahitel-szerződéseket semmisnek kellett volna nyilvánítani. Csak arról feledkeznek el, hogy a semmisség kimondása azzal járt volna, hogy a hiteleseknek vissza kellett volna ezáltal fizetni a banknak lakásuk árát (Z. Kárpát Dániel: Ez nem igaz.), és ha lehet, még rosszabb helyzetbe kerültek volna, mint előtte, mert az otthonukat is elveszítették volna. (Z. Kárpát Dániel: Ez így nem igaz.) Köszönöm, végigmondanám, és akkor lesz módjuk reagálni. (Z. Kárpát Dániel: Parancsoljon!) Ezért mindig, amikor jól csengő, populista, kimondjuk-megoldjuk típusú megoldási javaslatokkal találkozunk, akkor, azt hiszem, érdemes tízig elszámolni, tisztelt képviselőtársaim, és átgondolni, hogy ezzel vajon csak a népszerűségünknek használunk vagy tényleges segítség nyújtásában gondolkodunk.", "Most pedig engedjék meg, hogy röviden magam is összegezzem a javaslat főbb pontjait. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek megalapozzák a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési eljárását. Erre azért is van szükség, mert adott esetben azok az elszámolási törvény rendelkezéseinek nem felelnek meg, és a fogyasztókat is nagy számban érinthetik. Emellett cél az is, hogy az elszámolás vitatására a megfelelő részletszabályok rendelkezésre álljanak.", "A törvényjavaslat emellett hatékonyabbá teszi a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását és a bíróság eljárását is azáltal, hogy az eljárási szabályokat pontosítja, illetve kiegészíti, elkerülve ezáltal a gyakorlatban esetleg kialakuló értelmezési nehézségeket. Az elszámolási törvény módosításában foglaltak alapján azok a pénzügyi intézmények, amelyeknek az elszámolási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információk nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, becslési módszertan alkalmazásával készíthetik el az elszámolást. A becslési módszertan jogszerű alkalmazására a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárása terjed ki.", "Az elszámolási törvény módosítása rendezi azt a helyzetet is, amikor többen vitathatják az elszámolást, például az adóstárs vagy akár a kezes. Ilyenkor a Pénzügyi Békéltető Testületnek és a bíróságnak már nem kell még egyszer érdemben elbírálni a panaszt, ezzel rövidülhet az ügymenet. Előfordulhat ugyanakkor olyan eset is, amikor az elszámolást egy másik okból vitatják, ebben az esetben azt kell elbírálni a panaszeljárások egyesítése mellett.", "Az elszámolási törvény módosításával lehetővé válik, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban csak akkor kerüljön sor meghallgatás tartására, ha azt a békéltető testület indokoltnak tartja. Ennek pedig az az oka, hogy az elszámolás helyessége, illetve a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény által állított tények írásos formában rendelkezésre állnak. A meghallgatás nélküli eljárást ugyanígy indokolt fő szabállyá tenni a bírósági eljárást illetően is.", "A javaslat abban is módosítja az elszámolási törvényt, hogy a bíróság ne állapíthassa meg a helyes elszámolást, hanem kizárólag azt vizsgálhassa, hogy a pénzügyi intézmény elszámolása, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület határozata megfelel-e a jogszabályoknak. Ha a bíróság azt állítja meg, hogy a pénzügyi intézmény elszámolása nem felel meg a jogszabályoknak, akkor a békéltető testület jogszabálysértő határozatát hatályon kívül helyezi, és a pénzügyi intézményt új elszámolás készítésére kötelezi. Amennyiben az elszámolást a Pénzügyi Békéltető Testület állapította meg, akkor pedig a testületet kötelezi új eljárás lefolytatására.", "Az elszámolási törvény módosítása lehetővé teszi azt is, hogy a polgári nemperes eljárás során a beadványokat űrlapon kelljen benyújtani, amennyiben a beadvány benyújtása céljából űrlap kerül rendszeresítésre. A javaslat nevesít néhány olyan magatartási formát, amely a Magyar Nemzeti Bank által lefolytatható ellenőrzési eljárás alapjául szolgálhat. Ilyen magatartás különösen a pénzügyi intézmény által folytatott olyan gyakorlat, amely az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az elszámolás iránti igények benyújtásának megakadályozására irányul.", "A törvényjavaslat kiterjed a megakasztott végrehajtási eljárások folytatásának lehetséges időpont-módosítására is. Ennek oka, hogy folyamatban van a családi csődvédelem szabályozásának előkészítése, amely szabályozás várhatóan azt a személyi kört fogja érinteni, akiket az elszámolási törvény 41. és 43. §-a is érintene, így indokolt, hogy a családi csődvédelem szabályainak elfogadása és hatálybalépése előtt ezek a végrehajtási eljárások még ne kerüljenek folytatásra.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján azt gondolom, hogy a pontosító és a gyakorlat szülte módosítások mindenképpen indokoltak annak érdekében, hogy a hitelesek felé történő banki elszámolás zökkenőmentesen, illetve visszaélések nélkül tudjon lezajlani. Ezért tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot.", "Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)"]}