Dr. Harangozó Tamás (MSZP)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Polgárőrök! Az elmúlt 20 évben a polgárőrség jelentős mértékben hozzájárult számos település közbiztonságának megerősítéséhez, felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a közterületen szolgálatot teljesítő rendőröknek. Ezért az MSZP nagyrabecsülését fejezi ki a polgárőrmozgalomnak. Az MSZP minden olyan, a jogállamiság követelményeit kielégítő törvényjavaslatot támogat, amelyet a polgárőrszervezetekkel megfelelő módon leegyeztettek és élvezi azok szakmai egyetértését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2011 nyarán fogadta el a polgárőrségek működését és szervezetét szabályozó új átfogó törvényt, amely a 2006-ban megalkotott első polgárőrtörvényt váltotta fel. Az új szabályozás lényege, hogy az Országos Polgárőr Szövetség köztestületté alakult át, amire közigazgatási, hatósági jogköröket is telepített a törvény. A polgárőr egyesület az alapfeladatokat akkor kezdheti meg, ha a megyei rendőr-főkapitánysággal együttműködési megállapodást kötött, valamint az Országos Polgárőr Szövetség tagja. Az átalakítást az Országos Polgárőr Szövetség is támogatta, és annak koncepciójával a törvényjavaslat vitájában az MSZP is egyetértett. Az MSZP azt a koncepciót sem ellenezte, hogy a polgárőr-tevékenység ellátása csak rendőrségi jóváhagyással legyen lehetséges. Ugyanakkor jogállami garanciális szempontból azt képviseltük, hogy ezt a jogalkotói célt a törvény az együttműködési megállapodás megkötése helyett vagy mellett egy engedélyezési eljárás bevezetésével valósítsa meg, amelynek révén biztosítható a közigazgatási hatósági eljárásokra jellemző jogorvoslati rendszer is. Emellett az MSZP több módosító javaslatot is megfogalmazott, mivel azonban a Fidesz egyetlen módosítónkat sem támogatta, ezért az MSZP végül ezt a törvényjavaslatot nem szavazta meg.

A jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslat a köztestületi típusú működést megyei szintre is kiterjeszti, ennek megfelelően a polgárőr egyesületeknek kötelező lesz a működési területükön tevékenykedő területi polgárőr szövetségben is taggá válni. A törvényi feltételeknek megfelelő polgárőr egyesület felvételét a területi polgárőr szövetség nem tagadhatja majd meg. Megyénként és a főváros területén csak egy területi polgárőr szövetség működhet. A területi polgárőr szövetség működési területe kizárólag az adott megye közigazgatási területére terjedhet ki.

A területi polgárőr szövetségek megkapják az Országos Polgárőr Szövetség adminisztratív feladatköreinek egy részét, a javaslat szerint tehát az alábbiakkal bővül a területi polgárőr szövetségek feladatköre. Előzetesen véleményezi a polgárőr egyesület által a működési területén illetékes rendőr-főkapitánysággal megkötendő együttműködési megállapodást. A területén működő polgárőr egyesület az Országos Polgárőr Szövetségbe való felvételére irányuló kérelmet befogadja, majd felvételi javaslatával ellátva továbbítja.

(12.50)

Elfogadja a területi polgárőr szövetség éves költségvetésének, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót. Elbírálja a működési támogatásra vonatkozó kérelmeket. Ebből látszik, hogy a területi polgárőr szövetségek egyébként komoly, nemcsak adminisztratív, hanem döntési jogosultságot, az országos vezetőségtől ledelegált döntési jogosultságot is fognak kapni.

Az Országos Polgárőr Szövetség szerve nem a közgyűlés lesz a jövőben, hanem az öt évre választott polgárőr egyesületek és a területi polgárőr szövetségek képviselőiből álló küldöttgyűlés.

Teljesen új eleme az ifjú polgárőrökre vonatkozó szabályozás megalkotása, a hatályos törvény szerint ugyanis a 18. életévüket betöltött személyek lehetnek csak polgárőrök. A javaslat azonban korlátozott jogkörökkel a 14 és 18 év közötti fiatalok szerepvállalását is lehetővé tenné a polgárőr egyesületekben.

Az ifjú polgárőrök az alábbi feladatokban működhetnek majd közre: a polgárőr feladatkörét érintően az állampolgárok tájékoztatásában; a polgárőr-tevékenységgel kapcsolatos jegyzőkönyvek és más iratok előkészítésében; katasztrófákra való felkészülésben; drogok ideiglenes elvétele esetén az elvett dolog őrzésében, szállításában; baleset-megelőzési, áldozatvédelmi, közlekedésbiztonsági és egyéb, a lakosság és az önkormányzatok közti kapcsolat erősítésében; az otthonában élő fogyatékos személyek védelmében, a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben.

A javaslat szigorítja továbbá a polgárőrökkel szembeni etikai szabályszegés esetén kiszabható szankciókat, a meghatározott polgárőrfeladatoktól történő eltiltás lehetséges felső határát hat hónapról egy évre emeli. Az Országos Polgárőr Szövetség javaslatot tehet a polgárőr egyesületi tagságának megszüntetésére, ami a szankcionális jogkör elég komoly kibővítését jelenti.

Tisztelt Képviselőtársaim! A legfőbb kérdések azok, hogy jelen pillanatban hány megyében működik egynél több polgárőr szövetség, vagy hol vannak olyan működési zavarok, amelyek érdekében ezt a javaslatot ma itt a Ház előtt láthatjuk.

Mint azt mondtam, nekünk kifejezetten fontos, hogy maga az Országos Polgárőr Szövetség támogatja-e javaslatot. Itt a karzaton helyet foglaló képviselőik jelenlétéből és bólogatásukból látom, hogy igen, bár szeretném megjegyezni, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén megjelenő képviselőjük ebben a kérdéskörben ‑ a mi megítélésünk szerint ‑ nem adott egyenes és tisztességes választ.

Továbbra is fenntartjuk, hogy ennek a javaslatnak az egyik valódi oka az ‑ ami egyébként beismerhető lenne és tisztességgel bevallható a bizottság tagjai és a parlament előtt is ‑, hogy bizony vannak működési zavarok az Országos Polgárőr Szövetség működése tekintetében a területi szervezeteknél, tudniillik a konkuráló vagy a többség akaratát be nem tartó, a köztestületi működést esetlegesen nem elfogadó polgárőr egyesületek tekintetében. Ennek a kérdésnek a megoldására alkalmas a törvényjavaslat, csak akkor tudják, tisztelt képviselőtársaim, illene ezt az előterjesztőnek meg az érintett polgárőrnek, aki ott van a bizottság ülésén, egyszerűen és tisztességesen a bizottság előtt elmondani, mert még ezzel együtt is támogatható egyébként a javaslat.

További megjegyzésünk a javaslattal kapcsolatban, hogy módosító javaslatokat fogunk beadni; kettőt már beadtunk, egyet még be fogunk. Nem tartjuk jónak és elfogadhatónak azt, hogy ötéves mandátumra legyenek a küldöttek és a vezetőség ilyen szempontból kvázi bebetonozva; ez egy egyesület, még ha köztestületi formában is működik, még ha kvázi állami feladatokban vesz is részt vagy azt segíti. Egy önszerveződő, alulról szerveződő demokratikus közösségnek öt évre bebetonozni a küldötteit és a tisztségviselőit, azt gondoljuk, nem egészséges. A mi megítélésünk szerint egy hároméves időszak bőven elegendő lenne, ami a stabilitást is garantálja, de a megfelelő demokratikus jogok gyakorlását is egy időben, és mindenféle egyéb más veszélyt ‑ mondjuk ki őszintén, akár korrupciós veszélyt is ‑ sokkal jobban kizár, mint a jelenlegi ötéves mandátum.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most leginkább önökhöz, a kormánypárti képviselőkhöz és előterjesztőkhöz szeretnék fordulni, illetve a kormány jelen lévő képviselőihez. Két olyan módosító javaslatot nyújtottunk be, amelyek érdemben támogatják a javaslatot, és kifejezetten előnyösek a polgárőrök számára. Mind a kettővel már korábban is próbálkoztunk, de a jelenleg benyújtott törvényük világítarra, hogy mekkora szükség lenne ezekre a javaslatokra.

Az egyik az, hogy az eredeti törvényben is előírták a hatósági erkölcsi bizonyítvány beszerzését mint alapfeltételt, hogy valaki a polgárőrség tagja lehessen; akkor is beadtunk egy módosító javaslatot. Ha ezt a parlament a törvény erejénél fogva írja elő az állampolgárnak ‑ főleg ismerve egyébként a polgárőrség működését és nagyon sok kistelepülésen azt, hogy milyen szerény körülmények között élő vagy akár szegénységben élő polgárőr tagjai vannak az egyesületeknek, akik ettől függetlenül a szabadidejüket rászánva segítenek ebben a nagyon fontos ügyben ‑, tehát ha a törvény ír nekik ilyet elő, ami költségekkel jár, akkor ennek a költségeit az állam viselje.

Most még nyomatékosabban szeretnénk kérni a kormányt és a fideszes, KDNP-s képviselőtársainkat, hogy ezt a javaslatunkat támogassák majd a vita során és a végszavazásnál, hiszen azzal, hogy 14-18 évesek számára is megnyitja a lehetőséget a polgárőrség munkájában való részvételre ‑ akik fiatal korukra tekintettel gyakorlatilag saját anyagi mozgástérrel elvileg nem is rendelkezhetnek ‑, az ő esetük mutatja meg még jobban, hogy mennyire szükség lenne arra, hogy akik ilyen munkában önkéntesen részt vesznek, azoknak a törvény ne írja elő alapfeltételül egy olyan dolog teljesítését, ami nekik külön anyagi ráfordítást igényel. Tehát legalább azt biztosítsa az állam, hogy pénz kérdése ne lehessen az, hogy valaki ebben a polgárőrmunkában ‑ főleg a fiatal­korúak ‑ részt tud-e venni vagy nem.

A másik javaslatunk ‑ amit nem tudtunk megállni, hogy ehhez a törvényhez is benyújtsuk, és nyilvánvalóan tisztában vagyunk vele, hogy alapvetően túlterjeszkedő az eredeti javaslathoz, de a Ház szabályai szerint van rá lehetősége, hogy ezzel érdemben foglalkozzon ‑ az a kérdés, ami az OPSZ részéről is és a polgárőrök részéről is, helyben is napi szinten elhangzik évek óta, és amit önálló törvényjavaslat formájában az előző ciklusban is benyújtottunk már, és a kormány nem támogatta, de mindannyian tudjuk, hogy anyagi szempontból az egyik legnagyobb probléma az Országos Polgárőr Szövetség és alárendelt egyesületeinek tekintetében, ez pedig a gépjárműadó és a szolgálati gépjármű adójának a kérdése.

A módosító javaslatunk ugyanaz, amit már beadtunk, tehát a „Mentes az adó alól az a személygépkocsi” kezdetű paragrafusnak a kivételei közé tenné bele az Országos Polgárőr Szövetség kezelésében lévő, a szolgálat ellátásához üzemeltetett autókat, itt is világossá téve azt az egészen jellemző helyzetet, hogy míg az autó sokszor nem a polgárőr szövetség tulajdona, de az üzemeltetést ők végzik, ennek a nem kis költségeivel együtt. És innentől kezdve nemcsak az üzemanyagköltségről beszélünk, hanem egy plusz olyan adóról, amit az állam úgy szed be, hogy egyik kezével állami támogatásban részesíti az Országos Polgárőr Szövetséget, a másik kezével pedig közel 110 millió forintot egy ilyen külön gépjárműadó formájában mindjárt vissza is vesz tőlük.

Összességében: a törvényjavaslat a céljaival együtt is támogatható. Tekintettel arra ‑ és ez egy nagy megerősítés ‑, hogy ma a Parlament falai között itt van az Országos Polgárőr Szövetség vezetősége és támogatja ezt a javaslatot, én viszont azt kérném az előterjesztőktől és a Fidesztől is, a többi parlamenti frakciótól is, hogy azt a javaslatunkat mindenképpen támogassák, amely a hatósági erkölcsi bizonyítvány gyakorlatilag ingyenessé vagy illetékmentessé tételéről szól, főleg a fiatalkorúaknál, de mindenki tekintetében, és kérem megfontolni, hogy itt a lehetőség ennek a törvénynek a megnyitása alkalmával, hogy a polgárőrök anyagi problémáit jelentő gépjárműadó-kérdést is végre oldjuk meg.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)