{"cycle": 40, "id": "65-4", "date": "2015-04-14", "ulnap": 65, "seq": 4, "speaker": "Szijjártó Péter (Fidesz)", "p_azon": "s054", "faction": "Fidesz", "kind": "napirend előttihez hozzászólás", "role": "külgazdasági és külügyminiszter", "event": "Napirend előtti felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 314, "position": "külgazdasági és külügyminiszter", "chars": 4486, "paragraphs": ["SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen először is a felvetését, tekintettel arra, hogy az kétségkívül időszerű és magyar nemzeti szempontból fontos kérdést érintett.", "Általánosságban, mielőtt a konkrétumokra rátérnék, szeretném önnek elmondani, hogy azért is vettük örömmel a felvetését, mert a multilaterális diplomáciára a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordít a jelenlegi magyar külpolitikai és külgazdasági gondolkodás. A multilaterális diplomáciát nemzeti érdekérvényesítésünk és nemzeti érdekmegjelenítésünk egyik rendkívül fontos eszközének tartjuk, ezért az ENSZ-ben való magyar szerepvállalás aktivizálását is fontos célkitűzésként állítottuk magunk elé.", "Először is szeretném önnek elmondani, hogy a multilaterális diplomácia 2015-ben a fenntartható fejlődésre és az ezzel szoros összefüggésben megvalósuló nemzetközi folyamatokra fókuszál. Tehát ha tetszik, akkor önnek az a felvetése, hogy a fenntartható fejlődésre való koncentrálás jelenjen meg a kormány politikájában, már most meghallgatásra talált, tekintettel arra, hogy a meghozandó döntések gyakorlatilag évtizedekre határozzák meg a nemzetközi gazdasági és társadalmi fejlődés irányát és ezen belül a magyar gazdaság, illetve egész Magyarország mozgásterét is.", "Tisztelt Képviselő Asszony! A 2012-ben megrendezett Rio+20 ENSZ fenntartható fejlődési konferencián ugyebár döntés született a millenniumi fejlesztési célok teljesítési határidejének lejártával a fenntarthatóság követelményeit beépítő új, globális agenda előkészítéséről a 2015 utáni időszakra.", "(9.10)", "Ezen keretrendszer kialakításának az egyik legfontosabb eszköze az ENSZ Közgyűlés azon nyitott munkacsoportja volt, amelynek egyik társelnöki funkcióját éppen egy magyar diplomata, Kőrösi Csaba, a New York-i ENSZ-képviseletünk volt vezetője látta el. Azt is bizonyára tudja, hogy a legutóbbi esztendő szeptember 10-én az ENSZ Közgyűlés konszenzussal fogadott el egy jelentést üdvözlő határozatot, amely szerint a jelentésben szereplő javaslatok alapul szolgálnak a fenntartható fejlődési célok 2015 utáni, keretrendszerbe történő beillesztéséhez.", "Ön pontosan idézte, tisztelt képviselő asszony, hogy a javaslatcsomag 17 célt és 169 alcélt tartalmaz, és abban is tökéletesen igaza van önnek, hogy ezek teljesítésében a világ meglehetősen vitathatóan teljesített sajnos az elmúlt időszakban.", "Szeretném önt tájékoztatni a fenntartható fejlődési tárgyalások állásáról. A keretrendszer kialakítására irányuló kormányközi tárgyalások két fő folyamaton alapulnak. Az egyik folyamat a fejlődési célok véglegesítését és az ahhoz vezető keretrendszer, illetve eszközrendszer meghatározását végzi, a másik pedig a végrehajtáshoz szükséges finanszírozás megteremtésére koncentrál.", "Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném önnel végezetül ismertetni a magyar kormányzati álláspontot ezzel kapcsolatban. Először is, a magyar kormány nemcsak folyamatosan figyelemmel követi, hanem aktívan vesz részt a vonatkozó tárgyalásokon, amelyek a 2015 utáni fejlesztési keretrendszert dolgozzák ki. Elkötelezettek vagyunk a fenntartható fejlődési célokat és alcélokat kitűző, magyar társelnöklettel működött, nyitott munkacsoport javaslatainak megtartása mellett.", "Tisztelt Képviselő Asszony! Egyértelmű álláspontunk tehát, hogy szeretnénk elkerülni ezeknek a korábban meghatározott céloknak és alcéloknak az újratárgyalását, illetve a tárgyalások újrameg­nyi­tását. Végezetül pedig van egy álláspont, ahol nem értünk egyet az Európai Unió közösnek szándékozott álláspontjával, amely 0,7 százalékos arányt feltételez a fejlesztési programokban való részvétel és a bruttó nemzeti jövedelem arányában.", "Mi azt gondoljuk, hogy a 2002 után az Európai Unióhoz csatlakozott országok esetében egy 0,33 százalékos ODA/GNI-t elirányzó célkitűzés melletti, 2030-ig szóló vállalás lenne az ésszerű cél. Ehhez képest az Európai Unió álláspontja jelenleg úgy tűnik, hogy a kollektív 0,7 százalékos arány irányába fog mutatni, de ezen a kérdésen is dolgozunk, és folyamatosan egyeztetünk. Igaza van a képviselő asszonynak abban, hogy nagyon fontos összetett és összkormányzati feladat, ami a fenntartható fejlődésre vonatkozik, illetve ahhoz kapcsolódik, ezért a kormány a jövőben is az érintett szervezetekkel és a parlamenttel együttműködésben kíván ezen a területen dolgozni.", "Köszönöm szépen még egyszer a téma felvetését a képviselő asszonynak, önöknek pedig köszönöm a figyelmet. (Taps.)"]}