Dr. Tóth Bertalan (MSZP)

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársam! Számomra teljesen fura ez a színjáték, ahogy képviselő úr mint előterjesztő előterjeszti a törvényjavaslatot, majd államtitkár úr megerősíti és dicséri és elemzi magát a javaslatot, miközben a kormany.hu-n ez a jogszabálytervezet mint kormányzati előterjesztés társadalmi egyeztetésre megjelent. Tehát ez eredetileg a kormánynak volt az előterjesztése, és nem egyéni képviselői indítvány. Tehát ez egy furcsa dolog, még nem látom, nem értem ennek a lényegét, de talán majd választ kapunk rá. Nem mintha ennek olyan kiemelt jelentősége lenne, de mégis furcsa, hogy ha egy kormány-előterjesztésben már megjelent, hogyan vált belőle egyéni képviselői indítvány.

Ugye, szó esett itt a felszólalásokban az energiaárak alacsonyan tartásáról, és én is hadd utaljak vissza a korábbi vitában hallottakra, mert mélységesen el vagyok keseredve azzal kapcsolatban, hogy nekünk az az álláspontunk, de szerintem, ebben talán közös is, hogy a valós energiaár-csökkentés és annak fenntarthatósága és hosszú távú megőrzése akkor biztosítható, hogyha energiahatékonysági beruházások valósulnak meg. Egy-másfél évvel ezelőtt hallhattuk még Németh Lászlóné akkori miniszter asszonyt, aki azt mondta, hogy energetikai hatékonysági épületfelújításra 500 milliárd forintot kíván biztosítani a kormányzat, aztán már Lázár János, mint aki az ezért felelős miniszter lett a Miniszterelnökségnél, a miniszterjelölti meghallgatásán már csak 350 milliárd forintról beszélt, de most az előbb, az előző vitában a kormány képviselőitől azt hallhattuk, hogy mindösszesen 120 milliárd forint van erre a tevékenységre. Talán államtitkár úr ebben is egy kicsit tisztán látást tud nekünk biztosítani. De ha ez így van, akkor ugye 500 milliárdról másfél év alatt eljutottunk 120 milliárdra, ami, azt gondolom, hogy nem kielégítő és megfelelő.

A törvényjavaslatra rátérve szeretném először kiemelni, hogy melyek azok a támogatható elemek, amelyeket tartalmaz. Legelsőként hadd emeljem ki ‑ ezt képviselőtársam is megtette előterjesztésének ismertetésekor -: az üzemanyagok kötelező ellenőrző jelölésére vonatkozó szabályozás eltörlése. Ugye, ez egy igen vitatott és hosszú életű történet volt, de az üzemanyag-jelölés egyébként egy konkrét, jól beazonosítható, hozzáadott érték nélküli fideszes mutyi lett volna. Talán nem sértődnek meg, ha kimondom a nevet ‑ ugye, Voldemort, akinek nem lehet kimondani a nevét, de azért én kimondom ‑, emlékeim szerint egy Simicska Lajoshoz közel álló gazdasági társaság lett volna egyedül alkalmas arra, hogy ezt az üzemanyag-jelölést megtegye. Ha jól emlékszem, talán már a céget is kiválasztották azelőtt, hogy ez a jogszabály hatályba lépett volna. A Szocialista Párt ezzel kapcsolatban több javaslatot is beadott, ezt a fideszes képviselők rendszeresen leszavazták. A javaslat most ennek a ‑ idézőjelben ‑ ”hibának” az orvoslását tartalmazza, bár egyes sajtóhírek szerint ez a fideszes belharcoknak az egyik eredménye, hogy végül is a Simicska úr által felügyelt cég nem jut hozzá ehhez a busás haszonhoz. Azért valószínűleg az is hozzájárult ehhez, hogy az Európai Unió sem nézte volna jó szemmel, hogyha egy ilyen rendelkezés hatályba lép.

A másik támogatható rendelkezés a nem hagyományos módon kitermelhető szénhidrogénvagyon kitermelése érdekében fizetendő bányajáradék csökkentése, amit nyilván az tesz kérdésessé, hogy ez az intézkedés önmagában képes-e meggyőzni a potenciális beruházókat arról, hogy a hazai szabályozás és gazdasági környezet nem túl kiszámítható és tervezhető volta miatt egyáltalán ilyen nagy tőkeigényű beruházásokat érdemes-e megkezdeni. Azért ez még erre nem ad választ, ehhez azért még sokat kell tennie a kormányzatnak.

A harmadik, ami támogatható, az energiahivatal jogköreinek erősítése és a fogyasztóvédelmi szabályok erősítése. Ezek a pozitív rendelkezések ebben a törvényjavaslatban.

Kritikaként engedjék meg, hogy megfogalmazzam, hogy bár pozitív, hogy az előterjesztő a jelenlegi rendszer hosszabbításaként szabályozott árú és mennyiségű földgázforráshoz kívánja juttatni a földgáz egyetemes szolgáltatókat, azonban a módszer álláspontunk szerint nem egyeztethető össze az EU szabályaival. Részben ezzel függ össze a jelenlegi brüsszeli energetikai kötelezettségszegési eljárás is, tekintettel arra, hogy elvonja a szolgáltatóktól a szerződéses partnereik megválasztásának jogát azzal, hogy szerződéses kötelezettségen alapuló ellátási láncot hoz létre, és rögzíti, hogy meghatározott földgázforrást a termelő köteles meghatározott szereplőknek értékesíteni, hazai termelésű földgázt kizárólag egyetemes szolgáltatási célra. Ez utóbbi rendelkezés tételesen elsődleges uniós jogot is sérthet, nevezetesen az áruk szabad áramlásának a jogát.

Kritikaként fogalmaznám meg, hogy a törvényjavaslat nem tartalmazza azt a felhatalmazó rendelkezést, amellyel kapcsolatban államtitkár úrral a Törvényalkotási bizottság egyik ülésén vitába keveredtünk, majd azt követően itt a parlamentben államtitkár úr elismerte, hogy ez a felvetés jogos, sőt a kormany.hu-n megjelent, egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatban még szerepelt ez a felhatalmazó rendelkezés, amely arról szól, hogy az energiahivatal jövőben jogosult lesz rendeletben meghatározni a földgázkapacitás-lekötés részletes szabályait. Ebben van egy vita közöttünk, álláspontom szerint az európai uniós jogszabály felhatalmazó rendelkezése a magyar jogrendben nem ad erre lehetőséget, nem ad felhatalmazást, tehát a jogszabályban, a törvényben kellene konkrétan annak lennie, hogy felhatalmazást kap az energiahivatal, hogy ilyen rendeletet alkothasson. Ez ebben a jogszabályban nem szerepel; nem tudom, mi az oka annak, hogy még az egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatban ez szerepelt, de ez itt már sajnos nincs.

Kritika még, hogy nem indokolható nehezítést jelenthet a fogyasztóknak, hogy a törvényjavaslat alapján az egyetemes szolgáltatók meghatározott feltételek esetén mentesülhetnének a járásonkénti ügyfélszolgálat-fenntartási kötelezettség alól. Vagyis akkor, ha a járásnak csak egy része tartozik az egyetemes szolgáltató működési területe alá, ha már létrejött a Nemzeti Közműszolgáltató, és a posta is részt fog venni az ügyfélszolgálatok működtetésében, akkor nem indokolható ez a fogyasztók számára hátrányos rendelkezés.

És ha már energetikai tárgyú törvényekről beszélünk, azért nekem hiányzik az a javaslat, amit már korábban is megfogalmaztunk, és az Országgyűlés elé terjesztettem, és kértem, hogy vegyük tárgysorozatba; ez az a javaslat, ami további gázszámla-, távhőszámla- és villanyszámla-csökkentést irányzott volna elő, átlagfogyasztásig gázszámlában 20 százalék, távhő- és villanyszámlában 10-10 százalékos ármérséklést, amelynek az indoka mind a nemzetközi piacon, a nyugat-európai piacon bekövetkezett, mind pedig az Oroszországból beszállított gáz árcsökkenéséből eredő haszon fogyasztókhoz történő eljuttatásáról szólt. Ez nem szerepel itt, és szeretném ismételten kifejezni sajnálatomat, hogy ezt a kormányzó többség nem szavazta meg.

(17.30)

Ez még mindig lehetőség, hiszen ennek az olcsó gáznak a haszna valahol a mai napig megjelenik. Én mindig azt mondom, és a szocialista frakció is azon az állásponton van, hogy ennek a haszonnak a fogyasztóknál lenne a helye, tehát a rezsicsökkentést nemcsak fenntartani kellene, hanem az energiaár-csökkenést, ha a piac ezt lehetővé teszi, akkor biztosítani kéne.

Még szeretném azt megjegyezni és kiemelni ‑ ez is ehhez az olcsó gázárhoz kapcsolódik ‑, hogy a mai napig teljesen érthetetlen számomra, hogy miért nem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét a Magyar Földgázkereskedő Zrt. immáron második éve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé. Azért ezt szeretném megkérdezni, hiszen azért most már ezt a társaságot, illetve a gázbeszerzéssel foglalkozó társaságokat az állam felügyeli, és ha jól tudom, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy mint felügyeleti szerv, mikor tesz már végre valamit annak érdekében, tulajdonosként szólítsa föl ezeket a cégeket, hogy szolgáltassanak már adatot az energiahivatalnak, amely utána be tudná az árképzésbe ezeket az adatokat építeni. Ez elfogadhatatlan, hogy egy hivatal megbüntet egy állami céget tízmillió forintokra, amely nem hajlandó adatot szolgáltatni. Azért nem erről híresült el a Fidesz-kormányzat, hogy ilyen csúnyaságokat és ilyen gondatlan viselkedést tolerálna. Tehát hogyha ilyen keményen odalépnek sok-sok ügyben, akkor itt is én csak biztatni tudom a kormányzatot, hogy itt is lépjen.

A Magyar Szocialista Párt a törvényjavaslat elfogadását egyébként, ahogy említettem, egyes támogatható javaslatok, rendelkezések ellenére a jelenlegi formájában nem támogatja. Tehát a javasolt szabályozás több ponton ellentétes az uniós szabályokkal, ahogy említettem, a korábbi kormányzati ígéretek ellenére nem orvosolnak beismert koherenciaprob­lémát, és nehezítést tartalmaznak a fogyasztók számára az ügyfélszolgálatok elérése tekintetében. Köszönöm szépen a szót. (Dr. Józsa István tapsol.)