Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban lényeges kérdés a köznevelésben az idegen nyelvnek az oktatása. Nem csak Magyarországon, azt hiszem, minden közép-európai országban ugyanezek a kérdések rendre felmerülnek, hiszen bár Magyarországon 25 éve már szabadon lehet oktatni és nyelveket is tanulni, ettől függetlenül ez még majd’ minden közép-európai országban folyamatos feladatokat jelent.

(15.40)

Alapvetően ki is jelenthető, hogy a magyar köznevelési rendszer kiemelt helyen kezeli az idegen nyelvek oktatását. A Nemzeti alaptanterv és kerettanterv megfogalmazza az optimális, korosztályhoz és tanult nyelv óraszámához kapcsolódó követelményeket. Ezen túlmenően hangsúlyozandó, hogy a nyelvi érettségi az öt kötelező érettségi tárgy egyike, amelyet a tanulóknak lehetőségük van akár középszinten, akár emelt szinten letenni. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi B2 nyelvvizsgával egyenértékű, a 60 százalék fölötti eredmény esetén csak természetesen.

A Nemzeti alaptanterv az idegen nyelvi tudás minimumszintjét a középfokú oktatás befejezésére a közös európai referenciakeret B1 szintjéhez igazította. 2015. március 6-án megjelent az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló kormányrendelet módosítása, amely már tartalmazza az idegen nyelvi szint B1-re emelését.

Az idegennyelv-oktatás Magyarországon kiemelt helyét bizonyítja többek között az is, hogy nemzetközi összehasonlításban hazánk a köznevelési rendszerben sok időt fordít erre az oktatásra. Ebből látható, hogy nem az óraszámok növelésével, hanem a minőség javításával kell hogy föllépjünk a nyelvtudás javítása érdekében, hiszen a többi országhoz képest Magyarországon óraszámot tekintve nagyobb mértékben tanulnak nyelvet a diákok. Ennek egyik fontos eszköze a XXI. századi technológia, azaz az informatikai és kommunikációs technológiai eszközök nagyobb mértékű használata a nyelvórákon. A különböző számítógépes programok és a digitális tábla megfelelő, célzott használata nemcsak a nyelvoktatás hatékonyságát segíti elő, hanem a diákok motiválásának, érdeklődésük felkeltésének is fontos modern, XXI. századi eszköze, ahogy a képviselő úr a kérdésében megfogalmazta.

A nyelvtanulás esetében kiemelkedő szerepe van a motiváció, valamint a támogató környezet megteremtésének és azok fenntartásának. Éppen ezért minden korosztályt a korosztálynak megfelelő módszerrel kell megfogni és megszerettetni velük a nyelvet. Ebben szakértők, valamint továbbképzések is segítik a nyelvtanárok munkáját. Nem hagytuk tehát magukra a tanárokat, hanem igyekszünk képzésekkel segíteni őket.

A pedagógusok módszertani önállósága teljes mértékben biztosított, a szaktanácsadók ugyanakkor komoly szakmai támogatást nyújthatnak a pedagógusok számára. A nyelvtanárképzésben már alapanyag a kommunikatív nyelvtanítás módszertana, vagyis hogy minél többet beszéltessék életszerű helyzetben a nyelvtanulókat, ne csak elmondják nekik a tananyagot vagy a nyelvtant vagy a szókészletet.

A másik, már említett fontos feladat az iskolákban a nyelvtanulást támogató környezet megteremtése, hogy a diákok a tanóra keretein kívül is találkozzanak az idegen nyelvvel, akár nyelvi versenyek keretében, színjátszó szakkörökben, csereprogramok vagy nyári táborok révén akár idegen nyelvi környezetben, amelyek alkalmával a diákok szabadabban, életszerűbb szituációkban fejleszthetik a nyelvtudásukat, és nyilván külföldi diákok között akár növelhetik a motivációjukat is. Ennek elősegítésére az elmúlt években uniós pályázati források is rendelkezésre álltak, de sok múlik nyilván a pedagógusok hozzáállásán is.

Fontos hangsúlyozni, hogy világosan meghatározott céljaink vannak a középfokú oktatás befejezésekor az elvárt nyelvi tudásszintről. Az érettségi előtt legalább B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a cél, és ez tükrözi a legtöbb középiskola lehetőségeit. Ez a minimumkövetelmény, de a NAT rögzíti a magasabb elvárásokat is az emelt szintű képzésnél. Az a törekvésünk, hogy európai összehasonlításban is helyt tudjunk állni a megszerzett nyelvtudás tekintetében, és megalapozzuk a nyelveket tudó fiatalok oktatását, s mindezt a fokozatosság elve alapján. Tisztelt képviselő úr itt utalt arra, hogy hány év van felkészülni (Az elnök csenget.) az egyetemi felvételiknél. Itt egy hatéves felkészülési időt, hatéves tanulási időt állított be a törvényjavaslat, ami, azt hiszem, igencsak méltányos mindenki számára, hogy megfelelő ideje legyen a felkészüléshez. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)