{"cycle": 40, "id": "64-328", "date": "2015-04-13", "ulnap": 64, "seq": 328, "speaker": "Dr. Legény Zsolt (MSZP)", "p_azon": "l027", "faction": "MSZP", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/3786 Egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról", "iromany": "T/3786", "duration_s": 141, "position": null, "chars": 2227, "paragraphs": ["DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat alapvetően öt törvény módosítását fogja össze, ezek az illetékekről szóló törvény, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény, a hegyközségekről szóló törvény és a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény. Gyakorlatilag sok olyan technikai és pontosító jellegű rendelkezést tartalmaz a jogszabály, amely miatt szakmailag támogatni lehetne ezt a törvényjavaslatot, így például: a védett és Natura-területek, valamint a borszőlő-termőhelyi kataszter és az állandó legelő vagy állandó gyep feljegyzése, valamint a zártkerti ingatlanok kivonásával járó adatváltozás a díjmentes körbe fognak tartozni, vagy például megszünteti a törvényjavaslat az agrárgazdasági tevékenységet is végző hegyközségi tagok kettős járulékfizetési kötelezettségét.", "Tehát sok olyan elemet tartalmaz a törvényjavaslat, amely miatt támogatásra érdemes ez a törvényjavaslat, azonban nagyon sok mindent elmond a kormány, illetőleg a Földművelésügyi Minisztérium jogalkotási módjának kritikájáról, hogy példának okáért a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény néhány rendelkezése nem lépett hatályba 2012-ben, hanem 2013. július 1-jei hatálybalépéssel számoltak, ezt a határidőt először 2015. július 1-jére tolták ki, a jelenlegi javaslatban viszont már néhány pontosító rendelkezés indoklása 2017. július 1-jével számol hatálybalépésre, egy esetben pedig 2018. július 1-jével.", "(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)", "Azt gondoljuk, hogy mivel ezek az eredeti határidők tarthatatlanok, gyakorlatilag ebben az esetben lehetséges, hogy a frakciónk egy tartózkodással fogja kifejezni azt, hogy mennyire nem ért egyet azzal a jogalkotási módszerrel, amelyet ebben az esetben például a kormány vagy a szaktárca alkalmazni kíván. De még egyszer mondom: szakmailag, a rendelkezései miatt egyébként támogatható lenne a törvényjavaslat. Természetesen holnap a szavazáson egyértelmű lesz, hogy hogyan fogunk erről szavazni. Köszönöm."]}