Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előbb a bizottságunk kisebbségi véleményét mondtam el, most pártunk álláspontját szeretném nagyon röviden ismertetni. Ha már Magyar képviselő úr az előbb itt hosszasnak titulálta, akkor most ennél rövidebbnek kell lennem.

(21.50)

Összességében nyilvánvalóan arról van szó, amit a kisebbségi véleményben is elmondtam, hogy az előttünk lévő törvénymódosítás a termőföld védelméről szóló törvényt módosítja, de a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvénynek csak azon rendelkezéseihez nyúl hozzá, amelyek a termőföld más célú hasznosítására vonatkoznak.

Most a kisebbségi véleményben már elmondtam azt, hogy becslések szerint nagyságrendileg évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el a világon, és mára a világ termőtalajának 80 százaléka a mérsékelten vagy jelentősen erodálódott kategóriába tartozik. Nyilvánvalóan a még intenzívebb, még fenntarthatatlanabbul működő államokban, mint például Kínában, ahol ötvenhétszer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy képződik, még több probléma van, de nyilvánvalóan figyelembe kéne azt vennünk, hogy Magyarország legfontosabb természeti­erőforrás-tartaléka a termőföld.

Földrajzi helyzetünkből adódóan, a Kárpát-medence helyzetéből adódóan az a termőföldkészlet, amivel a magyar társadalomnak hosszú távon gazdálkodnia kell, az egyedüli záloga annak, hogy a magyar nemzet és utódaink ebben a hazában fenntartható mezőgazdaságot tudjanak folytatni, és semmi más nem lehet véleményünk szerint a gazdaság alapja, mint az a természetierőforrás-tartalék, ami jelenleg is a Kárpát-medencében megtalálható.

Ebből adódóan véleményünk szerint sokkal nagyobb figyelemmel kellene a termőföld védelmére összpontosítani, sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani ennek a biológiai védelmére, támogatni kellene a különböző vidékfejlesztési, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap- és egyéb forrásokból azoknak a mulcsozó technológiáknak az elterjedését, amelyekből jelenleg csak éppen egyet-egyet láthatunk mutatóban az országban. E jogszabály benyújtásakor is az elsődleges szempontnak annak kellett volna lennie, hogy mindazon szakaszok mellett, amiket most módosítani kíván, a lehető leginkább meglegyen a lehetősége annak, hogy érdemi védelmet biztosítson a termőföldnek.

Európában továbbra is a vízerózió a legmeghatározóbb, de a szélerózió és a környezetszennyezés is nagyon komolyan előrelépett, és emellett a fizikai károsodás, az erdőirtásokkal és a városiasodással is nagyon nagy mértékű pusztulást és termőföldeltűnést eredményez.

Épp az előbb L. Simon államtitkár úr a vita után kiment, miután ügyrendi előadását megtartotta, de pont az agglomerációs törvény, amiről itt beszéltünk, pont az ilyen kockázatok, amikor gyakorlatilag úgy megy át a parlamenten egy jogszabály, hogy meg se nézzük, hogy 80 településnek mennyi termőföldjét veszítjük el belterületbe vonással, azok a kockázati tényezők, amelyek alapvetően csökkentik a Kárpát-medencének ezt a fontos természetierőforrás-tartalékát.

Nem azzal szeretnénk vitázni, mint ahogy Magyar Zoltán képviselőtársam is elmondta, ami leírva vagyon a tervezetben, hanem mindazokat hiányoljuk, amivel egyáltalán nem foglalkozott a jogszabályalkotó, és e hiányosság miatt van az, hogy ebben a formában így, míg azokat a garanciákat nem látjuk, ami hazánk természetierőforrás-tartalékának a védelmére irányul, addig nem tudjuk ezt így támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr.