Czerván György (Fidesz)

CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valamilyen rejtélyes okból a Jobbik vesszőparipájává vált, hogy Magyarországon terjed a földadó; frakciótársa, Magyar Zoltán szerint ezt akár az önkormányzatok többsége is bevezetheti. A földadó elleni harcban megfáradt Magyar Zoltántól a stafétát átvéve most ön (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Mikepércs község amúgy számos sebből vérző rendelete által látja bizonyítottnak a koncepciójukat. Földadó tehát van, vagy legalábbis lennie kell, hiszen Mikepércs jegyzője ezt így írta le ‑ vélik önök.

Mint az bizonyára ön előtt is ismeretes, a települési adó bevezetésének célja, hogy az önkormányzatok a helyi sajátosságoknak megfelelően alakíthassák ki finanszírozási rendszerüket, amire csak meghatározott korlátok között kerülhet sor. Települési adó tárgya nem tartozhat más, törvényben szabályozott közteher hatálya alá, alanya pedig nem lehet a helyiadó-törvényben meghatározott vállalkozó. Nem terhelheti települési adó a mezőgazdasági társas vállalkozások által használt földterületeket, továbbá a földterület tulajdonosát, aki azt vállalkozóként hasznosítja, így az egyéni vállalkozón túl azt az őstermelőt sem, akinek a tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 ezer forintot meghaladja. A termőföldet vállalkozóként haszonbérlő mezőgazdasági termelő magánszemélyre, jogi személyre szintén nem vonatkozhat ez az adó.

Az előzőek alapján a képviselő úr azon állítása, hogy a kormány az önkormányzatoktól elvonja a forrásokat, és ezért a vállalkozásokat sarcolja meg, helytelen. A kormány több mint 1400 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az önkormányzatoktól ‑ ez lenne a kivéreztetés? Ezúton kérem, hogy mellőzze az olyan rémhírkeltést, miszerint akár 1500 település követheti a rossz példát. A külföldiek földtulajdonszerzésével kapcsolatos hőbörgés helyett javaslom a hatályos földforgalmi törvény fellapozását, amely ma az Európai Unió talán leginkább patrióta szabályozása, az EU-ból érkező folyamatos támadások is éppen ezt igazolják.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a 3197 ha­zai önkormányzat közül mindösszesen 13 önkor­mányzat vezetett be a termőföldre települési adót. Sajnos, azt is látni kell, hogy ezen néhány település közül nem mindegyik van tisztában az említett jogszabályi korlátokkal ‑ lásd Mikepércs. Tájékoztatom, hogy a jogszabályba ütközően kivetett települési adó esetében a kormányhivatal törvényességi felhívást intézhet az érintett önkormányzat felé, továbbá az adófizetésre kötelezett ügyfél fellebbezéssel élhet a határozatot hozó jegyzőnél, amelyet a kormányhivatal köteles kivizsgálni. Kedvezőtlen döntés esetén lehetőség van bírósághoz fordulni. További intézkedésként a kormányhivatal az Alkotmánybírósághoz is fordulhat, ha az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja kérdéses, vagy más jogszabállyal való ütközés esetén a Kúria eljárását kezdeményezheti.

Remélem, a képviselő úr előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a települési adó nem jelentheti a gazdák adóztatását, állításával ellentétben az nem sújthatja a hazai agrárvállalkozókat, földműveseket. Az önkormányzatok döntését a településen élők és az általuk megválasztott képviselők tudják leginkább befolyásolni, míg az Országgyűlés és a kormány a működésük kereteit szabhatja csak meg.

Köszönöm a figyelmet, kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)