Dr. Staudt Gábor (Jobbik)

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon fontos törvénymódosításra tettünk javaslatot, amelynek az elutasítását, megmondom őszintén, nem is értettem a bizottsági szakban. Úgy érzem, hogy valahol a szívük mélyén a jelen lévő Fidesz-KDNP-s képviselők is támogatták volna, de úgy gondolták, hogy esetleg helyben nem tudják ezt eldönteni, ezért nagyon reméljük, hogy a tisztelt Ház segíteni tud ebben és a javaslatunk mellé tud állni.

Miről is van szó? Jelen pillanatban a büntetőeljárásról szóló törvény egy olyan szabállyal bír, hogy ha valaki a bűnügyi költség elengedésére tesz indítványt egy büntetőeljárás után, akkor azt az igazságügyi miniszter elbírálja és megadhatja, hogy részben vagy egészben elengedi-e az eljárás bűnügyi költségét, tehát eldönti, hogy meg kell-e fizetni az államnak vagy nem. Jelenleg sajnos csak az elkövetők nyújthatnak be ilyen indítványt, a sértettek nem.

Hogy miért fontos ez? Számtalan olyan ügyet láttunk az elmúlt időszakban, és nagyon sok ügy nem került a sajtó elé, de megtörtént és a sértettekre mérhetetlen módon sérelmes volt, amikor az elkövetők vagyona akár tetemes, több tízmillió forintos tételre is rúgott, amit lefoglaltak a büntetőeljárás elején. Azonban annak ellenére, hogy a sértettek, mondjuk, polgári jogi igényt vagy a büntetőeljárás során igényt támasztottak és meg is ítélték nekik, egyszerűen nem jutottak egy forinthoz sem, hiszen az állam bűnügyi igénye, amely akár több tízmillió forintra is terjedhet, elsődlegességet élvez és ameddig ez kielégítésre nem került, addig a sértettek, illetve a hozzátartozóik semmit nem kaphatnak.

(17.00)

És amiatt, hogy a sértettek be sem nyújthatnak egy indítványt az igazságügyi miniszterhez, hogy az állam engedje el a saját bűnügyi költségek iránti igényét, ezért nem lehetett semmit tenni. Emlékeztetnék, hogy például a Cozma- és a Szögi-ügyekben hiába vannak jogerős, polgári bíróság előtt meghozott kártérítési ítéletek, nem jutnak a sértettek a pénzükhöz.

Önök azt szokták mondani, hogy az államnak monopóliuma van arra, hogy az erőszakkal éljen, erőszak-monopóliummal rendelkezik. Ez rendben is van, de akkor viszont az állam felelős, hogyha egy olyan emberölést elkövetnek, ha nem tudja meggátolni azt, hogy az állampolgárait megöljék, erőszakos halált haljanak, akkor a sértettnek, illetve a sértett családjának, hogyha elhalálozik a sértett, igenis az állam is felelősséggel tartozik, legalább annyival, hogy önmagát hátrébb sorolja, és előreengedi a polgári igények kielégítése során a sértetteket.

Az egyik javaslatunk tehát azt indokolná, hogy ugyanúgy a sértett is ilyen indítvánnyal élhessen az igazságügyi miniszterhez, és teszünk egy másik javaslatot is, miszerint a végrehajtási törvényt úgy módosítsuk, hogy az igazságügyi miniszter megtehesse azt, hogy megcseréli a sorrendet. Jelen pillanatban a végrehajtás során is az állam áll a sértetteknek megítélt kártérítések előtt; ha helyet tud cserélni az állam és a sértettek, illetve a sértetteknek a ranghelye, akkor a sértettek megkaphatják jogos, jogerős ítéletben megítélt kártérítésüket, és utána az állam vár a sorára, akár 20-30 évig is, majd szép lassan behajtja a bűnügyi költségeket. Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan javaslat, ráadásul úgy, hogy az igazságügyi miniszter tud dönteni ezekben az ügyekben, amely mindenképpen indokolt, és az, ami a bizottságban elhangzott, hogy majd az új büntetőeljárási törvénynek a kodifikációjánál ezt rendezni lehet, az azért is hiteltelen, hiszen lehet, hogy a ciklus végére vagy akkor sem történik meg az új szabályok kodifikálása, és hogyha bejön az Országgyűlés elé, akkor sem lehetünk benne biztosak, hogy ezeket a szabályokat tartalmazni fogják az új büntetőjogi eljárási kódex szabályai.

Úgyhogy arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassák ezeket a módosító javaslatokat, ezáltal akár a Cozma-, akár a Szögi-ügyhöz hasonló vagy a médiában egyébként nem megjelenített ügyekben is hozzájuthatnak a kártérítésükhöz a sértettek. Nem arról van szó, hogy állami pénzekből ‑ bár ez is felmerülhetne, és más ügyekben fel is merült ‑, hanem arról van szó, hogy az a vagyon, amit le tudtak foglalni az elkövetőktől, elsődlegesen igenis a sértettekhez vagy a sértettek hozzátartozóihoz folyjon be, és erre lehetőség legyen egy igazságügyi miniszteri döntéssel akár hivatalból, akár kérelemre. Ezt, kérem, támogassák, hogy tárgysorozatba kerüljön. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)