Dr. Apáti István (Jobbik)

APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Immáron sokadszor kell megkérdeznem öntől, hogy a kormány miért nem akarja végrehajtani az alapvető élelmiszerek áfatartalmának 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentését. Ugyanis gyakorlatilag bizonyított tény, hogy Magyarországon több mint 4 millió ember él a létminimum alatt, tehát szinte minden második magyar ember kevesebbet keres, kevesebb pénzből kénytelen megélni havi 87 510 forintnál. Úgy gondolom, ez szomorú, és amikor a folyamatos gazdasági sikerpropagandát lehet hallani a különböző közszolgálati csatornákon, akkor jó lenne ezeket a szomorú adatokat és tényeket is hozzátenni.

Ráadásul nyilvánvaló, hogy ezeknél a tömegeknél reális, belátható időn belül jövedelemnövelés, bevételnövelés nem vagy csak nagyon kis mértékben realizálható, éppen ezért kézenfekvő, hogy a kiadásaikat, a kiadási oldalát kellene csökkenteni a családokra rakódó terheknek. Az már egyébként csak hab a tortán, hogy önök a tűzifa áfatartalmának csökkentését is elmulasztották, amely ugyan most a fűtési szezon végével fél évre lekerül a napirendről, de fél év múlva új fűtési szezon kezdődik, és ezt a problémát sem voltak képesek megoldani, legfeljebb csak toldozták-foldozták.

Ami pedig az alapvető élelmiszerek áfatartal­mának csökkentését illeti, az azért is egyre sürgetőbb kérdés, hiszen a közhiedelemmel ellentétben ez nemcsak az északi és a keleti megyéket érinti, tehát államtitkár úr, ez nemcsak Borsod, Szabolcs, Heves, Nógrád megye problémája, hanem Nyugat-Magyarország egyre több megyéjében is egyre több ember él a létminimum alatt.

(14.00)

Ez a tapolcai térségre is igaz. Én magam a tapolcai kampány során meglepődve tapasztaltam, hogy mennyire hasonlóak a tapolcai, a sümegi, az ajkai térség problémái az északi és a keleti térségben élő emberek problémájához. Tehát ha úgy tetszik, én is egy tévedésben voltam, egy tévedésben leledzettem, hiszen ugyanazok a problémák gyötrik az ott élő embereket is.

Éppen ezért megkérdezem öntől, hogy tekintettel arra, hogy a termékkör szűkebb vagy tágabb meghatározásától függően 70-200 milliárd forint közötti összegről van szó, nem látja-e kigazdálkodhatónak. Önöknek nem érnek meg ennyit a szegény emberek?

Ezért jogos a kérdés, hogy miért nem akarnak segíteni a szegényeknek, illetőleg mikor hajlandóak végre ezt a kérdést napirendre venni. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)