Dr. Simicskó István (KDNP)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat, az észrevételeket, javaslatokat és a támogató nyilatko­zatokat is meg a kritikai észrevételeket is. Meg­próbálnék röviden reagálni azokra a felvetésekre, amelyek itt elhangzottak.

Hiszékeny Dezső képviselő úr arra kérdezett rá, hogy egyeztetés volt-e mind a sportági szakszö­vetségekkel, mind pedig az egyesületekkel, a hat nagy fővárosi klubbal, és egy új feladatként jelentkezik, közfeladatként jelentkezik a sportági szakszö­vetségek felé a törvénymódosítás okán ez a típusú változás. Szeretném megnyugtatni mindannyiukat, hogy természetesen egyeztetés volt, sőt azt kell mondjam, hogy maga az úszószövetség kérte egyéb­ként ezt a törvénymódosítást a parlamenttől, illetve a kormányzattól. Tehát semmiféle felülről jövő nyomás­gyakorlás a kormányzat részéről nem volt, nincs is, nem is lesz, remélem, soha. Azt hiszem, nekünk az a dolgunk, hogy a magyar sport világát erősítsük. A mindenkori kormányzatnak az a feladata, hogy a magyar sportot és a sportolás lehetőségét biztosítsa, a feltételeket biztosítsa a sporthoz, nyilván az élsport számára és a tömegsport számára is, az utánpótlás­bázis növelése érdekében is. Tehát mi ezt igyekszünk tenni minden döntésünkkel és cselekedetünkkel.

Hogy rendelkeznek-e humán erőforrással a sportági szakszövetségek, ha ez a módosítás beáll, erre azt kell mondjam, hogy van olyan sportági szakszövetség, aki igen, és nyilván van olyan, aki még nem. Akik egyébként már rendeztek komoly világversenyt Magyarországon, azok egyre inkább látják az ebben rejlő lehetőségeket, egyre inkább a humán erőforrásra is odakoncentrálnak, és odafigyelve kialakították a maguk apparátusát. Ebben is igyek­szünk segíteni, hiszen a 16 kiemelt sportág szövetségi vezetőivel, főtitkáraival, elnökeivel rendszeres a kap­csolattartás. Én magam kezdeményeztem, hogy legyen egy olyan közös munkacsoport, és ez most már működik közel három éve, két és fél éve, amely a Magyar Olimpiai Bizottság és a sportági szakszövet­ségek vezetőiből áll, tehát rendszeresek a konzultációk pont a 16 kiemelt sportág támogatása érdekében is. Tehát amit ők kérnek, megalapozott kéréseket igyekszünk támogatni és mögé állni a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen. Tehát egy folyamatos, élő, szerves kapcsolat van.

Az egy más kérdés, hogy az itteni felszólalások okán is, és nyilván ezen már régóta gondolkodom, ennek valamilyen keretét, formáját majd létrehoz­zuk, egyfajta sportkerekasztalt, ahol adott esetben az ilyen helyrajzi számbeli kérdések és egyéb más szakmai kérdések fölmerülése és fölvetése lehető­séget ad arra, hogy együttesen gondolkozzunk a magyar sportról. Azt hiszem, hogy a magyar sport egy közös nemzeti nyelvünk. Sikeresek vagyunk mi, magyarok a sportban. Fontos, hogy ez az egyetértés legalább a sport területén legyen meg közöttünk, a parlamenti pártok között legalábbis.

A hat nagy fővárosi klub esetében szintén szeretném ismét megerősíteni, hogy az egyesületek kérték azt, hogy kifejezetten szeretnének felelősen gazdálkodni és a vagyonkezelői jogot megkapni. Mindig, amikor vagyonkezelői jogról beszélünk, ez kicsit rejtélyes is sok ember számára. Nyilván a tulajdonosnak vannak különböző lehetőségei, tehát aki tulajdonos maga. Itt az állam marad továbbra is tulajdonos. Nyilván használják a területet, birtokolják a területet és rendelkezhetnek is vele, aki a tulajdonos. Aki a vagyonkezelő, az csak az első két jogot gyakorolja döntően, tehát használja és birtokolja az ingat­lanokat. Természetesen a rendelkezési jog a magyar állam kezében van, a mindenkori magyar állam kezében, tehát csak a vagyonkezelői jog kerül át a hat nagy fővárosi klub vezetőihez.

(12.50)

Nagyon fontos kérdések merültek fel, és természetesen én magam is azon fáradozom ‑ és ebben teljesen közös a célunk ‑, hogy nyilván a Budapesti Honvéd anyagi helyzetét is igyekezzünk megoldani, mint ahogy egyébként a Vasasét is, a Fradiét is, az MTK-ét is, a BVSC-ét és az Újpestét is, hiszen a hat nagy fővárosi klub nélkül, azon sportolók nélkül, akik ott edzenek, ott sportolnak, a magyar sport gyakorlatilag elveszne; elveszne, hiszen ez a hat nagy patinás klub letett már nagyon sok mindent az elmúlt több mint száz évben a magyar sport oltárán, nagyon-nagyon sok olimpiai érmet hoztak az ott sportoló sportolók, kiváló műhelyek alakultak ki, de azt mindannyian látjuk, hogy az infrastruktúrájuk eléggé szegényes.

Most nyilván a Ferencvárosnál megépült ez a gyönyörű stadion, de látjuk azt, hogy a Budapesti Honvédnál különösen nagy problémák vannak. Mindenféle elfogultság nélkül, hiszen amikor megkaptam a felkérést erre a feladatra, korábban én társadalmi elnöke voltam a Budapesti Honvéd Sportegyesületnek, és lemondtam erről a feladatról; természetesen minden klubot igyekszünk segíteni, elfogulatlanul valamennyit, hiszen a magyar sport egészének az ügyét szolgáljuk, de azt tudom, hogy a Budapesti Honvédnál is nagyon-nagyon méltatlan körülmények vannak, öltözők, tornatermek, a tornacsarnok vonatkozásában, az uszoda még mindig nyílt területű, régi felépítésű, tehát csoda egyébként, hogy ilyen sportolói eredmények születnek ilyen ‑ hogy mondjam ‑ hányatott sorsú létesítményekben. Úgyhogy valóban a gyermekek is és a szülők is, akik leviszik oda a gyermekeket sportolni, azt szeretnék látni, hogy kulturált öltözők legyenek, kulturált vizesblokkok legyenek, zuhanyzók legyenek, ahol a gyermekeiket biztonságban tudják otthagyni és az értéktárgyaikat is. Szerintem ez egy közös cél kell hogy legyen.

Mi arra törekedtünk, hogy a hat nagy fővárosi klub adósságát rendezzük, megtettük első lépésben valamennyiét, és ezt követően láttuk azt, hogy természetesen, ha vagyonkezelésbe kapják az ingatlanokat, üzemeltetniük kell, akkor ez komoly terhet jelent számukra. Nem ott tartunk sajnos ma Magyarországon, mint mondjuk, nem tudom én, a Real Madrid Madridban, ahol olyan jegybevételek vannak, olyan szponzoráció van, hogy gyakorlatilag nyereséges üzemmódban tud működni, és különböző fejlesztéseket is meg tud valósítani.

Itt szükség van az állami támogatásra. Ennek különböző formái vannak, erről is lehet majd egyszer egy külön vitát folytatni, hogy ezt milyen módon lehet, költségvetési forrásból lehet-e, de akkor kritika éri a kormányt, hogy miért ad annyi pénzt, mondjuk, állami forrásokból a sportra, lehet különböző vállalkozói pénzeket bevonni, lehet szponzorációt, lehet önkormányzati pénzeket, és természetesen lehet olyan konstrukciókat kitalálni, mint a tao rendszere, amit sok-sok támadás ér, ezt én látom, tudom, de mégis azt el kell ismerni, hogy ennek okán közel ezer településen megvalósult valamilyen sportberuházás, sportlétesítmény. Aztán hogy mi lesz a jövője, az majd egy külön kérdés lesz, hiszen 2017. június végéig van erre az Európai Uniótól engedélye Magyarországnak, de ez egy külön helyzet lesz majd még, amikor ezt rendeznünk kell.

Az üzemeltetésre mi adtunk már tavaly is a hat nagy fővárosi klubnak 300-300 millió forintot, kivéve a BVSC-t, aki 150 millió forintot kap kvázi állami támogatásként, hogy egyáltalán a számláikat ki tudják fizetni és működni tudjanak. Ehhez képest még, amikor rendkívüli helyzet áll elő, akkor igyekszünk az adott kluboknak, mind a Vasasnak, mind a Honvédnak, mind a Ferencvárosnak is segíteni abban, hogy tudjanak létezni és működni, és lenne egy nagy célunk: ez pedig a fejlesztések, hiszen nem tudjuk megkerülni. Mondom, a hat nagy fővárosi klub nélkül a magyar sport elveszne ‑ persze a vidéki klubok és műhelyek is kiválóak, de mégiscsak ez a hat nagy fővárosi klub nagyon komoly szívügyünk kell hogy legyen, hogy működőképesek legyenek. Ennek a konstrukcióit is végig kell gondolni, milyen módon, milyen költségvetésből tudnak eleinte gazdálkodni, hogyan tudnak esetleg majd a jövőben a saját lábukon is megállni, de ez még hosszú idő lesz. Úgyhogy ebben minden önkormányzatot is külön köszönet illet, akik egyébként segítik a kerületükben lévő sportklubokat meg nyilván a főváros hat nagy klubját is.

Szilágyi György képviselőtársam arról beszélt, hogy a BSE története egy sajátos eset. Sportközgazdászok nagyon sokat vitatkoztak, a mai napig vitatkoznak azon, hogy egyébként hány nagy fővárosi klubot bír el a főváros maga. Emlékszem, legalább húsz éve van arról vita, hogy különböző klubokat összevonnának-e vagy pedig sem, működőképes-e ez vagy pedig sem. Most nem akarok példákat mondani, ez régi vita, Vasas, Újpest, Csepel, sok-sok minden elhangzott, hogy mely klubokat lehetne esetleg fúzióban összehozni. Ez egy nagy-nagy társadalmi vita lehetne, legalábbis a sport világában érintett személyek vitája. Egy biztos: az MTK megállapodást kötött a BSE-vel, és ez így történt, így alakult. Azt, hogy most ebben a fővárosnak milyen felelőssége van, szerintem nem érdemes idehozni és nem e Ház falai közé tartozó vita, ez a kérdés már eldőlt. Az MTK elindult egy sikeres fejlődés útján, örüljünk neki, hogy komoly sportstratégiájuk van e fejlesztést illetően.

Elhangzott kritikaként, hogy helyrajzi számok szerepelnek a mellékletben, és nincs részletes leírás a területről, ugyanakkor pedig az LMP-s képviselőtársunk pont arról beszélt, hogy miért kell ezt ilyen részletesen leírni. Törekszünk arra, hogy minél jobban körülírjuk azokat az ingatlanokat és azokat az eseteket is, azokat a célokat is, amelyek nyilván a parlament számára tartoznak, és azt is, hogy átlátható legyen minden folyamat.

Azt hiszem, abban nincsen probléma, hogy mi erről a területről részletesebb leírást adunk, vagy akár helyszínrajzot is adunk, ha ez szükséges, nyugodtan meg lehet nézni. A BVSC-nél sajátos helyzet van, mert ott vegyes tulajdon van, és a MÁV-nak is van egy ingatlanrésze a BVSC-ben. Nem mi kezeltük a Nemzeti Sportközpontot, hozzáteszem, de nyilván ez nem mentség. Az a lényeg, hogy ráláttunk erre a hiátusra, és most próbáljuk teljesen tisztességes hozzáállással rendezni ezt a kérdést. És amikor majd ez rendeződik a BVSC-nél… ‑ lehet, hogy majd lesz módosító, ezt majd eldönti a képviselőtársaink csoportja, hogy kíván-e módosító javaslatot benyújtani ehhez vagy pedig sem. Egy biztos: mi a törvényeknek megfelelően akarunk eljárni, ez a célunk, ugyanakkor pedig szeretnénk rendezni a BVSC-nek is az ingatlandolgát; pont azért, hogy ha létesítményfejlesztéseket szeretne megvalósítani, akkor teljesen törvényes jogi alapokon álljon ez a fejlesztési program is.

A részletesebb tájékoztatásra mi nyitottak vagyunk, tehát ha bármilyen ilyen kérdés van, akkor ezt megmutatjuk, és állunk rendelkezésre.

A környezetvédelmi szervek bevonását említette Sallai R. Benedek képviselő úr arra vonatkozóan, hogy mondjuk, itt a 2017-es vizes világbajnokságra felálló szervezőbizottság döntéseit, illetve folyamatait átláthassák, és egyfajta zöldszempont is érvényesüljön. Nyilván ezt majd jelezni fogjuk a kormánybiztos úrnak, Fürjes Balázsnak, ő ennek a projektnek a fő felelőse, és továbbítjuk ezt az észrevételt.

Szerintem nagyon fontos, hogy többpárti legyen, tehát nagyon fontos, hogy a helyi önkormányzat bevonásra került, nagyon fontos, hogy Tóth József, Angyalföld polgármestere, ennek a szervezőbizottságnak a része, együttműködő partnere, fontos, hogy mindenki ebben egyetértsen. Ez egy nagy vállalkozása Magyarországnak, az eddigi történetünkben a legnagyobb sportrendezvényt tudnánk lebonyolítani 2017-ben. Tehát itt azért fontos mindez… ‑ tényleg, a tegnapi döntést is nagyon szépen köszönöm, vagy tegnapelőtt hoztuk, már nem tudom, amikor itt a parlament, döntően mindenki megszavazta, hogy haladhasson ez a program. 2017-ig nagyon kevés időnk van, ezért fontos az, hogy ne késsen semmi ebben az ügyben.

Már nincs itt Sallai R. Benedek úr, de szintén említette, felhozott egy olyan témát ismételten, ami az információs jogra vonatkozott, hogy nem olyan régen változtattunk a sporttörvénynek ezen a részén, és itt a Puskás Akadémiát hozta elő, hogy ne legyen látható, hogy mennyi taopénzt kap; szó sincs erről. Ez a Magyar Labdarúgó Szövetség kérése volt, a sportági szakszövetség kérése volt, hogy valóban bizonyos üzleti titkokat, bizonyos szponzorációkat ne kelljen nap mint nap nyilvánosságra hoznia. Semmiféle ilyen nincs. A tao rendszere átlátható rendszer, mindenki tudja pontosan, hogy mely egyesület, mely klub milyen mértékű taotámogatásban részesül, amíg még részesülhet. Köszönöm támogatását az LMP-s képviselő úrnak, és amit a vagyonkezelői jog vonatkozásában elmondott.

Végezetül pedig: Szilágyi György képviselő úr még egyszer megemlítette, hogy milyen vagyoni helyzetben van a BHSE. Nincs jó vagyoni helyzetben, de nem tisztem most nyilatkozni a BHSE nevében. Szeretnénk, ha jobb helyzetbe kerülne, valóban úgy van, emlékszünk még a régi időkre, amikor mondjuk, a Honvédelmi Minisztérium teljes mértékben a Budapesti Honvéd mögé állt, a Belügyminisztérium az Újpesti Dózsa mögé, a szövetkezetek a Ferencváros mögé és a többi. Rendszerváltás történt, nagyon sok minden változott az elmúlt 20-25 évben, és nyilván a nagy klubok, a nagy sportklubok mögül nagyon-nagyon sok cég, nagyon sok vállalat, minisztérium kikerült. A Honvédelmi Minisztérium tudomásom szerint mind a mai napig igyekszik támogatni költségvetéséből a BHSE-t, úgy tudom, mintegy 50 millió forintos ez évi támogatást ad.

(13.00)

Ez egy olyan együttműködés, amely ‑ ha még az emlékeim nem csalnak ‑ arról szól, hogy a katonák fizikai felmérője többek között a BHSE ingatlanjain történik, és ez egy kölcsönösen hatékony és jó együttműködés. Nevében is viseli a Budapesti Honvéd a honvéd nevet, ami nyilván a katonákra és a Honvédelmi Minisztériumra utal. 50 millió forintból azonban ‑ mindenki tudja ‑ egy BHSE-t nem lehet fenntartani. Ez egy kis segítség, ami jelentős és jó, de ettől még nem fog működni a Honvéd, ez kevés. Ezt kell majd most fölmérnünk, hogy milyen működési költségekre van szükségük az adott nagy kluboknak, hogyan tudják fönntartani magukat. Állami támogatás nélkül ez most nem működik és nem menne, és egyébként pedig a fejlesztéseiket sem tudják megvalósítani. Ezért kell szerintem arra törekednünk, hogy ésszerű, értelmes létesítményfejlesztési programok is megvalósulhassanak, ezen okból adódóan, hogy a vagyonkezelői jogot is megkapják ezek a klubok.

Nagyon szépen köszönöm még egyszer mindenkinek az értékes hozzászólásokat és a támogató nyilatkozatokat.

Köszönöm szépen elnök úrnak a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)