Dr. Bene Ildikó (Fidesz)

DR. BENE ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én annyival szeretném kiegészíteni, és Kiss László képviselőtársamhoz csatlakozom, hogy én édesanyaként egyáltalán nem éltem meg vegzálásnak azt, hogy a védőnő tanácsait megfogadjam. Azt sem éreztem annak, hogy a lakásomba bejöjjön és szétnézzen.

Úgy gondolom ‑ és tényleg Kiss képviselőtársam jól megfogalmazta ‑, hogy szabályok kell hogy vonatkozzanak rá, muszáj, hogy bizonyos értelemben azokat a szabályokat be tudjuk tartani, pontosan azért, hogy azokat a kritikákat, amiket ön a végén megfogalmazott, meg tudjuk előzni. Ehhez szükség van a rendszeres és az önállóan végzett védőnői tevékenységre.

(13.10)

Azt sem lehet megengedni egyébként, hogy egy-egy igazolással ennek egy formáját biztos, hogy meg lehet találni, hiszen a magánpraxisban végzett méhnyakrákszűrés eredményeit is jelenteni kell pontosan ugyanúgy az OEP felé, mint amit az állami praxisban végeznek, tehát el kell jutni egy olyan formához, hogy ezt felügyelni tudjuk.

Azt gondolom, hogy az a fajta munka, amit a védőnők végeznek, az a fajta ellátás, amit ők nyújtani tudnak, és az az egész családra vonatkoztatva végzett szakmai munka, amit végeznek, úgy gondolom, ezt olyan szívvel kell fogadni, ahogy ők ezt adják. Nem szabad nekünk bizonyos szabályoktól eltekinteni, mégis muszáj, hogy szabályokat betartsunk a rendszerben, pontosan azért, mert ahhoz, hogy egy egészséges kisbaba szülessen, ahhoz, hogy időben észre lehessen venni olyan dolgokat, szükség van a rendszerességre, szükség van arra, hogy vagy az orvos, vagy az orvosi vizsgálatok közötti időszakban a védőnő, aki megfelelő szakértelemmel bír, lássa az édesanyát, és ismerje a környezetet, tudja, hogy hol él.

Azt hiszem, hogy ön is, én is emlékszem arra a védőnőre, aki még engem vitt végig gyerekkoromban, és nagy szeretettel emlékszem azokra, aki az én két gyermekemet kísérte végig, és hálás vagyok a munkájukért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és az MSZP padsoraiban.)