Dr. Répássy Róbert (Fidesz)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztéri­umi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt bizottsági Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hatályos jogrendszerünkben a végrehajtási szervezet­rendszer működtetésében meghatározó sze­repe van az önálló bírósági végrehajtók önkormányzati szer­vének, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarának. E köztestület a végrehajtási szervezettel kapcsolatos jog­szabályban meghatározott közfeladatokat látja el. Az utóbbi években felerősödtek a végrehajtók és a kamara működését érő kritikák mind a végrehajtást kérők, mind az adósok részéről.

Ez vezette a kormányt arra, hogy megvizsgálja a kamara működését, és felülvizsgálja a végrehajtási szervezetrendszer működésének alapját képező joganyagot. Ezt követően lehet elvégezni azokat a reformokat, amelyek a hatékonyabb, az állampolgárok nagyobb megelégedésére szolgáló végrehajtási szervezet kialakításának irányába hatnak. E folyamat első lépcsőjeként az Országgyűlés tavaly novem­berben elfogadta az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvényt, amely többek között a bírósági végrehajtásról szóló törvénynek a végrehajtási szer­vezetet érintő egyes rendelkezéseit is módo­sította, és megteremtette a miniszteri biztos kineve­zésének lehetőségét annak érdekében, hogy az igazságügyi kor­mányzat és a kamara közötti együtt­működés haté­konyabbá válhasson.

A törvény elfogadását követően az igazságügyi miniszter 2014 novemberében miniszteri biztost nevezett ki a végrehajtói kamara felügyeletére. A törvény biztosítja azokat az eszközöket, amelyek felhasználásával a miniszteri biztos reális képet kaphat a végrehajtási szervezetrendszer működéséről. A miniszteri biztos tevékenységéhez kapcsolódóan az Igazságügyi Minisztériumban megkezdődött a végre­hajtási szervezetrendszert érintő jogszabályok felül­vizsgálata, valamint a végrehajtási szervezet­rendszer átalakításáról szóló koncepció előkészítése.

Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága által benyújtott T/3879. számú törvényjavaslat egyrészt kibővíti a miniszteri biztos kamarával kapcsolatos jogosítványainak körét és lehetővé teszi számára, hogy rendkívüli kamarai közgyűlést hívjon össze, másrészt módosítja a kamara legfőbb szerve, a közgyűlés működésére és a tisztségviselők meg­választására vonatkozó szabályokat.

A miniszteri biztos jogkörét érintő ezen módosítást a kormány megtárgyalta és támogatja, mivel a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó jog eszközt biztosít a miniszteri biztosnak arra, hogy a kamara legfőbb szervénél kezdeményezze a működési problémák orvoslását, amivel a már megteremtett felügyeleti jogkörét hatékonyabban gyakorolhatja.

A hatályos szabályozás alapján a kamarai közgyűlés határozatképességének feltétele, hogy azon az elnökség legalább négy tagja jelen legyen. Mivel e szabályozás magában hordozza a kamara működésképtelenségének kockázatát, a kormány támogatja azt a módosítást is, amely alapján a közgyűlés határozatképessége szempontjából a jövő­ben nem kell figyelembe venni a jelen lévő elnökségi tagok számát.

A törvényjavaslat szerinti új rendelkezések egyértelművé teszik azt, hogy a közgyűlésnek jogában áll a kamarai szervekbe megválasztott tisztségviselőket akár egyenként, akár kollektíven visszahívni, amely jog a szervezeti és működési szabályzatban sem korlátozható. E módosítás szintén támogatható, mivel egyértelműen kifejezésre juttatja az eredeti jogalkotói szándékot, és nem enged teret jogértelmezési vitáknak.

A törvényjavaslat lényeges eleme továbbá, hogy a kamarai tisztségviselők újraválaszthatósága tekintetében korlátot állít fel, és kimondja, hogy a tisztségviselők csak egyszer választhatók újra. A kormány egyetért azzal, hogy az újraválaszthatóságot korlátozó szabály alkalmas eszköz arra, hogy a kamara tagságának a vezető testületekben való részvételét hatékonyabban biztosítsa.

Összefoglalóan, a törvényjavaslat a bírósági végrehajtást érintő kormányzati célok és álláspontunk szerint az ellenzék által sem vitatott célok megvalósítását segíti elő azáltal, hogy a kamara működésének felügyeletére kinevezett miniszteri biztos számára biztosítja a kamara közgyűlésének összehívási jogát, és a bírósági végrehajtásról szóló törvénynek a kamara működésére, elsősorban annak határozatképességére vonatkozó, értelmezési vitára okot adó rendelkezésének módosításával egyértelműsíti a szabályozást.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A kormány nevében is javaslom és kérem a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a szót.