Hende Csaba (Fidesz)

HENDE CSABA honvédelmi miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igyekszem rendkívül röviden, de mégis minden érdemi felvetésre reagálni. Előre elnézésüket kérem, hogyha ez néhány percet igénybe fog venni.

Szeretnék természetesen a tárgynál maradni, nem elkalandozni. De miután itt a költségvetési kérdések oly sokszor felmerültek a GDP százalékához viszonyítva, és történetiségében is több oldalról megvilágították ezt a kérdést, szeretném elmondani azt, hogy 2012-ben Magyarország kormánya határozatban kötelezte el magát, hogy bár a megörökölt és államcsőddel fenyegető pénzügyi válság kényszerű módon odahatott, hogy a válságból való kilábalás árának egy jelentős részét bizony a Magyar Honvédségnek kellett megfizetnie, ez nem volt elkerülhető, de stabilizáltuk a költségvetésünket, és azt mondtuk, hogy 2012-15 között nem csökkenhet a költségvetés, míg 2016-tól évente a GDP 0,1 százalékával fog nőni.

Nos, miután már évekkel vagyunk a döntés meghozatala után, jó lélekkel mondhatom el, hogy Magyarország kormánya ’13-ban, ’14-ben és ’15-ben is jelentősen túlteljesítette a vállalását, vagyis a szinten tartás helyett nominális értékben is növelte a honvédelmi költségvetést. Tekintve, hogy gyakorlatilag elhanyagolható az infláció, az a több mint 8 százalékos növekedés, amely mintegy 20 milliárd forintban már itt megemlítésre került Kósa Lajos képviselő úr által, az ugyanilyen reálérték-növekedést jelent már a 2015-ös esztendőre.

Felhívnám képviselő asszony figyelmét arra, hogy walesi csúcstalálkozó ide, ott tett vállalások oda, a 2015-ös esztendőben, ahogy én számoltam ‑ saját magam számoltam, össze is hasonlítottam a számokat ‑, lehet, hogy talán még tévedek is az országok számát illetően, de mintha azt olvastam volna, hogy a 28 NATO-tagállam közül 11-nek a költségvetése 2014-ről ’15-re csökkent. Csökkent! Van egy, az a tizenkettedik, Franciaország, amely szinten maradt. Nos, tehát érdemes a tendenciákat is figyelembe venni.

(19.10)

Költségvetésről kérdezett Staudt képviselő úr is, hogy mikor érjük el a GDP-arányos 2 százalékot. Nos, az még odább van. A már említett 2012-es kormányhatározat azt irányozza elő, hogy 2016-tól kezdődően 0,1 százalékot növelünk, és ez azt jelenti, hogy 2023-ra az 1,4 százalékos szintet érjük el. Önök is tudják, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 2016-os költségvetés tervezése most folyik, még a parlament nyári szünete előtt minden valószínűséggel módjuk lesz szavazni erről a költségvetésről, meg fogják látni, hogy ez a GDP 0,1 százalékában meghatározott kormányzati vállalás miképpen érvényesül a 2016-os költségvetésben.

A korengedményes nyugdíjrendszerről kérdezett Demeter Márta képviselő asszony, először hadd reagáljak tehát az általa két részletben elmondottakra. Természetesen a katonák korkedvezményt kapnak. Amint azt ön is tudja, vagy ha nem tudja, akkor ezúton szeretném tájékoztatni, hogy a 2011-ben meghozott szabályok arról szólnak, hogy az úgynevezett nyugdíj előtti rendelkezési állományt a katonák az egyébként rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt évvel megelőzően igénybe vehetik. Ez azt jelenti, hogy mindenki máshoz, az átlagos munkavállalóhoz képest öt évvel korábban elmehetnek egy olyan speciális rendelkezési állományba, ahol gyakorlatilag a számított nyugdíjuknak megfelelő juttatást kapják, és csak és kizárólag rendkívüli állapotban és háborús helyzet esetén hívhatók vissza és vehetők igénybe ismételten. Én úgy gondolom, ez nem egy elhanyagolható szempont.

Bár ígértem, hogy a tárgynál maradok, de ön föltett néhány kérdést. Honnan lesz pénz a helikopterekre? Talán nem fogja meglepni a válasz: csak és kizárólag a magyar állami költségvetésből, az adófizetők pénzéből. Mikor fog megvalósulni? A két kérdés összefügg: amint a szükséges összeg rendelkezésre áll.

Ön tétlenséggel vádolt minket. Szeretném elmondani, hogy az elmúlt években folyamatosan dolgoztunk ezen a kérdésen, és a Honvédelmi Minisztérium a maga részéről a legapróbb részletekig a szükséges szakmai előkészítő munkát elvégezte, és kizárólag a pénzügyi fedezet biztosításától függ a beszerzés indítása.

Szeretném Demeter Márta képviselő asszony első felszólalásával kapcsolatban röviden jelezni, hogy a túlszolgálat tekintetében a 150 óra feletti rész esetében dönthet a katona a szabadidő és a pénzbeni kifizetés között. Kérdezte képviselő asszony, hogy miért nincs úgy, mint a Hszt.-ben, az előttünk fekvő törvényjavaslatban illetményminimum-összeg megjelölve. Azért nem, mert más a szabályozási metódus. Itt a törvény melléklete tartalmazza a szorzószámokat, és ezek adják ki a minimumot és az összeget az illetményalappal együtt, amelynek az összege egyébként ez évben 38 650 forint, és ahogy mondtam önnek, a jövő évben 5 százalékkal fog növekedni, tehát ez 40 140 forintban számított, 2017-ben 41 620 forint, 2018-ban 43 110 forint és 2019-ben 44 600 forint összegben számítható.

Az, hogy a honvédelmi illetményalap ilyen mértékben emelkedni fog, természetesen a mindenkori költségvetési törvény tartalmától függ, azt meg közösen fogjuk meghatározni. Tehát ha az a következő kérdése, hogy de mi arra a garancia, hogy ez az illetményalap így fog nőni, annyit tudok mondani, hogy ön meg én, mi ketten együtt; mi fogjuk előterjeszteni és közösen megszavazni, és remélem, hogy támogatni fogja majd képviselő asszony ezeket a további emeléseket.

Kérdezte képviselő asszony, hogy a HM-rendelet miért fogja majd lehetővé tenni, hogy a felső vezetőknél magasabb illetményt állapítson meg a miniszter. Ennek az az oka, hogy ezek a vezetők a pótlékrendszerből ki vannak zárva, és semmilyen más módon nem tudjuk a többletteljesítményt honorálni.

A munkaidőkerettel kapcsolatban valóban egy rugalmas és a munkaadó szempontjait, érdekeit is figyelembe vevő változtatásról van szó. A törvény garanciális módon rögzíti, hogy heti két pihenőnap jár a katonának, a fennmaradó öt napban összesen 40 órát kell teljesíteni úgy, hogy a napi munkaidő 4 és 12 óra között állapítható meg, ez a különböző kiképzési és egyéb igénybevételek miatt így praktikus, és miután a jövőre nézve a túlmunka díjazása a mai formájában meg is szűnik, nyilván a szabadidő kiadásánál lesz majd ennek jelentősége.

Többen fölvetették az ezredesi és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokból való indokolás nélküli felmentés lehetőségét. Szeretném elmondani, hogy a rendőrökre és többi BM alá tartozó fegyveresre vonatkozó szabályozáshoz képest ez a mi szabályunk, amit most hozunk be, sokkal ‑ hogy úgy mondjam ‑ enyhébb, mert itt csak a legmagasabb beosztású munkatársak, katonák vannak érintve, míg a rendőrségnél ‑ maradjunk a rendőrségnél ‑ az állományilletékes parancsnok bármilyen rendfokozati kategóriában, tehát a legalacsonyabb rendfokozatban is megteheti ezt. Ennyit arról, hogy önkényeskedésre hogyan s miként nyílik mód. Természetesen ez egy hosszú vita, nem akarok itt most belebonyolódni, magam is jogász vagyok, és elég sok munkajogi pert tárgyaltam, nagyon nehéz az indokolásokkal kapcsolatos pereskedés, és vannak olyan, bizalmi viszonyon alapuló kapcsolatok, munkakapcsolatok, ahol ennek nem lehet helye, mert nem értelmes dolog ezt megkívánni.

Mirkóczki képviselő úr felvetéseivel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a honvéd etikai kódex kiadása folyamatban van, a szabály nem tartalmaz jogkövetkezményt. Többen szóltak, köztük ő is, a nyelvpótlékok kérdéséről, amit STANAG-pótléknak nevezünk a NATO-ban bevett szóhasználat szerint, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy kizárólag azokat a nyelveket preferáljuk, amelyek a modern együttműködési rendszereinkben, szövetségi rendszerünkben valóban hasznosak. De természetesen azért, hogy ösztönözzünk ritkább nyelveket ‑ arab, kínai hangzott itt el, vagy éppen az orosz, amely a honvédségben ismeret szempontjából egyáltalán nem minősíthető ritkának, ám jelenleg kevésbé hasznosnak minősíthető a napi munkában ‑, ezekre is miniszteri rendelettel pótlék állapítható meg a továbbiakban.

A vizsga tekintetében szeretném elmondani, hogy talán nem elég alaposan tanulmányozta képviselő úr a szabályt: 2015 vége helyett 2016 végéig kell majd letenni a vizsgát, és ezt megelőlegezzük egyelőre mindenkinek.

A kényszer, fenyegetés hatására elkövetett fegyelmi vétség tekintetében fogalmi probléma van, tudniillik nincs fegyelmi vétség, fogalmilag nincsen, ki van zárva, ha a cselekményt a katona kényszer vagy fenyegetés hatására követi el.

(19.20)

Az 53. §-ban a haditechnikai termékekre vonatkozó törvény módosítását kizárólag az indokolja, hogy időközben létrejött a Honvédelmi Minisztérium beszerzési hivatala.

Felvetette Mirkóczki képviselő úr, hogy a területi pótlék megállapítása ne a KNBSZ főigazgatója, hanem a honvédelmi miniszter által kiadott normában legyen szabályozva. Én el tudom fogadni ezt a felvetést, egyáltalán nem zavar az, hogy az ön javaslatára hozzám kerüljön ez a hatáskör.

Felmerült, hogy feltételes módban vannak a törvényben bizonyos juttatások megfogalmazva. Semmilyen bizonytalanság nem marad a rendszerben, hiszen a felhatalmazó rendelkezésekben láthatják, hogy ezen juttatások részletes szabályait a tól-ig kereteken belül, az egyes esetekhez tartozó pontos számokat HM-rendeletek fogják meghatározni.

Kónya képviselő úr szintén érintette a magas beosztásúak rendelkezési állományba helyezését. Erre válaszoltam.

Nem a főhadnagyokat kell századossá előléptetni, a hadnagyok előléptetési lehetősége szerepel a törvényben, kizárólag azért ‑ és ez nem kötelezettség ‑, mert hála istennek igen nagy számú végzősünk lesz a Ludovika Zászlóaljban szolgáló és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalok körében.

Kónya képviselő úr a szolgálati idő kérdését feszegette. Ennek értelmezése a jogintézménytől függ. Például a jubileumi jutalomnál beszámít a főiskolai idő, de a honvédelmi szolgálati díjnál nem, hanem csak a tényleges szolgálati idő. Ez egy rendszerbeli elvi kérdés, ezért szabályozzuk így.

A vizsgáztatás hol fog történni? Ugyanott, ahol most, tisztelt képviselő úr, ezért hoztuk létre a vizsgaközpontunkat.

A rendszerben lévők rögzített szolgálati idejére vonatkozó szabályt nem érinti az előttünk fekvő javaslat. Ön a 6. mellékletben kifogásolta, hogy az ÖHP parancsnok, illetve a vezérkar törzsigazgatója nincs nevesítve. De természetesen egyértelműen és azonosíthatóan szerepel az anyagban a 6. és 7. pontban központi szintű parancsnok, illetve vezérőrnagy megjelöléssel.

Staudt képviselő úr is felvetette az etikai szabályokat. Ezeket egy HM-utasítás tartalmazza, és a szolgálati szabályzatban is vannak magatartási szabályok. Ezek megsértése fegyelmi vagy méltatlansági eljárás alapja lehet. De nagyon fontos és garanciális szabály az, hogy részletes vizsgálat előzi meg a döntést, és a jogorvoslat szabályai érvényesülnek.

Többen felvetették, így Staudt képviselő úr is, a próbaidő kérdését, hogy miért van arra szükség, hogy ha valaki a közszolgálat egy másik területéről átkerül a honvédséghez, katonaként felszerel, hogy egy bizonyos próbaidővel számoljunk. Azért, kérem, mert a próbaidő egy egyensúlyi jogintézmény, mind a munkáltató, mind a munkavállaló ‑ mondjuk most röviden így ‑ számára jogkövetkezmény nélkül lehetővé teszi a jogviszony megszüntetését a próbaidő alatt. Anyám, én nem ilyen lovat akartam ‑ ezt mindkét fél mondhatja. Katonának nem mindenki és nem automatikusan alkalmas. Ez egy nagyon sajátos, zárt világ. Aki kívülről látja, gyakran el sem tudja képzelni, hogy mivel jár. Ha bekerül, adott esetben lesz három hónapja eldönteni, hogy vajon ezt szerette volna-e.

Tisztelt Képviselőtársaim! Próbáltam nagyon rövid lenni. Végezetül szeretném megköszönni azokat a pozitív jelzéseket, amelyek szinte minden felszólaló hozzászólását jellemezték. Megnyugvással vettem azt, hogy magát a rendszert, azt a teljesen újszerű rendszert, amelyet életpályamodellnek nevezünk, és amely valóban forradalmian új és hosszú távon fenntartható alapra helyezi a honvédség személyi rendszerét, és az egyes katona számára kiszámítható viszonyokat és jövőt teremt, ezt üdvözölték. Én pedig hadd üdvözöljem azt az egyeztetési szándékot, amelyet Kósa Lajos elnök úr, képviselőtársunk, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke bejelentett. Természetesen a Honvédelmi Minisztérium szakértői a háttérben maradva, segítve ezt az egyeztetést, minden szükséges háttérszakértői támogatást meg fognak ehhez adni. Egyébként abszolút nyitottak vagyunk a jobbító célú módosító indítványok előtt.

Még egyszer köszönöm az együttműködésüket és a figyelmüket is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)