Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Egy dologban egyetértünk: a magyar föld megvédése kiemelt nemzeti feladat. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Olyan hatáskör, amelynek megvédése, amelyért való küzdelem mindnyájunk számára kiemelten fontos. Kiemelten fontos, mert olyan korlátos jószágról beszélünk, amiből csak egy van.

Ahogy éppen a napokban tárgyaltuk különböző formáit a földműveléssel kapcsolatosan, akár a tápanyagtartalma, akár a területi csökkenése mind-mind olyan intő jel számunkra, amely azt mutatja, hogy a magyar termőföld egyre nagyobb kincs, egyre inkább vigyázni kell rá, és egyre inkább éles küzdelmet kell folytatni azért, hogy ezt megtartsuk nemzeti hatáskörben.

Engedje meg, hogy azt mondjam: ön jogtalanul vádolta a kormányt azzal, hogy az állami földek bérbeadásával elherdáljuk a területet. Csak szeretném a figyelmét felhívni arra, hogy jelenleg tízszer több bérlő van ugyanazon a területen, mint a megelőző kormányoknál. Mi ez, kedves képviselőtársam, ha nem az, hogy egyre inkább szolgálja a termőföld a vidéken élők boldogulását, egyre inkább szolgálja a vidéki megmaradást?

Ön felhozta a kormány bírálatára a spekuláns nagytőke szerepét és szerepvállalását a földben. Melyik kormány volt az ‑ akkor hadd kérdezzek vissza ‑, amely épp a degressziót bevezette, pontosan azért, hogy ne serkentsük a nagybirtokok kialakulását, hanem a kisebb birtokok meglétét? Melyik kormány az, amelyik 80 százalék kisbirtok és 20 százalék nagybirtok rendszert tűzött ki a birtokpolitikai célok megvalósításánál? Természetesen a mostani Fidesz-KDNP-kormány.

És természetesen itt vagyunk a harmadiknál, ami most valóban a legaktuálisabb: a külföldi földszerzés kérdése. De hadd kérdezzek újra öntől: melyik kormány az, amelyik a zsebszerződéses törvényt elfogadta, amelyikkel küzdünk ez ellen? Azt kell mondanom önnek, hogy nincs ékesebb bizonyíték rá, hogy ez eredményes, mint az, hogy csendben, a jogi úton szépen tisztázódnak és fehérednek ki Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megye földtulajdonai. Én azt hiszem, hogy nagyon eredményes és nagyon sikeres példák ezek. Nem véletlen, hogy Brüsszelben elégedetlenséget fogalmaznak meg a magyar földtörvénnyel kapcsolatosan, és azt mondják, hogy túl szigorú, és nem felel meg az ő szabályuknak.

Az a célunk az új földügyi szabályozással, hogy a földnek a helyben lakó földművesek, gazdák tulajdonába és használatába kell kerülnie. A bel- és külföldi spekulánsokat ki kell szűrnünk, valamint a föld nemzeti hatáskörben való tartása abszolút elsődleges prioritást élvez. Ennek elősegítése érdekében számos garanciális eszközt vezettünk már be.

Nézzük, mi történt az elmúlt napokban! Az Európai Bizottság a tőke szabad áramlásának korlátozása miatt átfogó, több tagállamra kiterjedő vizsgálat keretében tekintette át a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt és ennek uniós joggal való összhangját. Nem vagyunk egyedül, hiszen nemcsak Magyarország áll a vizsgálatok előtt, hanem Bulgária, a litvánok és a szlovákok is velünk együtt. 2014 júliusában indult ez az eljárás, és a Bizottság számos kérdést intézett a magyar hatóságokhoz a magyar földszerződési szabályozással összefüggésben. Olyan kérdésekre keresik a választ, amelyek a 2015. március 26-án számunkra küldött hivatalos felszólításban szerepelnek, amelyben jelezték, hogy Magyarország válasza számos kérdést tisztázott, de nem mindenben felel meg az Európai Bizottságnak.

Erre figyelemmel az Európai Bizottság arra jutott, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény egyes rendelkezéseiben foglalt korlátozások elfogadásával Magyarország nem tesz eleget az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49., tehát a letelepedés szabadságáról szóló, és 66., a tőke szabad áramlásáról szóló cikkében foglalt kötelezettségeinek. A kifogásolt rendelkezések között van a jogi személyek tulajdonszerzésére vonatkozó tilalom, a földművesekre vonatkozó szakismeret ‑ agrárvégzettség ‑ és gyakorlati követelmény elő­írá­sa, a külföldi megszerzett gyakorlat el nem ismerhetősége, és lehetne sorolni.

De, kedves képviselőtársam, engedje meg, hogy a végén elmondjam a legfontosabbat: az biztosított és bizonyított, hogy a magyar kormány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) elment a lehető legmesszebbmenőkig. Arra kérem önt, hogy belső megosztással ne csökkentsük a kormány küzdelmi erejét, hanem összefogva, közösen tudjunk megnyilvánulni Brüsszel előtt az ügyben, hogy a magyar kormány és Magyarország elkötelezett abban (Az elnök ismét csenget.), hogy a termőföldet nemzeti hatáskörben, nemzeti tulajdonban tartsa.

Ehhez kérem az ön megértését és támogatását. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)