Mirkóczki Ádám (Jobbik)

MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselő­csoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Igyekszem én is röviden összefoglalni az álláspontunkat és nem feltétlenül kihasználni az időkeretet. Amit elöljá­róban szeretnék hangsúlyozni: örülünk a javas­latnak, mindenképpen előremutató, nagyon sok korábbi problémás dolgot rendez, nagyon sok olyan kiskaput bezár, ami korábban megvolt, és a gyakorlat azt mutatta, hogy okozott bőven-bőven problémákat.

(18.00)

Túl azon, hogy nyilván el lehetne hosszan beszélgetni arról, hogy mivel értünk egyet, mi a nagyszerű vagy mik az előremutató pontok, én most ezt kihagynám, viszont azt hangsúlyoznám, hogy tényleg építő jellegű kritikákat szeretnénk megfogalmazni, amelyekhez egyébként mind-mind módosító indítvány formájában önök is hozzáférhetnek. Bízunk abban, hogy összességében ‑ ahogy azt a miniszter úr is elöljáróban megfogalmazta ‑ sikerül egy olyan javaslatot összegyúrni a különböző indítványok után, amely adott esetben akár konszenzusos is lehet.

Én röviden azokat a pontokat sorolnám fel, amelyekkel nekünk így első-második olvasatra problémánk van, és amelyeket nem látunk feltétlen, hogy a gyakorlatban úgy valósulnának meg; lehet, hogy éppen az eredeti célja az lenne, de tennénk néhány pontosítást és néhány kritikai észrevételt.

Az első rögtön a honvéd etika szabályaival kapcsolatos. Mi ezt abszolút úgy értelmezzük, adott esetben ‑ és most nem feltételezve a rosszat, viszont számolva azzal, hogy az élet produkál azért mindig furcsa dolgokat és ez irányú tapasztalat sajnos sok van ‑ gumiszabálynak látjuk most a javaslatban, egy olyan túl tág rendszernek, amely adott esetben, még egyszer mondom, nem feltételezve a rosszat, de visszaélésre is okot adhat. Ezért mi ezt az egy pici részt, magát a „honvéd etika szabályait” abból a 2. §-ból elhagyásra javasoljuk.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Aztán szó esett már a szolgálatteljesítési időről, hogy azt pénzben is lehessen megváltani. Igen, ahogy néhány nappal vagy egy héttel ezelőtt a hivatásosoknál és a rendőr kollégáknál is szó volt róla, ott egy olyan kompromisszumos javaslat volt, hogy 2018-ig átmeneti szabályozás van. A miniszter úr egy korábbi reakciójából már láttam, hogy hasonló lesz itt is. Ezt mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy hasonló eljárás legyen, mint a rendőrség esetében.

Aztán ott van a 6. §, az a passzus, amikor a katonaságon belül nem tudnak egy bizonyos állást betölteni, és akkor mód van, lehetőség van erre a honvédségen kívülről. Mi ide beemelnénk ‑ ami lehet, hogy csak figyelmetlenség, és nem feltételezem, hogy ez szándékosan maradt ki ‑, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzettek, ott dolgozó kutatók és dolgozók élvezzenek előnyt ezen állások betöltésénél. Mi azt gondoljuk, ez megfelelően pótolná ezt a hiányosságot. Szerintünk itt nem szándékosságról van szó ‑ olvasva az egész javaslatot ‑, sokkal inkább talán figyelmetlenségről, hiszen valóban egy nagy javaslatról van szó, és nem lehet minden részletet első körben letudni. Erre mindenképpen teszünk javaslatot, bízva abban, hogy a kormánypártok is és a miniszter úr is belátja ennek fontosságát.

Aztán a következő szakaszban, ahol próbaidőt állapít meg a javaslat, mi egy olyan módosítást tennénk, hogy aki kormányzati jogviszonyból lép át, tételezzük fel, mondjuk, tízéves szakmai múlttal vagy tízévnyi munkaidővel, ott ne legyen próbaidő. Mi ezt nem gondoljuk méltányosnak, hogy annak is, aki kormányzati jogviszonyon belül eltöltött bizonyos, vagy éppen rokonértelmű állást, vagy státust, indokolt legyen, mondjuk, tíz év vagy tíz-egynéhány év után a próbaidő. Mindenképpen javasoljuk, hogy ebben az esetben itt ne legyen kötelező a próbaidő.

Aztán a vezényléssel kapcsolatban azt látjuk, hogy indokolatlanul magas, talán itt életszerűbb vagy reálisabb lehet a 2+2 éves hosszabbítás. Az sem kevés, de ennyi idő alatt az a személyi vagy állományi hiány, ami fellépett vagy ami megindokolja ezt a vezénylést, eltűnhet, tehát ennyi idő elegendő arra, hogy állományon belül pótolni lehessen. Azt gondolom, ha valaki rákényszerül erre, úgyis alá fog írni, de az 5+5 év szerintünk sok és nem biztos, hogy életszerű. Ez a mi véleményünk, aztán meglátjuk, hogy majd a vita során ez hogy alakul.

A szerződéshosszabbításnál és a visszailleszkedési támogatásnál mi azt látjuk, hogy itt jó lenne, ha a legénységi állományra is vonatkozna, illetve nemcsak a legénységi állományra vonatkozna, hanem például a szerződéses altisztekre is. Tehát ez is egy hiányosság, de nagyon fontos, hogy itt fedjük le azt a kört, akiket ténylegesen érint vagy érinthet a jövőben.

A végkielégítési összegekkel kapcsolatban - nyíl­ván tudom, miniszter úr, ezt gyakran elmondja, és bizonyos esetekben igaza is van, hogy ellenzékben semmi sem drága, és mindig tudunk nagyobbat mondani ‑ teszünk majd nyilván javaslatot, de nem a valóságtól elrugaszkodott mértékben, hanem inkább racionális mértékben. És amit talán fontosnak tartunk, hogy a lineáris emelést látjuk szükségesnek, az arányosságot és a linearitást, ami szerintünk így az első javaslatban ‑ noha fontos és üdvözlendő ‑ nem feltétlenül van benne.

Aztán a nyelvpótlékokkal kapcsolatban itt megint van egy olyan javaslatunk, ami a rendészeti Hszt. esetében is megvolt, ott is csak figyelmetlenségből maradt ki. Itt viszont, mivel kifejezetten vannak biztonságpolitikai szakemberek, szerintünk indokolt lehet ‑ most nyilván nem teszünk nagyon hosszú felsorolást ‑, és akár az orosz, akár az arab, akár a kínai nyelv is talán illeszkedik. Főleg most az iménti napirend is azt indokolta, hogy akár a terrorizmus elleni küzdelemben vagy a külföldi missziók esetében nem hátrány, ha van állományon belül olyan kolléga, aki adott esetben rendelkezik ilyesfajta tudással. Ez mindenképpen fontos.

Ami a fegyelmi eljárásokat illeti, és a megszüntetésükre vonatkozik, ott mi szintén teszünk egy pluszmódosítást, ami arra vonatkozik, hogy akkor is szülessen határozat a fegyelmi eljárás megszűnéséről, ha bebizonyosodik, hogy az adott jogsértés kényszer vagy fenyegetés hatására történt. Ugye, ez nem azt jelenti, hogy ilyen általánosságban előfordulhat ‑ és nem a rosszat feltételezve, de pont abból kiindulva, hogy sajnos az élet mindig produkál dolgokat, erre az eshetőségre sem árt felkészülni. Ha ne adj’ isten vagy véletlenszerűen bekövetkezne ilyen, akkor ne legyen ilyen joghézag, hanem adassék meg, hogy teljesen korrekt legyen ‑ és még egyszer mondom, ha bizonyítottan itt bármilyen fenyegetés vagy kényszer hatására történt jogsértés ‑, és ezt a kiskaput is zárjuk be.

Amit mi a területi pótlékkal kapcsolatban megfogalmazunk: szerintünk sokkal komolyabb garancia lenne, ha nem a főigazgató állapítaná meg utasításban a területi pótlék mértékét, hanem például most adott esetben ön, miniszter úr, egy miniszteri rendeletben. Szerintünk ez sokkal egyértelműbb, és sokkal nagyobb garanciát jelent az érintettek számára.

Aztán a magasabb szolgálati díj úgy van megfogalmazva, hogy 2017-től lesz majd jogosult az illető, viszont az köztudott, hogy vannak bizonyos előírt vizsgák, amelyeket köteles az érintett kolléga 2015. december 31-ig teljesíteni. Vannak ilyen vizsgák, és itt nem értjük ‑ ez igazából egy kérdés is ‑, hogy akkor azoknak a személyeknek, akik 2015. december 31-ig vizsgázni kötelesek, miért kell várni majd két évet erre az összegre, erre a díjra, hiszen ha teljesíti az előírásokat, akkor nem látjuk azt, hogy ez miért 2017-től lesz majd csak esedékes. Tehát úgy gondoljuk, hogy itt is célszerű lenne pontosítani, gondolva azokra, akik ezen kötelezettség alá esnek, hogy ne járjanak ilyen értelemben rosszul.

A beszerzési és értékesítési, engedélyezési mentességről ‑ hát, nem tudom ‑ megoszlik a vélemény, hogy mi a helyes. Nálunk, a frakción belül is és a hozzáértők között is vagy az ezzel a területtel foglalkozók között is van vita, de erről talán még érdemes lenne beszélni.

(18.10)

Van, aki szerint ezt a mentességet törölni kellene. Az általános vélekedés, hogy itt főleg az értékesítéssel kapcsolatban és főleg a múltból… Miniszter úr is számtalan esetben foglalkozott azzal, hogy a honvédség vagyonát milyen károk érték, itt a múltbéli tapasztalatokra tudunk támaszkodni, hogy adott esetben itt is lehetnek olyan aggályok, hogy ez a mentesség értékesítések esetében megfelelő-e így, vagy van-e itt garancia, hogy nem történnek visszaélések és nem lesznek károkozások. Nyilvánvalóan ez a jövő, akár közeli, akár távoli, de ez mindenképp a jövőben derül ki, hogy ha így marad, akkor ez megfelelő lesz-e.

Végezetül pedig talán azt szeretném még kiemelni, ami nem tudom, hogy mennyire tudatos vagy mennyire átgondolt, hogy különösen a pótlékok tekintetében első olvasatra, talán többedik olvasatra is mintha túl sok lenne a feltételes mód, amikor bizonyos pótlékok és bizonyos szorzók adhatók. Itt az egy általános tapasztalat állományon belül, és ez abszolút kormányzati ciklusoktól független, hogy amikor van egy bizonyos költségvetése akár honvédségnek, akár rendőrségnek, akár bármilyen más területnek, nyilván a vezetők, a döntéshozók igyekeznek, hogy is mondjam, mindig nyesegetni a költségeket. Nyilvánvalóan neki az a feladata, hogy megfelelően sáfárkodjon úgymond a költségeivel, és ez a feltételes mód talán arra adhat okot, hogy ez a legritkább esetben járjon. Tehát ha itt lehetne pontosításokat és egyértelmű, egzakt válaszokat adni arra, hogy mikor, kinek és mely esetben adhatók és emelhetők a különböző juttatások, pótlékok vagy éppen szorzók, az egy hatalmas előrelépés lenne.

Még ide a szorzókhoz és a juttatásokhoz. A vezetők esetében azért lényegesen magasabbak ezen szorzók, ami nem kérdés, hogy miért magasabb egy vezetőnél, tehát nem ezzel van probléma, csak mintha aránytalanságot vélnénk fölfedezni. Néhány nappal, illetve héttel ezelőtt a rendészetnél volt hasonló javaslat. Ott egy picit másabb volt, talán arányosabb volt. Esetleg ez is megérne egy újragondolást, hogy ezt az arányosságot hogyan lehetne betartani vagy betartatni, hogy ne legyen ekkora szakadék jövedelem és jövedelem között.

Végezetül még egyszer hangsúlyozom, hogy abszolút előremutatónak tartjuk a javaslatot, nagyon sok problémát orvosol, de tényleg szeretnénk, hogyha a különböző módosító indítványokkal még jobbá válna, és akkor adott esetben egy konszenzusos döntés is lehet. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)