Kónya Péter (független)

KÓNYA PÉTER (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Némileg megnyugvással töltött el, hogy a határozati javaslat beterjesztése előtt a frakcióvezetőkkel legalább próbáltak egyeztetni akár a Nemzetbiztonsági bizottságban, akár a Honvédelmi és rendészeti bizottságban, vagy egyéb tájékoztatókat kaptak; nyilván ezek zömében zárt ülésen zajlottak.

Önök közül többen tudják, hogy mielőtt parlamenti képviselő lettem, jó 25 évig hivatásos katonaként szolgáltam a hazámat, bár sajnálatos módon Kövér László döntésének megfelelően azt a szaktudást, amit ez alatt megszereztem, nem tudom sem a Honvédelmi és rendészeti bizottságban, sem a Nemzetbiztonsági bizottságban kamatoztatni. Azért azt gondolom, nyilvánvaló, hogy én nem vagyok frakcióvezető, és frakcióhoz nem tartozom, de mint akár szakértő talán jó lett volna, ha ezeket az információkat megosztják velem, és talán azt a szaktudást tudtam volna kamatoztatni.

Ennek megfelelően a hozzászólásomban kevésbé a politikai vonzatára fogok kitérni, hanem egy-két szakmai dologra szeretném fölhívni az önök figyelmét, illetve azokat a dilemmákat megosztani, amik pontosan az információhiányból adódnak. Miniszter úr azt ígérte, hogy egyébként a döntés meghozatala előtt még lesz lehetőség további egyeztetésekre akár a képviselőkkel. Itt szeretném bejelenteni, hogy nyitott vagyok minden egyeztetésre, és ha megfelelő válaszokat kapok azokra a kérdésekre, amiket most felvázolok ‑ és nem feltétlenül egy nyílt plenáris ülésen várom ezeket a válaszokat, de azt gondolom, hogy ahhoz, hogy olyan döntést tudjak meghozni a szavazógomb megnyomásakor, ami felelős döntés, ahhoz szükségem van bizonyos információkra.

A határozati javaslatból egyértelműen kiderül, hogy az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépés nem a NATO-tagságunkból adódó kötelezettségvállalásunk, hanem egy önkéntes felajánlás, egy önkéntes vállalás eredménye lehet. Ennek megfelelően az első és legfontosabb kérdés talán a határozati javaslattal kapcsolatban, hogy mielőtt ezt a határozati javaslatot beterjesztették ide a parlament elé, biztonságpolitikai szakértők által készültek-e olyan hatástanulmányok és kockázatelemzések, amelyek arra vonatkoznak, hogy a magyar katonák részvétele ebben a nemzetközi koalícióban hogyan növeli meg a terrorfenyegetettségét Magyarországnak. Én csak bízni tudok abban, hogy ezt nem hasonló módon végezték el, mint mondjuk, a vasárnapi boltbezárások hatástanulmányát. Ez annál egy sokkal súlyosabb és sokkal felelősségteljesebb kérdés.

De miután a határozati javaslat meglehetősen általánosan fogalmaz, ezért hadd mondjak el egy-két olyan kérdést, ami azt gondolom, jogosan érdekelheti azokat, akik a döntést meg kell hogy hozzák. Például nem derül ki a határozati javaslatból az, hogy a hadszíntéri vezetés-irányításnak milyen lesz a rendje. Hogyan lesz megoldva a kontingens logisztikai ellátása? Tudjuk nagyon jól a nemzetközi részvételvállalásunkból, hogy nem egy egyszerű feladat ennek a megoldása. Nyilván ez egy speciális nemzetközi koalíció, ahol ezeket a kérdéseket tisztázni kell.

A határozatból nem derül ki az, hogy mennyibe fog kerülni ennek a kontingensnek a működtetése ezen a hadszíntéren, és az sem derül ki, hogy miből lesz ez finanszírozva, hiszen a Magyar Honvédség idei költségvetésében erre költségeket nem terveztek, és nyilvánvalóan további finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy ezt el tudjuk látni.

De a határozati javaslat arra sem terjed ki ‑ és szerintem ez is egy fontos információ ‑, hogy hogyan lesz az együttműködés a kurd, illetve az iraki hatóságokkal, valamint a nemzetközi koalícióval milyen együttműködésben fogjuk ezeket a feladatokat ellátni. Valamint nagyon kevés információt kaptunk erről az erbíli kiképzőbázisról, amelynek a védelmét el fogják látni a magyar katonák a tervezet szerint.

Szintén nem tudunk ‑ és nagyon általánosan fogalmaz a határozati javaslat ‑ arról, hogy hol, kik és milyen feladatokat fognak ellátni akár törzs-, akár a biztosítási beosztásokban, amelyet a kiképzőbázison kívül ellátnak majd a magyar katonák. És arról sem kaptunk szóbeli tájékoztatást, és a határozati javaslat sem terjed ki rá, hogy készülnek-e arra, hogy a magyar katonai kontingens speciális kiképzést és felkészítést kap, mielőtt kiküldenék őket, hiszen akár a békefenntartó, akár a béketeremtő hadműveletekben szerzett tapasztalatok, illetve az ott megszerzett tudás nem elegendő a terroristák elleni harcban, hiszen tudjuk mindannyian, hogy a terrorizmus és a terroristák egészen más harcmodort, harcászati elemeket alkalmaznak adott esetben. Ez ellen speciális felkészítésre van szükség.

Például kapunk-e ebben nemzetközi segítséget olyan szakemberektől, akik egyébként jártasak a terrorizmus elleni harcban?

Föltenném azt a kérdést, hogy miért nem merült föl a kormányban az, hogy a terrorelhárító központ hivatásosait is bevonják ebbe a misszióba, már csak azért is, mert ha belegondolunk, most jó pár rendőr, akik ott teljesítenek szolgálatot, feladat nélkül maradnak, hiszen tudjuk azt, hogy Áder János köztársasági elnök védelmét a jövőben a Készenléti Rendőrség fogja ellátni, és nyilvánvaló, hogy van szabad kapacitásuk. Itt az ideje, hogy egyébként a terrorelhárító központ dolgozói a terrorizmus elleni harcot élesben is tudják gyakorolni, ha már kiküldik őket, úgyhogy nyugodtan lehetne vegyes alakulatot kiküldeni, nemcsak katonákat, hanem a terrorelhárító központ rendőreinek is ebben a misszióban részt venni.

Nyilván mindenre itt nyilvános fórumon nem tudunk, és nem is kívánom, hogy válaszoljon miniszter úr, de ha a döntés meghozatala előtt ezekre a szakmai kérdésekre megfelelő választ tudok kapni, akkor fogom tudni mérlegelni a döntésemet. Jelenleg egyébként én biztos, hogy nemmel fogok szavazni, ha ezekre nem kapok megfelelő választ. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Kiss László tapsol.)