karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Rétvári Bence (KDNP)

2015-03-30 · 60. ülésnap · interpelláció szóban megválaszolva · 4:10 · Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára

napirendi pont: Interpelláció megtárgyalása I/3886 Lehet hatékony a felzárkóztatás negyven százalékos lemorzsolódással?

Szöveg4 387 karakter · 9 bekezdés · JSON

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban nagyon fontos kérdés és nagyon fontos probléma ez, hogy akik megkezdik a tanulmányaikat, be is fejezzék azt, lehet itt szó általános iskolai, szakiskolai tanulmányokról. Mindnyájunknak az az érdeke, hogy ezek a fiatalok be is fejezzék azt az iskolát, amit elkezdtek. Ezért fogadta el a kormány 2014 novemberében a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiáját. 2015 nagyon sok feladatot ír elő számunkra, és ennek az alapját képezik a képviselő asszony által is említett köznevelési Híd-programok, amelyekre később majd kitérek, hogy milyen változatai vannak.

De ami talán a legfontosabb feladatunk az idei évtől, hogy minél inkább megerősítsük a korai jelző és pedagógiai támogató rendszert. Ez azt jelenti, hogy az intézményrendszer minél hamarabb megfelelően be tudjon avatkozni, minél hamarabb meglegyen az információ arról, hogy valaki nem fogja várhatóan befejezni az iskolát, és tanodával vagy más módon tudjon nekik segíteni.

Ennek az egyik, másik irányból fontos lépése az, hogy immáron hároméves kortól tesszük kötelezővé az óvodai részvételt, hiszen sok esetben az általános iskola végzettség nélküli elhagyása annak következménye, hogy már az elején a gyerekek hátránnyal érkeznek be az általános iskolába. Ha viszont nem öt-, hanem hároméves kortól kötelező az óvodában a részvétel, az óvodai nevelésben való részvétel, akkor, bízunk benne, hogy ez a hatéves korban már felhalmozott hátrány csökkenthető, és így az általános iskolában a végzettség nélküli elhagyások aránya szintén csökkenthető.

Az idén folytatjuk mindazokat a programjainkat, amelyeknek az a céljuk, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét elősegítsük, a befogadó oktatáshoz, együttneveléshez hozzájáruljunk, javítva ezzel a továbbtanulási eredményeket, csökkentve a végzettség nélküli iskolaelhagyás veszélyét.

Ami az eddigi számokat illeti, az integrációs pedagógiai rendszer, az IPR hatásvizsgálata azt mutatja, hogy a program általános javulást hozott a részt vevő iskolák diákjainak iskolai teljesítményében. Az IPR keretében a hátrányos helyzetű tanulók olyan többletszolgáltatásokat kapnak, mint egyéni fejlesztés, képességkibontakoztató programokon való részvétel, a pedagógusok pedig új pedagógiai módszereket sajátítanak el, amelyek fontosságát képviselő asszony is kiemelte.

A hátrányos helyzetű tanulók középiskolai továbbtanulásának, középiskolai sikerességének, szak­mához jutásának elősegítését célozzák az idén és 2016-ban is az Útravaló-ösztöndíjprogramban a különböző esélyteremtő alprogramok. A tervek szerint 2015-ben sor kerül az ösztöndíjprogram moni­toring­rendszerének fejlesztésére, valamint mentorok képzésére is.

Kutatások támasztják alá, hogy az iskolai kudarcok, valamint a szociális hátrányok között nagyon szoros az összefüggés. A köznevelés rendszerén kívül, alulról jövő kezdeményezésként létrehozott és egységes szakmai sztenderdek szerint működő tanodák képesek voltak az előző időszakban megszólítani ezeket a diákokat, az iskolától és a tanulástól elidegenedett tanulókat és családjaikat, növelve ezáltal a továbbtanulás vagy legalábbis az iskola befejezésének esélyét. Az ESZA forrásai segítségével működő tanodai programok az anyagi szükségben, rossz szociális körülmények között élő tanulók felzárkózását kivételes eszközökkel és jól láthatóan segítik elő.

Megemlíthetném még az Arany János-prog­ramokat, az Arany János tehetséggondozó programot, az Arany János kollégiumi programot és az Arany János kollégiumi szakiskolai programot, amelyekben több mint 4 ezer középiskolás és szakiskolás tanuló vesz részt. A köznevelési Híd-programok 2013. szeptember 1-jei bevezetésével azoknak a fiataloknak adunk lehetőséget, akik az általános iskola elvégzése után nem jutottak középfokú iskolába, ez a Híd I. program, ön is ismeri, illetve akiknek a tanulás korábban csak kudarcélményt adott, és emiatt nem tudták befejezni az általános iskolát, és már betöltötték a 16. évüket, ez a Híd II. program.

Az idei tanévben a Híd-programokban 2300 fő részesül személyre szabott oktatásban, ez a tavalyi tanévhez képest 30 százalékos növekedést jelent. Bízom benne, hogy ez az eredményekben is meg fogja mutatni hatását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Rétvári Bence — 2015-03-30, interpelláció szóban megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/60-64.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-60-64,
  title = {Rétvári Bence — 2015-03-30, interpelláció szóban megválaszolva},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/60-64.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}