{"cycle": 40, "id": "60-366", "date": "2015-03-30", "ulnap": 60, "seq": 366, "speaker": "Vágó Sebestyén (Jobbik)", "p_azon": "v050", "faction": "Jobbik", "kind": "napirend utáni felszólalás", "role": null, "event": "Napirend utáni felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 305, "position": null, "chars": 4849, "paragraphs": ["VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy régebbi napirend utáni felszólalásomban a szigetszentmiklósi eset kapcsán a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének az akadozásáról beszéltem, s arra gondoltam, hogy a továbbiakban pedig a gyermekvédelmi jelzőrendszernek és magának a gyermekvédelem rendszerének bizonyos résztvevőiről szeretnék beszélni, elsősorban működésük anomáliájáról, illetve a működésük nehézségeiről szeretnék beszélni, ami nagyon sokszor akadályozza azt, hogy hatékonyan részt tudjanak venni a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében.", "A mai napi napirend utáni felszólalásomban a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyik legfontosabb résztvevőjéről, a gyermekjóléti szolgálatokról szeretnék beszélni. A gyermekjóléti szolgálatokról, amelyeknek dolgozói ugyanabban a cipőben járnak, mint a szociális ellátórendszer országosan bármelyik másik dolgozója, vagyis ott tartanak, hogy másfél éve már szinte, vagy most már azt is mondhatjuk, hogy évek óta folyamatosan csak hallanak a szociális életpályamodell bevezetéséről, a nagyon rossz állapotban lévő bérrendszerük helyzetének megváltoztatásáról, de sajnos azt kell tapasztalniuk, hogy folyamatosan csak hitegetik őket. Most a legutóbbi ígéret az, hogy jövő év január 1-jével bevezetésre kerül a szociális életpályamodell, de mint mondtam, már évek óta tart ez az ígérgetés, a rendszerben részt vevők sem bíznak már annyira abban, hogy ez meg fog történni.", "Amikor ma Magyarországon ott állunk, hogy egy nagyon fontos feladatot, egy gyermekjóléti szolgálat családgondozói feladatát ellátó ember nagyon sok esetben rosszabb anyagi helyzetben van, mint azok, akiken segítenie kellene, mint azok, akiket el kellene látnia, és nagyon sok esetben gondolkoznia kell azon, hogy vagy tovább folytatja a hivatását, vagy sajnos pályaelhagyóként nagyon sok esetben Nyugatra menekülve, akár egy ápoló-gondozói feladatot is ellátva ‑ nagyon jó minőségű, nagyon jó végzettségű és nagyon jó diplomával rendelkező emberekről beszélünk ‑, tehát inkább azt választják, hogy akár ápoló-gondozói vagy akár egészségügyi kisegítő munkát végezzenek Nyugat-Európa valamelyik országában ahelyett, hogy a hivatásukat látnák el. Az első probléma ez, amit meg kellene oldani, hogy a főiskoláinkon, egyetemeinken kiművelt szociális szakembereket ne hagyjuk elveszni, az ő tudásukat ne hagyjuk elveszni, és igenis tartsuk meg őket a szakmában a szakmájukat elismerő fizetéssel.", "A másik nagy probléma a szolgáltatás finanszírozásának a kérdése. ’97 óta életbe lépett a gyermekvédelmi törvény. Én magam is bő 10-15 évvel ezelőtt gyermekjóléti szolgálatnál családgondozóként dolgoztam, már akkor is jelentkezett problémaként az, hogy egy-egy családgondozónak sokkal magasabb ügyszámmal kell dolgoznia, mint amit a jogszabályok előírnak; na, ez 2015-re sem változott meg, és a lépéseket sem látjuk, hogy ez megváltozna. Hogy várhatunk el minőségi munkát valakitől, aki egyrészt alulfizetett, másrészt pedig a munkája alapján az általa, a törvény által előírt és egyébként, ami meg is felel egy nyolcórás munkavégzésben egy ember terhelhetőségének, annak az esetszámnak a két-három­szoro­sával, nagyon sokszor öt-hatszorosával is dolgoznia kell?", "A másik, ami problémát okoz, az a finanszírozásnál az, hogy nem teszünk különbséget, ugyanazt a finanszírozást kapja egy nyugat-magyarországi kisváros is, ahol a bűnözési ráta sokkal kisebb vagy a problémás esetek száma sokkal kisebb. Vegyük akár példának Kőszeget Nyugat-Magyarországon, ugyanakkora és ugyanolyan feltételű normatívát kap a gyermekjóléti szolgáltatás működtetésére, mint mondjuk, Ózd, ahol nagyon jól tudjuk, hogy milyen leterheltséggel és milyen problémákkal szembesülhetnek az ott lévő gyermekjóléti szolgálat dolgozói.", "És ha már ezekről a problémákról beszéltem, amikkel ők szembesülnek, még mindig nem kapják meg a gyermekjóléti szolgálatnál dolgozó családgondozók azt a törvényi védelmet, ami megilletné őket, ugyanis nagyon sokszor az az oka annak, hogy nem tesznek semmit, hogy félelemben tartják őket abban a lakókörnyezetben élők, ahová nekik naponta, nap mint nap ki kell járniuk. Hogyha a büntető törvénykönyvben ők mint közfeladatot ellátó személy magasabb védelmet kapnának, az elképzelhető, illetve más jogszabályokban is akár a testi épségüket is védő magasabb védelmet kapnának, akkor ez elősegítené azt, hogy munkájukat még hatékonyabban tudják végezni.", "Úgy gondolom, abban, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer nem működik rendesen, nagyon sokszor a legkevésbé azok hibáznak, akik ennek a résztvevői, nagyon sok esetben a kormányzati hozzáállás és a törvényi környezet, a törvényi háttér az, ami ezt akadályozza. Sorozatommal ezekre az anomáliákra és hibákra szeretnék rávilágítani, bízva abban, hogy talán ezekből valami meg fog változni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)"]}