Ikotity István (LMP)

IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm. Tisztelt Ház! Ugye, milyen jó érzés, amikor büszkék lehetünk közös sikereinkre, a hazai eredményekre? Ám a magyar termékekre már kevesebb figyelmet fordítunk. Országunk kiváló adottságait ismerve, sokan azt gondolják, hogy élelmiszeriparunk önellátó, pedig a számok mást mutatnak. Zöldségből és gyümölcsből is jelentős mennyiséget importálunk. A magyar asztalokra kerülő élelmiszer közel 40 százaléka külföldről származik. Ez tíz éve még mindössze 20 százalék volt. Az utóbbi tíz év alatt a hazai málna termelése ötödére csökkent, a lédús szilváé pedig 40 ezer tonnával esett vissza. Ez éppen annyit nyom, mint négy Erzsébet híd. Az elmúlt tíz évben a kétszeresére nőtt a behozatalunk, miközben a népesség 2 százalékkal csökkent.

(23.00)

Az áruházak polcain is egyre nagyobb mennyiségben találkozhatunk külföldi árucikkekkel. De nemcsak egzotikus termékeket, hanem sajnos paradicsomot, paprikát, egyéb feldolgozott árucikkeket, de még a fűszerpaprikát is külföldről szerezzük be. Vöröshagyma-termelésünk is több mint 65 százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben. Pedig a kiváló ízű magyar termék könnyedén maga mögé utasíthatná a külföldi árut. Kilenc cukorgyárunk egymás után zárt be, nehéz helyzetbe hozva a hagyományosan cukorrépa-termelésből élő családokat. Mára a cukor 60 százalékát külföldről szerezzük be, és mindössze egy cukorgyárunk maradt.

Az elmúlt tíz évben 200 ezer tonnával kevesebb friss hazai sertéshús került asztalainkra, ami több mint 50 milliárd forint bevételkiesést jelentett a magyar gazdáknak. Az ízletes és egészséges hazai tehéntej esetében is tíz év alatt 300 millió literrel csökkent a termelés, kiváló tejtermelő gazdáink kárára. Ezzel a mennyiséggel 120 olimpiai úszómedencét lehetne megtölteni.

Tudatos vásárlással, megfelelő odafigyeléssel ezt a kedvezőtlen folyamatot visszafordíthatjuk. Ám ha importtermékeket vásárolunk, akkor még inkább visszaszorul saját gazdaságaink termelése, munkahelyek szűnhetnek meg, a boltok pedig kénytelenek lesznek külföldről beszerezni az árut. Pedig a kiváló minőségű hazai termék érték, ahogy értéket jelentenek egyre zsugorodó agrárterületeink, kihasználatlan földjeink is. Ezért olyan fontos, hogy tudatos döntéseinkkel segítsük a magyar gazdaságok megerősödését.

Az utóbbi húsz évben az ízletes hazai almából 40 százalékkal kevesebbet termeltünk, mert egyre több külföldi gyümölcs jelent meg a polcokon. Közismert, hogy néha egészségügyi kockázatot jelentenek az import élelmiszerek, és óriási távolságot tesznek meg, míg hozzánk elérnek. A paradicsom például átlagosan 2480 kilométert utazik, míg eljut a magyar vásárlókhoz. Napok, esetleg hetek telnek el, mire az úgynevezett friss áru a polcokra kerül. Ezzel szemben a kiváló és zamatos hazai áru órák alatt az asztalunkon lehet.

Közben a legfontosabbat se feledjük, helyes választásunkat rengeteg érv segíti: kiváló természeti adottságaink és mezőgazdaságunk páratlan hagyományai mellett a mintegy 6 millió hektárnyi minőségi termőterület és a 180 ezer professzionális gazdálkodó.

Nagyon jó példa a kitűnő magyar borok sikertörténete is. A magyar borba vetett hitnek köszönhetően az elmúlt húsz évben hatalmasat fejlődött ez a hazai ágazat. Boraink sorra kapják a rangos nemzetközi elismeréseket. A minőség jelentős emelkedésének köszönhetően a boltok polcain 95 százalékban hazai termékekkel találkozunk. Tegyünk meg mindent azért, hogy ez a sikertörténet folytatódjon!

Már egyetlen apró lépés, egyetlen tudatos vásárló elég, hogy pozitív változást indítson el. Aki a „magyar termék” védjeggyel ellátott terméket vásárol, mezőgazdaságunk és a hazai piac erősödését támogatja, mert a minőségi magyar termékre költött pénz a hazai vállalkozásokat gyarapítja, így az ön hasznára is válik. Fordítsuk nekünk kedvező irányba a folyamatot! Keresse a magyar árut, kérdezzen utána, és amikor csak lehet, vásároljon magyar terméket!

Az imént felolvasott szöveg az EU által betiltott magyar reklám szövege volt, amit 2013-ban tiltottak be. Ezt mindössze néhány számadattal egészítettem ki: a magyar élelmiszerek aránya, ami 40 százalék, külföldről érkezik be, és ez tíz éve még 20 százalék volt. Ezek a Központi Statisztikai Hivatal adatai, nem valamiféle propagandacélokat szolgáló felmérések eredményei. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)