Tuzson Bence (Fidesz)

TUZSON BENCE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy igen nehéz feladat előtt állunk, és egy nagyon komoly jogszabályt kell most megalkotnunk, hiszen egy nagyon régi folyamatra kell most pontot tennünk. Nagyon régen, már több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött el ez a folyamat, amire most az utóbbi időben a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank felhívta a figyelmet. Felhívta a figyelmet arra, hogy micsoda visszaélések következtek be a brókercégek részéről Magyarországon, és az utóbbi időszakban csaknem 300 milliárd forint kárt tártak fel a Nemzeti Bank képviselői. Hogyha erről a kérdésről beszélünk, akkor nem állhatunk meg, és vissza kell mennünk egy kicsit a múltba, és meg kell néznünk azt is, hogy mi vezetett oda, hogy ez a helyzet kialakulhatott Magyarországon.

Van egy jelentős különbség, egy jelentős szemléletbeli, világnézeti különbség közöttünk és az előző kormányok között, és ez a világnézeti különbség elsősorban abban áll, hogy míg a korábbi kormányok egy rosszul értelmezett neoliberális szemlélet alapján az ellenőrzést fellazították, addig mi egy egész másfajta szabályrendszerre, egy sokkal szigorúbb ellenőrzési rendszerre törekedünk. Igaz ez a pénzügyi rendszer egészére, hiszen a pénzügyi rendszerben korábban sokkal liberálisabb szabályok érvényesültek, a szocialista kormányok megszüntették azt a garanciát, ami például a forinthitelek mögött állt, megszüntették a forinthitelek állami támogatását, és ezzel az embereket a devizahitelek irányába tolták el.

Így volt ez a brókercégekkel is, hiszen a brókercégek esetében volt egy elég hosszú időszak a szocialista kormányok alatt, amikor egyáltalán nem volt semmilyen ellenőrzés. 2009-ben vezettek be újabb ellenőrzést ezekre a brókercégekre, de akkor is 5 éves ‑ ötéves! ‑ ellenőrzési periódus mellett, így 2010-ben történtek meg az ellenőrzések például a Buda-Cash esetében. Érdekes módon pont a Fidesz-kormány megalakulása előtt egy nappal zárták le ezt a helyszíni ellenőrzést, így a brókercég képviselői számíthattak rá, hogy a következő kormányzati ciklusban nem is lesz ellenőrzés.

A mi mentalitásunk teljesen más. Máshogy álltunk a pénzügyi rendszerhez, máshogy álltunk a bankokhoz. Ennek kapcsán elindítottuk a bankrendszer átalakítását is, a bankok elszámoltatását, a devizahitelek kivezetését Magyarországról, és ez ebben az évben véglegesedni is fog. Ugyanezt a takarékszövetkezeti rendszerrel is megcsináltuk, ott is más koncepciót érvényesítettünk, újfajta rendszert hoztunk létre Magyarországon, és ma már a takarékszövetkezeti forma is egy befektetés, egy biztonságos befektetési forma Magyarországon, egy jól működő rendszer jött létre.

Ugyanez a helyzet a brókercégekkel is, egy sokkal szigorúbb ellenőrzési rendszert javasoltunk és valósítottunk meg Magyarországon, egy egészen más ellenőrzési szisztéma jött létre, ellenőrző cégként, ellenőrző intézményként a korábbi PSZÁF helyett most már egy összevont, a Magyar Nemzeti Bank alatt működő felügyelet működik, amelynél az információk találkoznak. Találkoznak a Nemzeti Banknál fellelhető információk és az ellenőrzési tudás is, és teljesen új szemléletben történnek meg ezeknél a cégeknél az ellenőrzések.

Ennek az új szemléletnek a lényege az, hogy azzal a korábbi szemlélettel ellentétben, amikor csak papírokat hasonlítottak össze egymással, a papírokban lévő adatokat nézték össze, hogy van-e közöttük feszültség vagy nincsen, most az ellenőrök a helyszínre mennek ki, a helyszínen generáltatják le az adatokat, nézik meg azt, hogy valóban a valós adatokat tartalmazzák-e a korábbi beszámolók.

Ezek az ellenőrzések sikeresek is, hiszen az ellenőrzés első időszakában is már sorban tárják fel a különböző visszaéléseket. Ennek következménye az, hogy Magyarországon az utóbbi időszakban óriási nagy visszaéléseket sikerült feltárni, amit évtizedek alatt korábban senkinek. Ez új dolog Magyarországon, és ezt a tendenciát kell tovább folytatni, és azt a kérdést kell mindenképpen megoldanunk, hogy megtaláljuk, hogy hol van a pénz, mert ez a legfontosabb kérdés: az ellenőrzést erősítsük meg, menjünk végig ezen a szektoron, a teljes szektoron, nézzük meg, hogy hol vannak visszaélések. Azokat a cégeket, amelyek visszaéltek az emberek bizalmával, ki kell vezetni erről a piacról, és csak tisztességes cégeknek kell a későbbiekben működni.

(18.50)

Helyre kell állítani Magyarországon a bizalmat, a pénzügyi bizalmat, mert amennyiben olyan cégek működnek, amelyek eltapsolják az emberek pénzét, ez a bizalom soha nem fog helyreállni. Ezért erős felügyeleti ellenőrzés kell, viszont erősítenünk kell a büntetőeljárás, a büntetőjog intézményeit is. Fontos kérdés az, hogy ne fordulhasson elő többet Magyarországon az, ami már annyiszor előfordult, hogy egyes emberek elviszik, ellopják mások pénzét, sok ember pénzét, és utána széttárják a karjukat, mondván, hogy nekik semmijük sincs, és az emberek, akik a kárt szenvedték, ezren, tízezren vagy akár százezren is, hoppon maradnak, semmilyen kártérítésben, kártalanításban nem részesülhetnek.

Ennek megfelelően egy újfajta szabályozást javasolunk Magyarországon. Azt javasoljuk, hogy Magyarországon végre a kártalanítást az emberek kapják meg, mégpedig azoknak a vagyonából, akik ezt okozták, fogjuk le, biztosítsuk mindenkinek a vagyonát, aki ebben a kártalanítási folyamatban részt tud venni, mert részt kell vennie amiatt, mert bűncselekményt követett el vagy bűncselekményből származó vagyon jutott el hozzá. Ennek megfelelően a mostani javaslat egy eljárásjogi javaslat. Azért eljárásjogi javaslat, hogy alkotmányossági probléma ne legyen ebben az ügyben, hisz ezeket az eljárásjogi javaslatokat a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni lehet, tehát minden olyan brókercég esetében, amelyek bűncselekményt követtek el és most folyik a nyomozati eljárás.

Ennek megfelelően több körre szeretnénk kiterjeszteni azokat, akiknek a vagyonát a kártalanítási körbe be szeretnénk vonni. Egyrészt van egy szervezeti kör. Mindazokat a szervezeteket, amelyekben a bűncselekményt elkövették, be szeretnénk vonni ebbe a körbe, azoknak a vagyonát zár alá lehessen helyezni, de ne csak ezeknek a cégeknek a vagyonát, hanem minden olyan cégnek, amely valamilyen formában, akár tulajdonosi formában, alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyban, de kapcsolódhattak ezekhez a cégekhez. Ezért ezeknek a cégeknek a vagyona is a kártalanítás részét kell hogy képezze, ezeket is le kell fogni, zár alá kell helyezni. A zár alá helyezett vagyont pedig fel kell tudnunk használni a kártérítés folyamatában a későbbiekben. Ezzel kapcsolatban szükség lesz még további jogszabály-módosításokra is.

De nemcsak szervezetekről beszélünk, hanem személyekről is, olyan személyekről, akik részt vettek a bűncselekmények elkövetésében. Nagyon sokféle személy lehet, aki tudott vagy tudnia kellett, vagy akár el is követte ezt a bűncselekményt, ezeknek a vagyonát is zár alá kell helyezni, és biztosítani kell, hogy az emberek a pénzüket ezeknek az embereknek, szervezeteknek a pénzéből megkaphassák mint kártérítést a későbbiek során. Ezért fontos az, hogy itt a vezető tisztségviselőkön túl mindenfajta képviseletre jogosult személyre szeretnénk kiterjeszteni a zár alá vétel lehetőségét mint speciális szabályt.

Ezenfelül vannak olyan esetek, amikor egyszerűen csak kivonják a vagyont, egyszerűen kivonják a kártalanítás lehetősége alól, elajándékozgatják vagy pedig olcsón eladják valakinek. A törvényjavaslat erre a helyzetre is megoldást kíván teremteni. Visszamenőleg az eljárás megindításától egy évre minden olyan szerződést szeretnénk felülvizsgálni, illetve szerződésből származó előnyt zár alá helyeztetni, amely biztosíthatja a kártalanítás összegét. Több ilyen eset van. Ilyen például az ajándékozás esete, amikor valaki csak egyszerűen a vagyonát elajándékozza, és utána széttárja a kezét. Ezt is tartalmazza ez a törvényjavaslat. De vannak cselesebb megoldások is, amikor egy feltűnő aránytalan szerződést köt valaki, tehát nem a valós értéken köti meg a szerződést. Ez a törvényjavaslat erre is kiterjed, ezt a vagyont is szeretnénk bevonni a kártalanítás körébe.

Összességében tehát egy olyan törvényjavaslatról beszélünk, egy olyan törvényjavaslat áll előttünk, amely a lehető legnagyobb mértékben a brókerbotrányban érintett olyan személyek, akik valamilyen módon tudtak vagy tehettek ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséről, ezeknek a személyeknek a vagyonát vonja zár alá, biztosítva azt, hogy a későbbiek során ezeket az összegeket kártalanításra, kártérítésre is fel lehessen használni.

Remélem azt, hogy ebben az Országgyűlésben mindenki, minden országgyűlési képviselő támogatni fogja ezt a kezdeményezést, mert azt gondoljuk, hogy ez szolgálja azoknak az embereknek az érdekét, akik az elmúlt időszakban kárt szenvedtek a brókerek visszaélései miatt. (Gőgös Zoltán: És ha nincs mit lefogni, akkor mit csinálsz?)

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)