Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Önnek két konkrét kérdése van. Az egyik, hogy van-e tudomásunk arról, hogy állami vállalatok nyomást gyakoroltak volna dolgozóikra vagy a szakszervezetre, hogy adakozzanak.

(16.10)

Nem, nincs róla tudomásunk, és ezt határozottan ki tudom jelenteni. Egyébként az ön által interpellált alapítványi közhasznú társaság nem állami pénzekből, hanem alapítványi felajánlásokból működik, a felügyeletét az ügyészség látja el. A mérlegbeszámolók egyébként a honlapján megtekinthetők, mint ön is mondta. Ismétlem, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő tulajdonosi felügyelete alá tartozó vállalatok semmilyen alkalommal nem köteleztek senkit adományozásra.

Amit ön is az interpellációjában említett ‑ bár ön ezt egy, ha jól emlékszem, szocialista szellemiségű dolognak nevezte ‑, az valóban van, hogy az elmúlt években Magyarországon is, az egész világban általánossággá vált a vállalaton belüli társadalmi felelősségvállalás mozgalma, amit, remélem, hogy önök is támogatnak. Ez például azt jelenti, hogy a karácsonyi naptárküldözgetés helyett felajánlják alapítványi célokra a vállalatok a repiköltségüket, vagy az ilyen célokra szánt pénzeket egy valamilyen központi tevékenységet folytató alapítvány számára ajánlják fel.

Képviselő úr vagy félreértette vagy félretájékoztatták Kovács Zoltán kormányszóvivőnek a 2014. december 10-ei sajtótájékoztatóján elmondottakat. Neki ott feltettek egy kérdést, egyébként az akkori Magyar Narancs egyik cikkére hivatkozva, hogy mennyire ismeri az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Ő azt mondta, hogy számára ez az információ új, meg fogja vizsgálni, hogy legyen információja ezekről a dolgokról. Tehát nem vizsgálatot rendelt, hanem azt mondta, hogy ő nem kellően tájékozott most; tájékozódni fog, és akkor fog a kérdező rendelkezésére állni. (Szávay István: És mire jutott?) Majd a kérdező, gondolom, ezt megint fel fogja vetni a következő sajtótájékoztatón. Úgyhogy a képviselő úr mindkét kérdésére határozott nem a válasz.

Tekintettel arra, hogy nem remélem, hogy a képviselő úr a válaszomat elfogadja, kérem az Országgyűlést, hogy fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)