Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát képviselő úr számtalanszor szólalt fel ez ügyben az elmúlt öt évben, amit nagyon tisztelek benne természetesen, hogy kereste minden alkalommal a megoldást a devizahitelesek problémáira, de azért az mégiscsak jelent valamit, hogy most már a felszólalásával csak napirend után tudott a parlamentben megszólalni, és nem tudott megszólalni napirend előtt vagy más kérdésben. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Azért ez már jelent valamit, ez már számomra azt jelenti, hogy mégiscsak komolyat léptünk előre, és úgy gondolom, hogy mégiscsak megtalálta a Fidesz-kormány a megoldást arra ‑ ha több ideig is tartott, és nagyon nehéz és hosszas volt, hiszen évek kellettek hozzá ‑, amit az MSZP-kormány okozott az elmúlt nyolc évben. Hiszen a devizahitelesek kérdése, az, hogy Európában, az Európai Unióban a legmagasabb arányban a magyar lakosok adósodtak el devizában, azért annak a politikai felelőse mégiscsak az akkori kormány, aki még a válság idején is szinte ösztönözte az embereket arra, hogy vegyék föl a hiteleket és adósodjanak el. Voltak olyan családok, olyan emberek, akik sajnos több pénzintézettől, banktól vettek föl hitelt.

Ennek a megállítása, illetve a megoldás megkeresése már a Fidesz-KDNP-kormányra maradt, és úgy gondolom, hogy az elmúlt öt évben, ahogy említettem, ha nehezen is és hosszan tartóan is, azért sikerült megoldást találni. Sikerült megoldást találni akkor, amikor még a magyar gazdaság nem volt olyan erős, a Magyar Nemzeti Banknak nem voltak akkora tartalékai, hogy a megoldásban részt tudjon venni, akkor a végtörlesztés és az árfolyamgát intézményét fogadta el az Országgyűlés, illetve ajánlotta az érintetteknek. Ebben is több mint 300 ezren vettek részt, és menekültek meg az egyre nagyobb törlesztéstől.

Azt gondolom, hogy a megfelelő bírósági döntéseket követően az elmúlt évben az Országgyűlés négy törvénnyel biztosította a devizahitelesek ügyének a lezárását, azzal, hogy az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásával, illetve az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségével ‑ amit kimondott a Kúria egy jogegységi határozatában ‑ egy olyan törvény született, hogy az így okozott károkat meg kell téríteni minden érintett devizahitelesnek. Egy másik törvény mondta ki az elszámolást, tehát az ügyfeleknek járó visszatérítést és a jelzáloghitelek forintosítását, amely meg is történt 2015. február 1-jével, és a fair bankokról szóló törvény pedig a jövőbeni tisztességtelen banki magatartást akadályozta meg.

Amit képviselő úr a konkrét felszólalásában elmondott, természetesen, hogyha bárkinek vitája van az elszámolással, amit a napokban kap kézhez, illetve április 30-ig kell, hogy minden érintett kézhez kapjon, erre nyilván megvan a megfelelő jogorvoslati lehetőség. Először a saját bankjához kell fordulni, és tisztázni, hogy a jövőbeni törlesztőrészlet, azaz a törlesztés csökkentése ‑ mert minden esetben csökken 5-40 százalékig ‑ megfelelő mértékű-e, van-e abban a számításban hiba. Tehát hangsúlyozom, minden egyes devizahiteles esetében 5-40 százalékos mértékű törlesztőrészlet-csökkenés következik be az elszámolást követően. Még akkor is van lehetősége természetesen a devizahitelesnek, hogyha nem tud a bankjával megegyezni, hiszen további jogorvoslati lehetőségeket biztosít számára a törvény.

Úgy gondolom, hogy persze mindennel lehet elégedetlenkedni, mégis azt mondom, hogy társadalmi szempontból a kormány és az Országgyűlés megtalálta a megoldást a devizahitelesek problémájára, nem véletlenül kérnek segítséget, tanácsot tőlünk más európai országok ebben a kérdésben. Köszönöm szépen.