Teleki László (MSZP)

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy az Igazságügyi bizottság ülésén is elmondtam, jómagam is támogatni tudom az előterjesztést, azért is, mert nagyon sok olyan kérdést feszeget, amivel én is egyetértek, és azt gondolom, egyet is kell hogy értsek. Ennek ellenére néhány olyan dologra rá kívántam világítani, ami fontos számomra, hogy tisztábban és világosabban lássam azt, hogyan néznek ki különböző dolgok, különböző szakterületek.

Itt elsősorban a 79. oldalon található anyagról beszélnék, arról, ami az ifjúság születési helyzetét taglalja. Jeleztem ombudsmanhelyettes úrnak is, hogy fontosnak találnám ennél a pontnál, mert körülbelül látom és érzékelem akkori válaszából, hogy megvolt a szándék, de nem azt vizsgálták, hogy nagyon sokszor felvetődik az a kérdés, hogy mennyire nagy a népszaporulat, mondjuk, Kelet-Magyar­orszá­gon vagy éppen Nyugat-Magyarországon. Azt mondtam, hogy ezt a képet csak akkor látjuk világosan és tisztán, ha a halálozási rátát is hozzátesszük ehhez. Mert ugye, lehet látni tisztán és világosan, hogy a magyarországi romák esetében 10-12 évvel előbb halnak meg az idősebb korosztályhoz tartozóak, mint a nem romák. Ebből adódóan tehát nagyon fals képet kapnánk, ha csak ezt az egy képet látnánk.

Ebből adódóan javaslom, hogy akár a 2015-16-os évben majd össze kellene hangolni ezt a két kérdést, mert akkor tisztábban látna mindenki ebben a kérdésben, hogy hogyan néz ki ez a két ráta, a születési és halálozási aránya a magyarországi romáknak elsősorban, de lehetne mondani nyugodtan, hogy a szegényeké, mert azért Kelet-Magyarországon lassan ugyanúgy élnek a nem romák is, mint nagyon sokszor, amikor pejoratív képet kapnak a romákról. Ebből adódóan azt gondolom, mindenképpen fontos lenne láttatni a magyar társadalommal, hogy a szegénység rétegében a születés és a halálozás milyen arányban van jelen az országban.

A másik, ami szerintem megint nagyon fontos, a 80-81. oldalon található a beszámolóban. Itt a nemzetiségi önkormányzatokról van szó.

(14.10)

Itt is ki szeretném fejteni, hogy nem tudtam egyetérteni azzal a választójogi törvénnyel, ami azt taglalja ‑ a KSH-adatokhoz nyúl vissza ‑, amit 2011-ben az adatok mutattak, és a választások évében tudta meg a nemzetiségiek többsége, hogy egy-egy településen csak ott lehet nemzetiségi önkormányzatot létrehozni, ahol minimum 30 fő azonos kisebbségűnek vallotta magát. Ez azért jelent problémát, mert igazán nem készültek fel ‑ kisebb településeken főleg ‑, hogy regisztrálják magukat, vagy mondják azt, hogy ehhez vagy ahhoz a kisebbséghez tartoznak. Főleg azért sem nagyon sok esetben ‑ és ez nem negatív kritika, csak a tapasztalatomat mondom ‑, mert sok esetben a kérdezőbiztosok meg sem kérdezték, hogy melyik nemzetiséghez tartozik. Tehát ebből adódóan nem lehetett volna és nem szabadott volna, hogy a kormányzat egy ilyen ponthoz nyúljon hozzá, hogy esetlegesen ezt vegye számításba.

Ezért tehát teljesen fals a kép, amikor nemzetiségi önkormányzatokról beszélünk, mert nem tudtak abban az évben úgy felkészülni a választásokra, mint ahogy szerettek volna, mivel a KSH-adatokhoz nyúltak hozzá, és ez nem tükrözi a kisebbség akaratát. Semmiképpen nem tükrözhette, mert ha 2011-ben, amikor a KSH elkezdte ezt a munkát, akkor jelezték volna a nemzetiségieknek, hogy igen, mi ehhez kötjük majd a választójogi törvényt, akkor teljesen más képet kapott volna az ország vagy éppen a nemzetiségiek is. Még többen próbáltak volna keresni olyan dolgot, hogy nemzetiségi önkormányzatot alakítsanak. Tehát azért én azt nagyon fontosnak tartom, hogy ebben a kérdésben a következő időszakban tanuljunk, mert ez fontos lehet mindnyájunk számára.

A 89. oldalon szó van az oktatási integrációról, amiről volt ma már szó. Én azon az állásponton vagyok, hogy az integrált oktatást erősítem, és azt szeretném erőltetni, mert egy országban élünk, és azt gondolom, akkor lehet igazán egy roma nemzetiségű gyereknek jól és adekvátan ehhez az országhoz kapcsolódnia, hogyha integrált oktatásban részesül. Persze akkor, hogyha vannak olyan szülői és földrajzi helyzetek, amelyeket meg kell oldani, és nem lehet megkerülni azt, hogy esetleg több roma legyen, akkor ezt meg kell nézni, meg kell vizsgálni, hogy meg tudjuk-e teremteni annak az oktatási színvonalnak a feltételeit, amit lehet, hogy máshol meg tudnak teremteni, és azokat a feltételeket, ha megkapja, nekem nincs ellenemre. Mondom a konkrét példát: a Gandhi Gimnáziumban nincsen probléma, mert ott a szülők akaratával megegyező volt, hogy ott létrejött egy gimnázium, ahová 80-90 százalékban, a pécsi Gandhi Gimnáziumba romák járnak. Ezzel nincsen probléma, mert amikor ők ezt vállalták, és kimondták, hogy ezt szeretnék, akkor ezt tudomásul kell venni nekünk is, akik az integrált oktatást erősítjük.

A beszámoló azt jelzi, hogy a finanszírozásban és az oktatásban nem nagyon látszanak az eredmények. Én magam is így vagyok ezzel, és többször is jeleztem több felszólalásomban, hogy nem látom az eredményét annak, amit most nagyon sokszor mondanak, hogy az oktatásban vagy éppen az integrációban nagyon nagy dolgok történtek. Én a magam részéről azt látom, hogy inkább visszafejlődés van.

Miért mondom ezt? Azért, mert 2011-ig még lehetett követni, a Magyarországi Cigányokért Közalapítványban lehetett látni taxatíve, hogy hány roma gyerek és milyen iskolákba jár, és hány fő kap támogatást az adófizetők pénzéből. Ezt, amikor több alapítvánnyal együtt megszüntette a jelenlegi kormány, akkor azt a lehetőséget vette el a magyar társadalomtól, hogy lássa azt, hogy van-e roma értelmiség, vagy születhet-e roma értelmiség Magyarországon vagy nem. Mert innentől kezdve nem látjuk, és nem érzékeljük, hogy hány roma nemzetiségű gyerek az, aki ösztöndíjat kap, és hány fő esett el, aki főiskolára, egyetemre vagy éppen szakközépiskolába jár. Mert akkor lehetne azt mondanunk adófizetőknek, romák vagy nem romák, mindegy, hogy érdemes az adóforintokat a romák irányába is költeni, mert akkor látszik az, hogy egyre többen tudnak eljutni főiskolára vagy egyetemre. Ma viszont ezt nem látjuk, mert összefésülték az általános ösztöndíjakkal, amivel nem lenne problémám, csak az a legnagyobb probléma ezzel, még egyszer mondom, hogy nem látható, hogy az etnikumból hány fiatal kap lehetőséget arra, hogy tanulni tudjon.

Tehát ebből adódóan én mindenképpen azt gondolom, hogy az integrált oktatásnak nagyon nagy jelentősége van, és az integrált oktatáson belül pedig az ösztöndíjrendszer célba juttatása nagyon fontos jelenség lenne. Ehhez kapcsolódnak egyébként a nemzetiségi önkormányzatok, amiről már szóltam. Többnyire a törvényben az van leszabályozva, hogy az oktatás és a kultúra a fő felelőssége egy nemzetiségi önkormányzatnak. Ezzel szemben nagyon érdekes, és szeretném felhívni az ombudsmanhelyettes úr figyelmét és a kormány itt nem létező tagjainak is a figyelmét, hogy nincs szinkronban a feladatalapú támogatás az oktatással. Míg a kultúrát és a nyelvet és egyéb mást egyébként a normatíva támogatásához biztosítják, addig a nemzetiségi tanórán kívüli felzárkóztatást vagy éppen a tehetséggondozást nem támogatja a feladatalapú támogatás rendszere. Ebből adódóan tehát egyszerűen nevetséges az, hogy pontosan, amire legjobban szüksége lenne a magyarországi romáknak ‑ amit nem kaphat meg nagyon sok esetben a szülőtől, de a tanórán kívüli felzárkóztatásban, tehetséggondozásban viszont igénybe tudná venni ‑, azt nem támogatja a feladatalapú támogatás. Ebből adódóan azt gondolom, hogy nagyon felelőtlen a kormány, ha ezt a kaput nem nyitja meg, és a feladatalapú támogatásokat nem viszi olyan irányba, hogy azt oktatásra is lehessen fordítani.

Összegezve: mindenképpen fontosnak tartom azt, hogy a roma kisebbség, a nemzetiségiek érezzék ezt az országot magukénak, ebből adódóan az emberi jogok tiszteletben tartása szempontjából mindenképpen fontos, hogy egy ilyen intézmény megszületett. Habár én nagyon ki szeretem emelni több helyen is, hogy én jobbnak tartottam azt, amikor önálló volt az ombudsmani hivatal, de ha ez van, akkor ezzel kell nekünk dolgoznunk, és arra a tevékenységre, amit én láttam az elmúlt időszakban, nyugodtan mondhatom azt, hogy lehet az ombudsmani hivatalhoz fordulni, mert ha olyan jogsértések történnek, amelyek történtek, akkor megpróbálnak minden eszközzel segítséget nyújtani.

Tehát ebből adódóan támogatom jómagam is ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a nemzetiségi szószólók soraiból.)