Dr. Kepli Lajos (Jobbik)

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályozás annak idején azzal a céllal, azzal az elméleti céllal jött létre, hogy azon termékek esetében, amelyek vagy olyan összetevőket tartalmaznak, amelyek a termék hulladékká válása után a környezetre ártalmasak lehetnek, vagy pedig mennyiségük miatt olyan nagy mennyiségű hulladékot képeznek, ami külön kezelést igényel, vagy külön költségessé teszi azoknak a kezelését, ezekre egy pénzügyi alapot teremtsünk. Az elmúlt években, már látható, hogy ez a cél nem valósult meg, a környezetvédelmi termékdíj-szabályozást folyamatosan, évről évre módosítják, toldozzák-foldozzák, mindig az éppen aktuális költségvetési vagy egyéb céloknak alárendelten, ahogy már az előttem szóló MSZP-s képviselőtársamtól is elhangzott, egyfajta pénzbegyűjtési ágazatnak vagy módozatnak használják csupán az adóbevételek növelése céljából.

Ezért számunkra így, ezen az úton már nem támogatható. Azért nem támogatható, mert miközben egyre nagyobbak és nagyobbak a termékdíjbevételek, aközben hulladékkezelésben és különösen a veszélyes hulladékok kezelésében nem nagyon látunk érdemi javulást; Magyarországon, úgy általában a hulladékkezelés mint olyan, mint ágazat, meglehetősen kritikus helyzetben van.

Az utóbbi időben már az is előfordult, amit aztán a 2015. január 1-jétől életbe léptetett módosítások érintettek, hogy olyan termékekre is környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a kormány, amelyek konkrétan környezetvédelmi célokat is szolgálnak áttételesen. Itt a megújuló energiát termelő berendezésekről, konkréten a fotovoltaikus elemekről, a napelemekről beszélek, ami azért nonszensz, mert ha alapvetően egy környezetvédelmi termékdíj ‑ már a nevében is benne van, hogy környezetvédelmi célokat kellene hogy szolgáljon ‑, akkor hogyan gondolja azt a kormány, hogy olyan termékekre veti ki, amelyek ugyan valóban tartalmaznak, tartalmazhatnak veszélyes összetevőket, mégis az volna a cél, hogy minél inkább elterjedjenek, minél nagyobb számban vásárolják és telepítsék ezeket a berendezéseket az emberek, hogy ezekre a termékekre újabb és újabb díjakat, adókat, termékdíjakat vet ki.

Már önmagában az áfatartalom is épp elég visszatartó ok ahhoz, hogy ne tudják az emberek megvásárolni ezeket a berendezéseket, de ha még erre rájön a környezetvédelmi termékdíj és rájönnek egyéb díjak, az biztos feltétele vagy oka annak, hogy ezek a megújuló energiát termelő berendezések ne terjedjenek el Magyarországon. Ez meg is látszik, én azt gondolom, hiszen elég bármelyik irányba elindulnunk most már Magyarországról, minden országban szinte több, nagyobb arányban találunk megújuló energiát hasznosító berendezéseket, akár napelemeket, akár szélkerekeket, szélműveket, akár más egyéb megújulóenergia-termelő berendezéseket.

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Schmuck Erzsébet váltja fel.)

Ez azért nagy probléma, mert energiastratégiai vitákban mindig, minden alkalommal elmondják, hogy milyen nagy hiány van és még nagyobb hiány lesz Magyarországon energiatermelő kapacitásokból évtizedeken belül, amit leginkább energiahatékonysági beruházásokkal és megújulóenergia-termelő berendezésekkel lehetne kiváltani, túl azon, hogy nagy erőművekre bizony szükség van, több ezer megawatt beépített teljesítményű nagy erőművekre, mint a Paksi Atomerőmű vagy más erőművek. Ez most nem egy energiastratégiai vita, ezt most csak azért említettem meg, mert a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény is egy olyan irányba indult el, egy olyan irányba halad, ami nemhogy nem a környezet védelmét szolgálja, hanem lassan már azzal ellentétes célokat fogalmaz meg. Különböző érdekkörök, különböző gazdasági hátterek, pénzügyi csoportok érdekeit szolgálja jogalkotási folyamataival a kormány az elmúlt években, és ehhez, mint ahogy az eddigiekben sem, ezután sem fogunk, nem kívánunk asszisztálni.

Itt most, jelen pillanatban egy technikai jellegűnek tűnő módosításról van szó, ahogy már az elhangzott államtitkár úr expozéjában is, de egy ilyen vita, amikor egy termékdíjtörvény a Ház elé kerül, mindig alkalmat ad arra, hogy tágabb értelemben beszéljünk az adott törvényről, és ne csak ‑ részletes vitába illően ‑ az adott szakaszokat vagy az ahhoz benyújtandó esetleges módosító indítványokat tárgyaljuk ki, hanem beszéljünk arról, hogy miért volna jó, hogyha a környezetvédelmi termékdíj valóban a hulladékáramok csökkenését szolgálná.

(15.50)

Sajnos itt a hulladéknál is azt szoktuk mondani, hogy nyilván az a legjobb hulladék, ami nem is keletkezik, amit megelőzünk. A megelőzés a legjobb módszer, tehát a környezetvédelmi termékdíjból vagy más környezetvédelmi díjakból, adókból befolyó összegeket is minél nagyobb arányban arra kellene fordítani, hogy a megelőzést preferáljuk, támogassuk, és annak a módszereit dolgozzuk ki kormányzati szinten, törvényi szinten, mert lassan elborít minket egy hulladéktenger, és ez nemcsak Magyarországra, hanem általában a lassan 7 milliárdos fölé duzzadó emberiségre igaz. Valamit kezdenünk kell a problémával, akár anyagában történő hasznosítás, akár energetikai hasznosítás, és végső esetben szabad csak, hogy szóba jöjjön a lerakás. Ezeket a hierarchiai, stratégiai lépcsőket mindig végig kell járni, és minél nagyobb hangsúlyt kell szentelni a legelső és legmagasabb fokozatnak, a megelőzésnek. Azért is, mert tulajdonképpen akár reklámhordozó papírokról van szó, ami szintén környezetvédelmi termékdíjjal sújtott vagy a környezetvédelmi termékdíj törvényének a hatálya alá tartozik, vagy akár más egyéb csomagolóanyagokról, azok ma már olyan mennyiségben, nagyságrendben keletkeznek, ami már-már a hétköznapi életet befolyásolja, akadályozza. Hiszen bármikor hazamegyünk, kinyitjuk a postaládánkat, kilószámra zúdul ki belőle a különböző reklámanyagok, szóróanyagok tömkelege, amelyek nélkül valamennyiben bőven meg tudnánk élni, és nem láttam változást ebben, mióta a termékdíjtörvény megjelent. Holott valahol az lett volna a célja nyilvánvalóan, hogy azért visszafogja valamelyest ezeknek a szükségtelen reklámanyagoknak az elterjedését.

Nagyon nem gondolom, hogy ez egy jó irány volna, és hát a veszélyes hulladékot tartalmazó berendezéseknél sem látom, hogy elérné a célját a törvény. A legtöbb helyen, ha már, mondjuk, a lakossági veszélyes hulladékokról beszélek, még mindig annál az alapszintű problémánál tartunk, hogy a háztartási hulladékban végzik ezek a háztartásban keletkező veszélyes hulladékok, akár beszélhetek az elemekről, akkumulátorokról, vagy beszélhetek különböző folyékony veszélyes hulladékokról, vegyszerekről, amelyek a háztartásokban keletkeznek; nyilván az utóbbi kategória nem idetartozik, de mondjuk, elektromos, elektronikus berendezésekről, kisebb méretű, akár mobiltelefonokról, bármi egyébről. Mert egyszerűen sokszor nem tudják hová elvinni, nem tudják hová leadni. Vagy beszéljünk gumiabroncsról, festékről, sorolhatnám, lejárt szavatosságú gyógyszerek, amik egy háztartásban keletkezhetnek veszélyes hulladékok. És több településen egyszerűen még a mai napig is vagy nincsenek tájékoztatva az emberek, vagy nincs is olyan alkalmas hely, ahol ők ezt leadhatják, ahol elviszik tőlük ezeket a hulladékokat. Így ezek a kommunális hulladékban kötnek ki, és így valóban a környezetet károsítják, és valóban nem volna szabad ezek közül egyetlen darabnak sem a hulladéklerakókban kikötni.

Úgyhogy azt gondolom, hogy ha a környezetvédelmi termékdíjról van szó, és a környezetvédelmi termékdíj eredeti funkcióját szeretnénk helyreállítani, ahhoz valóban egy teljesen új törvényt kellene ide a Ház elé beterjeszteni, ami az eredeti szellemiséghez valamelyest közelítő szellemiséget hozna vissza a törvénybe, vagy pedig még annál is hatékonyabban és annál is jobban a környezet védelmét, a környezetvédelmi célokat szolgáló bekezdéseket, szakaszokat tartalmazna és célokat tenne lehetővé. Minden olyan javaslathoz egyébként, ami ehhez a célhoz közelebb visz, bármikor asszisztálunk, és bármikor biztosítjuk szavazatunkat. Azonban egy rossz irányba, negatív irányba fordult környezetvédelmi termékdíj-szabályozás, ami egyfajta sarcolás vagy adóbehajtás, pénzbehajtás, költségvetési lyukak foltozását szolgálja, ahhoz nem tudunk asszisztálni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)