Bartos Mónika (Fidesz)

BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Azt gondolom, egyetértünk abban, hogy a környezettudatos gondolkodáshoz a hulladékkezelés is hozzátartozik, és gondoskodnunk kell arról, hogy a termékek, miután használtuk őket és hulladékká váltak, helyes módon legyenek felhasználva. Hazánk, azt gondolom, élen jár ezen a területen, hiszen itthon 1995-től törvény írja elő, hogy egyes, környezetvédelmi szempontból kockázatos termékek első magyarországi forgalomba hozásakor vagy saját célú felhasználásakor termékdíjat kell fizetni.

Ez a környezetterhelés csökkentésének egyik fontos ösztönző eszköze. Az érintett termékek, ahogy képviselőtársaim is tudják, az akkumulátor, a csomagolóeszközök és egyéb csomagolószerek, egyéb kőolajtermékek, elektromos és elektronikai berendezések, gumiabroncs, továbbá a reklámhordozó papír és 2015-től az egyéb műanyag termékek, egyéb vegyipari termékek és az irodai papír. 2011-ben a termékdíjrendszert teljes mértékben újraszabályozta a kormány. 2012. január 1-jén lépett hatályba a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény, és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet célja ‑ a hulladéktörvényhez igazodva ‑ a megelőzés és az újrahasználat ösztönzése.

Az új szabályozás, ahogy ismerjük, számos korábbi termékdíj meg nem fizetését lehetővé tevő jogintézményt szüntetett meg, így a mentességet, a kedvezményt, a levonást. A termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hasznosításának rendszerbe történő szervezését száz százalékban állami tulajdonú, állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet vette át. Ezekre a módosításokra azért volt szükség, mert a hulladékok gyűjtése és hasznosítása területén az államot terheli a végső felelősség, mert amennyiben nem sikerül teljesíteni a részben hazai, részben pedig nemzetközi előírásokat és vállalásokat, az állam köteles ezekért helytállni.

Ez csak abban az esetben lehetséges, ha az állam az irányítást biztosító jogokat és kötelezettségeket átveszi, a szükséges feladatokat és felelősségeket pedig felvállalja. Azaz az állam a teljesítési kötelezettség mellé érdekkörébe vonja az irányítást és az ellenőrzést is.

(15.40)

A 2010-ben meghirdetett kormányzati szakpolitikai célkitűzések alapján alapvető változások történtek a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás területén, így a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában is. Az eredményeket kívánom néhány gondolatban összegezni. Így tehát: a sokszereplős állami felügyelet nélküli koordinátori rendszer kivezetésre került; a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény alanyi és tárgyi hatályának megváltoztatásával javult az adómorál; a tényleges termékdíj-kötelezettek köre mintegy 50 ezer alannyal csökkent; a mentességek és indokolatlan kedvezmények megszüntetésre kerültek; az átalány termékdíj rendszere hozzáigazításra került a tényleges kibocsátási szintekhez; az adminisztrációs kötelezettségek csökkentek; a költségvetés jelentős többletbevételre tett szert, 19-21 milliárd forintról 48-56 milliárd forintra nőtt a termékdíjbevétel 2011-2013-ig, eközben a szektor teljesítménye nem csökkent; végül, de nem utolsósorban a gyártói felelősség érvényesítése sokkal inkább jelentkezik, markánsabban jelenik meg a szabályozásban.

Ugyanakkor a környezetvédelmi termékdíj-szabályozás hatálybalépése óta a jogalkalmazói gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek mutatkoznak további módosítások a rendszer egyszerűbbé tételéhez és az Európai Unió által támasztott hulladékgazdálkodási kötelezettségek eléréséhez szükséges feltételek megteremtéséhez, az előttünk fekvő javaslat is ezt a célt szolgálja.

Ahogy államtitkár úr is mondta, jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaz, tehát egyrészt definíciópontosításokat fogalmaz meg, célja az, hogy az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet feladatainak ellátásához költségvetési támogatást kapjon az erre szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatból, amelynek felhasználásához elengedhetetlen a támogatás elkülönített számlán történő nyilvántartása és kezelése; és a harmadik fontos pont, ahogy államtitkár úr említette, hogy a megnevezésekben, kódszámi besorolásokban lévő ellentmondásokat orvosolja.

Azt gondolom, hogy a környezetvédelmi termékdíj bevezetésével elért sikereinket is erősíti a most előttünk álló javaslat, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítványt. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)