Németh Szilárd István (Fidesz)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Balla György képviselőtársam előterjesztőként egy szép ívet mutatott be nekünk a rezsicsökkentés politikájából, és igazán megvilágosította előttünk, hogy gyakorlatilag mire is volt jó ez a 2012 decemberében elindított kezdeményezés. Persze, ha visszatekintünk, az jól látható, hogy ez nem 2012-re vezethető vissza, hanem már 2010-re, a kormányváltásra is visszavezethető, de erről majd később szeretnék néhány szót említeni.

A rezsicsökkentés eredetileg azt célozta, hogy azok a magyar családok ‑ ahogy képviselőtársam is említette ‑, amelyek a Gyurcsány-Bajnai-kormány időszakában Európa legmagasabb gázárát fizették ‑ most maradjunk csak a gáznál, mert a gáztörvényt fogjuk módosítani ‑, azok visszakapjanak valamit abból a tőlük elsíbolt pénzből, amit az MSZP-kormányok engedtek az általuk privatizált cégeknek a magyar családokról lehúzni. Nos, azt gondolom, hogy ezt megtettük, ezt a célt elértük, hiszen ma 151 forintos köbméterár helyett a magyar családok 113 forintot fizetnek köbméterenként, 38 forinttal kevesebbet. Míg a gáz ára a Gyurcsány-kormány alatt 15-ször emelkedhetett ‑ tizenötször! ‑, 15-ször emelkedhetett úgy, hogy bementek az akkori Magyar Energia Hivatalhoz ezen cégek vezetői, és mindenféle költséget hasraütés-szerűen bemondtak, ezeket a költségeket ugyanilyen hasraütés-szerűen a Magyar Energia Hivatal vezetői elfogadták, és megengedték, hogy beépítsék az árakba, azokba az árakba, amit az egyetemes szolgáltatás keretében elvileg egy hatósági védett árnak gondolnánk. És így fordult elő, kedves képviselőtársaim, hogy 2008-ban, amikor a világgazdasági válság hatása már érzékelhető volt az energiapiacon, legalábbis mindenféleképpen a német gáztőzsdén ez rögtön jelentkezett, olcsón beszerezhető gáz mellett a magyaroknál nemhogy csökkent volna ‑ még egyszer: a védett piacon ‑ a gáz ára, hanem ekkor emelkedett a legbrutálisabban.

Ráadásul, azt azért tegyük hozzá, hogy Tóth Bertalan képviselőtársam tegnap megengedte magának, hogy itt mindenki előtt hazudjon a magyar parlamentben, mondván, hogy amikor az Orbán-kormány jött, akkor elvette a gázár-kompenzációt. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, és szeretnék erre is kitérni: nem igaz. Tehát a folyamatos áremelkedés mellett 2009-ben a Bajnai-kormány, akkor, amikor az IMF idehozta azt a pénzt, amit az utolsó centig elköltött a Bajnai-kormány a kormányváltásig ‑ tehát magyarul: csak a kifizetetlen váltót hagyta az Orbán-kormányra ‑, ahogy azt kérték, a gázár-kompen­zációt, ami 962 ezer családot érintett, ezek közül egyébként több mint 470 ezer család a lehető legmélyebb szegénységben élt, és náluk azonnali 20-25 százalékos gázáremelést jelentett volna a gázár-kompenzáció megvonása, azt március 31-ei hatállyal megszüntette, 2010. március 31-ei hatállyal. Majd az elvtársak összedugták a fejüket, és rájöttek, hogy választás lesz, és ugyanazt a színjátékot el akarták játszani, mint amit 2006-ban az áfával, ezért rábírták a Bajnai-kormányt, hogy három hónappal hosszabbítsa meg ezt a moratóriumot, tehát ne március 31-én járjon le a gázár-kompenzáció, hanem június 1-jén.

Az új kormány, Orbán Viktor kormányának az első intézkedése az volt, hogy egy: befagyasztotta az áremelkedéseket, tehát megtiltotta azt, hogy mindenféle hasraütésszerű költségeket el lehessen számolni, és azt a magyar családok nyakába lehessen varrni; kettő: 11 milliárd forintos különalapot létrehozva - ugye, Nagy Anna szóvivő jelentette be annak idején, ha emlékeznek még, nyáron ‑, december 31-éig a gázár-kompenzációt is meghosszabbította. Ezért egyébként az IMF-nél gyakorlatilag előszobázni kellett egy darabig, hiszen ‑ még egyszer szeretném mondani ‑ az IMF varratta Bajnaiékkal a mi nyakunkba a gázár-kompenzációnak a megszüntetését.

Nos, azért a rezsicsökkentésnek még beszéljünk néhány pozitív hatásáról, hiszen az, hogy szociálisan sikerült megvédeni a magyar családok biztonságát, sikerült olyan helyzetbe hozni a magyar családokat, hogy a fizetésük nagy részét ne rezsiköltségekre költsék el, azért ennek komoly gazdasági hatása is volt. A számítások szerint tavaly év végéig 330-340 milliárd forint maradt a magyar családoknál a rezsicsökkentés következtében. Ez olyan nagyságú pénz, ami a piacra beáramolva komoly gazdasági hatásokat, komoly gazdasági előnyöket is jelentett Magyarországnak, többek között a kiskereskedelem növekedése folyamatos, 17 hónapon keresztül folyamatosan nőtt a kiskereskedelem, és átlagban, mondjuk, a 2014. évi 5,7 százalékos bővülés Európa-rekordnak tekinthető. És ebben a nagy szerepet a rezsicsökkentés következtében megmaradt szabad pénz játszotta. De ugyanezt tudjuk egyébként elmondani, hogy azok a tehetősebbek, akiknél maradhatott ebből pénz még, azok pedig kötvényeket tudtak vásárolni, ha úgy tetszik, államkötvényt. Ez azt jelenti, hogy a magyar államadósságot, a magyar költségvetést a magyar emberek megspórolt pénzéből lehetett finanszírozni, legalábbis egy részét, és ez szerintem nagyon jó jel.

(12.00)

Aztán volt még egy nagyon fontos hatása, ami a legszegényebbeket érinti: bár az önök által privatizált cégek a kommunikációjukban folyamatosan azt próbálták eljátszani, hogy a magyar csalások lopják az áramot, lopják a gázt úgy általánosságban mindenütt, és egyébként meg nem szeretnek fizetni a felhasznált energiáért, a vételezett energiáért, és ezért van hatalmas kintlévőség ‑ ez a kintlévőség egyébként 23 milliárd forinttal csökkent az elmúlt két évben, ez óriási pénz ‑, megszabadultak ettől a típusú adósságtól is a magyar családok. Én mindenféleképpen szerettem volna, ha ezek a pozitív hatások is elhangzanak.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Most nézzük az előttünk fekvő törvényjavaslatot! Gyakorlatilag összefoglalta államtitkár asszony és képviselő úr, de ha megengedik, egy-két dologra ebben a törvényjavaslatban fölhívnám a tisztelt Országgyűlés figyelmét. A magyar lakossági fogyasztók és a törvényben meghatározott egyéb felhasználók ‑ és ők jellemzően egyébként a kisvállalkozások ‑, mint ahogy említettük, a földgázellátást az úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében kapják. Az egyetemes szolgáltatás a hatósági áron túl számos, a felhasználók számára előnyös feltételt biztosít. Ilyenek például a szerződéskötési kötelezettség, a kötelező ügyfélszolgálati rend fenntartása és a garantált ellátás vagy általános ellátás szabályainak a meghatározása.

Mindezen előnyök folyamatos biztosítása érdekében, a vállalkozások szabadságára is tekintettel szükséges azt az esetet szabályozni, amiről államtitkár asszony is beszélt: ha valamely társaság esetleg úgy döntene, hogy az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel fel kíván hagyni, akkor azt milyen körülmények között teheti meg. A jelen törvényjavaslat biztosítani kívánja, hogy az egyetemes szolgáltatói tevékenységből kilépni szándékozó gazdasági társaság által ellátott lakossági és vállalkozói fogyasztók továbbra is az egyetemes szolgáltatás keretei között jussanak garantált gázellátáshoz.

A javaslat célja tehát, hogy megvédje és erősítse a lakossági és a kisvállalkozói fogyasztók érdekeit úgy, hogy a rezsicsökkentés fenntartható és folytatható legyen, mindemellett kötelezze arra a szolgáltatókat, hogy az ellátás biztonságát magas szinten és folyamatosan garantálják. Ezért a módosító kötelezi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt arra is, hogy a szigorú szabályok alapján visszaadott engedélyt ‑ tehát még egyszer: szigorú szabályok alapján lehet visszaadni az engedélyt is ‑ a legalacsonyabb fogyasztói árat és az ellátásbiztonsági szempontból is legjobb ajánlatot tevő egyetemes szolgáltatónak ítélje oda.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány tájékoztatása szerint az állami közműszolgáltató egységes központi irányításáért a februárban megalakult Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. lesz a felelős. Az Első Nemzeti Közműszolgáltató az állami tulajdonba került Főgáz Zrt.-n keresztül lép be a lakossági és a kisvállalkozói, hatósági áras kiszolgálást biztosító, egyetemes gázszolgáltatói piacra. A Főgáz egyetemes szolgáltatói engedélye hazánk egész területére fog szólni, így az állami földgázszolgáltatás az egész országban elérhető lesz. Ha úgy tetszik, akkor Nyíregyházától Zalaegerszegig, Salgótarjántól Pécsig minden magyar család, minden magyar háztartás és az arra jogosult kisvállalkozók is kérhetik majd átjelentkezésüket az állami főgázhoz.

Az Első Nemzeti Közműszolgáltató nem nonprofit gazdasági társaság ‑ és ezt már nagyon sokszor elmondtuk ‑, hanem nonprofit elven működő, a közmű-szolgáltatói piacon részt vevő, állami tulajdonú cég lesz. A magyar állam mint jó gazda, mint jó tulajdonos garantálja, hogy a megtermelt nyereséget nem lehet az eddig megszokott módon kitalicskázni sem a vállalatból, sem az országból. Az ily módon megszerzett, tisztességes hasznot a rezsicsökkentés fenntartására és folytatására, illetve a szolgáltatás biztonságára és fejlesztésekre kell majd fordítani.

A rezsicsökkentés folytatását ígéretünknek megfelelően a hatósági árak alacsonyan tartása mellett piaci eszközökkel kívánjuk a továbbiakban biztosítani. Az állam piaci alapon versenyez majd a többi egyetemes szolgáltatóval, de a legalacsonyabb árral és a legmegbízhatóbb szolgáltatással fogja szolgálni a magyar fogyasztókat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A Fidesz és a KDNP politikájának továbbra is sarokköve a rezsicsökkentés, a magyar családok szociális biztonságának, a hazai vállalkozók versenyelőnyének, Magyarország gazdasági szuverenitásának a biztosítása, ezért a Fidesz-KDNP minden külső és belső támadással szemben, a két és fél millió magyar ember aláírásának, támogatásának, kérésének megfelelően megvédi és hosszú távon fenntarthatóvá teszi a rezsicsökkentést.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt a célt szolgálja, ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatban foglaltakat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)