Witzmann Mihály (Fidesz)

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban a klímaváltozásnak a Balaton vízgyűjtő területére gyakorolt, egyre inkább kiszámíthatatlanabb hatásaira kívánnám felhívni a figyelmet.

A Balaton vízmozgásában, klímájában és ökoszisztémájában az elmúlt 15-20 évben egyre markánsabb változások következtek be. A klímaváltozás jelei megmutatkoznak a Balaton hidrometeorológiai viszonyaiban. A szakemberek szerint ennek hátterében a klímaváltozásból adódó légköri cirkulációváltozás van, amelynek tendenciái arra utalnak, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek növekvő gyakoriságával kell számolnunk a jövőben.

A Balaton az egyetlen olyan vízrajzi, geográfiai egység hazánkban, amely a forrástól a kifolyásig Magyarország területén található. A Balaton a leginkább érzékeny a befolyó vizek minőségére és mennyiségére. Ez jól érzékelhető választókerületemben is, ahol Balatonvilágostól Balatonszemesig nyolc település fekszik közvetlenül a Balaton déli partján. A tó vízszintjének szabályozása választókerületem székhelyén, Siófokon történik, így magam is többször megtapasztaltam már a térségben jelentkező szélsőséges meteorológiai és vízügyi körülményeket.

A Balaton mindemellett egyedi turisztikai és rekreációs szerepet tölt be, továbbá gazdasági és társadalmi jelentősége is felbecsülhetetlen. Ezért is gondolom, hogy a figyelemfelhíváson túl kiemelkedően fontos feladat a Balaton térségének és a vele járó természeti hatásoknak az átfogó vizsgálata és az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtétele egyaránt.

(20.20)

Annak idején a Balaton vízgazdálkodása a jelenleginél sokkal kiegyensúlyozottabb időjárási körülmények között kialakult gyakorlatra épült. Az elmúlt száz évben alkalmazott mérnöki módszerek összességében megfelelő megoldást kínáltak a Balaton vízszintjének szabályozására. A Sió-zsilip aktuális vízálláshoz történő állítása általában elegendőnek bizonyult, azonban az eddigi szabályozás nehézségei a 2003-as rendkívül alacsony vízszintnél, a 2010-es árvíznél, majd az azt követő száraz időszakban vagy például a 2011-es száraz évben és a 2014-es ismételt árvíznél egyre sűrűbben jelentkeztek.

A 2014. szeptember 13-14-ei hétvégén tapasztalt hirtelen, jelentős mennyiségben lehulló csapadék miatti természeti katasztrófa okán is szeretném kihangsúlyozni, hogy az éghajlatváltozás már egyértelműen bekövetkezett, és megoldási javaslatokat kell tennünk a gyors és hatékony kezelése érdekében.

Ahogy a 2014 szeptemberében írt levelemben a Miniszterelnökségnek és a Belügyminisztériumnak is jeleztem, Siófokon négy óra leforgása alatt ebben az időpontban, szeptember közepén megközelítőleg 100 milliméter csapadék hullott le. Siófokot és környékét tehát alig egy hét alatt több mint háromhavi csapadékmennyiség érte. Siófokon kívül még 21 település jelezte felém a választókörzetemben, hogy a rendkívüli időjárás következtében bekövetkezett károk a százmillió forintot is meghaladják. Nos, tisztelt képviselőtársaim, mi ez, hogyha nem a szélsőséges éghajlatváltozás? Szerencsére ma már elmondhatjuk, hogy köszönhetően a jelentős kormányzati segítségnek és az érintett önkormányzatok gyors reagálásának, a legtöbb helyen már elkezdődtek, illetőleg be is fejeződtek a helyreállítási munkálatok.

Véleményem szerint az ilyen meteorológiai szélsőségek megoldását nagymértékben segítené a Sió-csatorna áteresztő képességének növelése. Ehhez azonban a csatorna jelentős felújítására, illetőleg megerősítésére lenne szükség, hogy a közelben lévő termőföldeket a vízhozam-növekedés ne veszélyeztesse.

Kétségtelen, hogy a vízeresztés kapacitásnövelésére szükség van, azonban ez önmagában nem ad végleges megoldást a rendkívüli árvizekre, még kevésbé a száraz periódusokra. További problémának és nehézségnek érzem, hogy a Balaton egységes vízgyűjtő területe három különálló vízügyi szakmai szervezethez tartozik. Ugyanis az említett térség fel van osztva a nyugat-dunántúli, a dél-dunántúli, illetőleg a közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok között. A Balatont vízrajzi, meteorológiai, ökológiai, és azt hiszem, sok tekintetben, társadalmi szempontból is egységes, komplex rendszernek kell tekinteni. A Balaton térségének természetes határa a tó teljes vízgyűjtő területe, a Zala torkolatától egészen a Sió-csatorna felső szakaszáig. A Balaton vízszabályozása, illetve ezen túlmenően a természeti tényezőinek megvédése, azokkal való gazdálkodás jóval hatékonyabban történhetne, ha a fenti rendszert egy komplex egységként kezelnénk. Egy ilyen szervezeti megvalósítás esetén egyszemélyi gazdája és felelőse lehetne hazánk legnagyobb összefüggő természeti egységének, a Balatonnak, a szervezet sikeres működésével pedig jelentősen lehetne csökkenteni a klímaváltozás hatásait, illetve felkészültebben lehetne reagálni a természeti csapásokra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalásképpen nyugodtan kijelenthetjük, hogy eljött az ideje annak, hogy a klímaváltozásból eredő környezeti változásokra az eddiginél jóval nagyobb figyelmet fordítsunk Magyarországon és többek között a Balaton térségében is. Ehhez kérem mindannyiuk segítő közreműködését és aktív szerepvállalását a jövőben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.