Gőgös Zoltán (MSZP)
2015-03-17 · 56. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 7:44Szöveg7 116 karakter · 11 bekezdés · JSON
GŐGÖS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután ezt a fajta sportot én is gyakorlom ‑ ellentétben a másikkal, amiről nem hosszasan beszéltem, a vadászatról, de van ismerősöm, aki közeli, és gyakorolja, de valahogy engem nem vitt rá soha a lélek ‑, itt több véleményem is van, hozzátéve, hogy alapvetően ez a törvényjavaslat is szerintem elfogadható, annak ellenére, hogy azért elég sok mindenbe belenyúl, de való igaz, hogy azokat a gyakorlatban előjövő problémákat próbálja orvosolni, amelyek egyébként a korábbi törvény kapcsán megjelentek.
Jeleztem itt az államtitkár úrnak, hogy bizonyos esetekben még szigorúbb is lettem volna. Nem minden horgásztársam ért ezzel egyet, de én úgy gondolom, hogy alapvetően abba az irányba kellene ‑ tehát a húshorgászatról szívesen tolnám át a sporthorgászat irányába a szabályozást, amivel azért a horgásztársadalomnak egy jelentős része szerintem egyetért. Én például nagyon nehezen viselem el, amikor ilyen 7-8 kiló fölötti halakat is látok fejbe verni. Most nem mondom azt, hogy legszívesebben azt verném fejbe, aki ezt csinálja, de ez az én magánvéleményem. Amúgy sincs szerintem gasztronómiai értéke, tehát innentől kezdve én mindenkit arra biztatok, hogy inkább kisebb halakkal próbálkozzon. Azt egyébként helyeslem például, hogy most a Balatonon is 35 centi lett a kifogható alsó korlát, ez eddig nem így volt. Sajnos erre hivatkozva ‑ zömében persze külföldiek, akik nem is igen figyelték a szabályokat ‑ ennél jóval kisebbeket is el szoktak vinni, ahogy én a saját tapasztalatomból láttam. De azt is mondom, hogy ebben a szabályozásban nagyon sok új elem van.
Mindig volt és lesz is a halászok meg a horgászok között ellentét, de az is látszik, hogy a gazdasági érdek meg a lényegesen nagyobb szereplői kör abba az irányba kell hogy tolja a dolgot, amiről úgy látom, hogy azért nagyjából konszenzus van, hiszen az alaptörvényt is vagy az ezt szabályzó törvényt is, ha jól emlékszem, teljesen egyhangúlag fogadtuk el. Ha lehet, akkor mindenhol inkább a horgászati tevékenység gazdasági hasznát növeljük, és lehetőleg a halászatot csökkentsük, de azért arra is vigyáznunk kellene, vagy legalábbis területkijelöléssel azon is gondolkodni kellene, hogy azért ez az ősi mesterség teljesen ne szűnjön meg Magyarországon, mert azért ennek vannak elég komoly hagyományai, különösen a Tisza környékén.
A másik. Azzal is kell majd valamit kezdeni, hogy klasszikusan ‑ én a Balatonon horgászom általában ‑ jelenleg a balatoni éttermekben hivatalosan nem lehet balatoni halat kapni; nem lehetne, az étlapon nem is szerepelhetne, mert horgász nem adhat el halat, halászat meg a Balatonon nem zajlik, amivel természetesen a horgászok nagy része egyetért, de azt külön kezelni kell, ami azért egy ketyegő bomba. Megmondom őszintén, erre nem is nagyon van tippem, látva azokat az állatokat, a busának az ügyét, amit például a Balatonnál biztos, hogy valamilyen módon kezelni kell.
Úgy látom, most a nagy vízállás meg a sok leeresztés lassan az angolnakérdést megoldja, mert szerintem töredékére csökkent a tóban, ami helyes, de azért a busa iszonyatos módon nő. Nem kívánom senkinek azt az érzést, amikor egy ilyen 30 kiló körüli állatot, ami egy-két napja sodródik, mondjuk, három-négy sirállyal a hátán a vízen, az ember megpróbálja kiszedni azért, hogy másoknak ne legyen, mondjuk, undora a környéken. Ez egy nagyon-nagyon durva dolog, hiszen ez egy nagyon lágy húsú valami, ami borzasztó környezetet tud maga körül csinálni. Addig nincs baj, amíg ez egy-egy darab; akkor van baj, ha valami olyan fertőzést kapnak, amitől ez esetleg tömegessé válik, mert szerintem azt nem is tudja nagyjából senki, hogy ott mennyi lehet ebből. Rengeteg van, mindig télen pusztulnak el, azok tavasszal nagyjából előjönnek, de azért az ember időnként bele-beleakad egy-egy példányba, és azok sajnos egyre nagyobbak. Tehát valahol el fogják érni azt a határt, ami az életútjuk nekik.
Tehát én azt gondolom, hogy ez a javaslat összességében rendben van. Azt is helyeslem, hogy világossá teszi, mit tehet a halőr meg mit nem, ugyanis ebből rengeteg vita van, hogy mikor milyen szabályok között és milyen módon ellenőrizhet, mit alkalmazhat, milyen módon járhat el. Ezt egyértelműsíteni kell, mert bizony-bizony nem volt ez teljesen rendben, sok vitára adott okot, inkább úgy mondom, hogy most meddig lehet elmenni a bottól, mit lehet és a többi. Nem untatom vele a képviselőtársaimat, mert nem mindenki csinálja ezt, de én úgy gondolom, ez helyes lépés, ha ez jogilag is rendbe kerül.
Most az, hogy le kell-e adni a fogási naplót vagy nem ‑ én le szoktam adni. Ez inkább magának a vizet kezelő egyesületnek a dolga lenne vagy érdeke, hogy azt lássa legalább, mi a kifogott mennyiség. Tehát azért ez nem volt egy haszontalan dolog, de én azt hiszem, emiatt azért nem utasítja el senki ezt a törvényt, hogy ezt nem kell. Az is igaz, hogy ki lehetett ezt játszani ‑ tehát innentől kezdve most, hogy valaki leadta, máshol meg vett egy másik jegyet ‑, ugyanis nem volt összevezetve a nyilvántartás. Lenne azért a fogási naplónak szerintem jelentősége.
Úgyhogy én azt gondolom, most túl vagyunk már azokon a problémákon, amiket a törvény megkésett végrehajtási utasítása okozott, hogy nem voltak időben készek a nyomtatványok és egyéb. Ezzel most ilyen probléma ‑ én úgy láttam ‑ az idén már nem volt, az egyesületek erre fel tudtak készülni.
Amit az államtitkár úrnak még jeleztem ebben az ügyben, hogy nagyon sok vízterületnek jár le az idén a szerződése; ez egy komoly vita lesz. Tehát azért ezt látni kell, hogy miután ez valahol üzlet lett, és azt is látjuk, hogy a magántavak dinamikusan terjednek, szerencsére ennek van a falusi turizmusra is hatása, mert ez most már szálláshellyel kombinálva azért elég komoly lehetőségeket ad kistelepüléseknek is, ha a határukban ilyen tavak létesülnek. De azért azt is gondolom, hogy ezt nem lehet sokáig húzni, tehát valamikor el kell kezdeni ezeket a pályázatokat, mert év végével ezek a vízkezelési lehetőségek megszűnnek.
Itt nagyon remélem, hogy majd valóban szakmai szempontok fognak érvényesülni, eddig ezzel azért olyan nagy vita, úgy gondolom, nem volt. Voltak nagy vizeknél csaták, lásd Tisza-tó vagy akár a Velencei-tó vagy egyéb, és biztos, hogy ezt nem lehet megúszni, hiszen itt komoly érdekek feszülnek szembe, és általában nem is politikai alapon ‑ ahogy én figyelgettem, amikor erre még kicsit nagyobb ráhatásom volt ‑, hanem inkább úgy, hogy ki képvisel nagyobb lobbierőt valamilyen szinten. De mondom, nem mindig a politika mentén, a politikai beállítottság mentén voltak a viták ebben a kérdésben.
Én ezeket látom a legfontosabb ügyeknek, a törvényjavaslat nagyon sok mindenre választ ad. Ennek nyilván van egy kétharmados része is. Itt most elvileg lehetne nyilván presztízst csinálni abból, hogy most meglesz-e a kormánynak a kétharmada vagy sem, de nem hiszem, hogy ennél a törvénynél ezt gyakorolni kell, legalábbis mi nem fogjuk nagy valószínűséggel. Úgyhogy én azt javaslom a képviselőtársaimnak, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassuk és fogadjuk el. Köszönöm szépen a figyelmüket.
HivatkozásJSON
karzat: Gőgös Zoltán — 2015-03-17, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/56-252.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-56-252,
title = {Gőgös Zoltán — 2015-03-17, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/56-252.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}